Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-301

Ml. országos ülés deessember. 5-én, csütörtökön. 188». 817 foglaltatik, a melyet a tegnapi nap folyamán Apponyi Albert gróf t. képviselőtársam intézett a belügyminister úrhoz. Ezek után, t. ház, megtartván igéretemet, liogy szorosan a vita megvont keretében fogok maradni, miután nem akarom a t. ház türelmét továbbra is igénybe venni, (Halljuk! Halljuk!) befejezve beszédemet, kérem a t. házat, hogy a költségvetésnek tárgyalás alatt levő tételét elfogadni méltóztassék. (Hosszantartó éljenzés és helyeslés jőbbfelől.) Elnök: Öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Ki következik ? Madarász József jegyző: Perczel Miklós! Perczel Miklós: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Igen röviden fogok nyilatkozni, mert a közigazgatási kérdés jelen stádiumaim, sem az időt, sem a helyet nem találom alkalmasnak arra, hogy a részletekbe bocsátkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Egyáltalában nem is szándékozom a theoriák és elvek terére tévelyegni, hiszen nekünk úgy is az a bajunk, hogy tán sehol a világon nem dívik jobban a „Principien-Reiterei", mint nálunk, minek következtében a gyakorlati dolgokat, a tapasztalásból merített tényeket szem elől tévesztik és mindig csak az elvekhez alkalmazzák a teendőket. (ügy van! a hal- és a szélső baloldalon) Az igen t. minister ur s utóbb az államtitkár ur is igen jeles beszédében olyan elveket fejtegetett, melyeknek helyességét senki sem tagadja; de megfogja engedni az államtitkár ur, hogy az, a mit itt fejtegetett, egyaránt alkalmazható és egyaránt szükséges akár államosíttatik a közigazgatás, akár pedig a municipális rendszer tartatik fen. (ügy van! a bal és a szélsőbaloldalon.) A t. államtitkár ur különösen a kormány hatalmának terjesztése és biztosítása érdekében szükségesnek találja a közigazgatás államosítását. Nos hát, azt hiszem, liogy az, a ki a tényleges állapotokat figyelemmel kiséri, alig fogja azt állítani, hogy a kormánynak a kelleténél kevesebb hatalma volna, (Derültség és hdyeslés balfelöl) hiszen mi ezen oldalról folytonoson azért támadtuk meg a kormányt, hogy mindig oly törvényjavaslatokat hozott elénk s olyan intézkedéseket in augurált, melyek hatalmát szerfelett növelték. (ügy van! a baloldalon.) Azt is mondta a t. államtitkár ur, hogy a rendeletek végrehajtásának sikere és pontossága megkívánja az államosítást. Ugyan kérdem, lehet-e ma feltételezni, hogy végre ne hajtsák akár a tisztviselők, akár a törvényhatóságok a kormány rendeletét? Ez, t. ház, a mai időben, a mai rendszer mellett a lehetetlenségek sorába tartozik, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Azt is állítja a t. államtitkár ur, hogy az ellenőrzést egészen a municipiumok kezébe akarja letenni. Engedelmet, de ez megint csak megfordított világ, mert az ellenőrzést a kormány, nem pedig a törvényhatóság tartozik gyakorolni, (ügy van! bälfelől.) A kormány a végrehajtó hatalom; a kormánynak kell tehát ellenőrizni a tisztviselőket. (Helyeslés bälfelől.) Ugyan micsoda hatása lesz a törvényhatóságok ellenőrzésének olyan tisztviselőkre, kik fölött a kormány feltétlen hatalmat gyakorol, (ügy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Különben én is osztozom azon rokonszenvben, melylyel a t. belügyminister ur első felszólalása e házban találkozott. Afelett nem vitatkozom,vájjon azon nagyszámú reformok által, melyeket tervez, implicite nem mondja-e ki a mostani rendszer rosszaságát és tarthatatlanságát, de annyit csak meg fog engedni a minister ur, hogy az a rendszer, mely ennyi kezdeményezésre, ilyen lényeges reformokra szorul, nem lehet valami nagyon jó. (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) A minister ur kilátásba helyezi és a kormány kiindulási pontjául jelöli meg a közigazgatásnak államosítását. Hát ez igen tág fogalom, oly fogalom, melynek már különböző magyarázatát hallottuk; de, megvallom, hogy ezek a magyarázatok bizony a municipális jogok fentarfását evvel kapcsolatban valóságos világításba nem helyezték. Egyre mindenesetre alkalmas a t. minister urnak nyilatkozata, arra, hogy eloszlatja azon töprenkedéseket, melyek e házban felmerültek, a jelenlegi igazságügyminister urnak a cabinetbe való állása és a cabinethez való viszonya felett és a felett, hogy mit vitt a cabinetbe. (Halljuk! Halljuk!) A t. minister ur igen férfias és határozott nyilatkozata után azt hiszem, e felett amúgy is kétség alig létezhetik. Felfogásom szerint Szilágyi Dezső igazságügyminister ur vitt abba a cabinetbe igen jeles, nagy, fényes tehetséget, nagy munkaerőt, de már a közigazgatásnak államosítását nem vitte bele, mert azt már ott találta, megtalálta ministeríársainak előbbi nyilatkozataiban, megtalálta miniskrtársainak azon helyeslésében, mely nélkül a belügyminister ur ez előterjesztését nem is tehette volna. De megtalálta a tényleg fennálló rendszerben is. Múlt alkalommal Mocsáry Lajos képviselőtársam azt mondotta, a jelenlegi közigazgatásról, hogy az valóságos bureaueratisnms. Tökéletesen igaza van. Sőt még több is ennél a jelenlegi közigazgatás, (Halljuk! Halljuk!) mert az valóságos centralisatió, tényleges államosítás. A t. államtitkár ur azt mondta, hogy a jelenlegi rendszer jellemzésébe nem akar belebocsátkozni. Nagyon helyesen tette; mert bizony nagyon nehéz lett volna még jeles tehetségei mellett is olyanokat hozni fel, a melyek a jelenlegi közigaz