Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-293
298. országos ülés november 26-án, kedden. 1889. 125 kérdésére vonatkozólag. (Tisza Kálmán ministerelnök : Pedig most is igy gondolkozom! Egy hang a baloldalon: Hátsó ajtó! Derültség a hal- és szélső baloldalon.) De sikkor aztán bekövetkezett egy esemény, a mely magával a közigazgatás kérdésével semmi összeköttetésben nem áll, bekövetkezett egy nagy katonai vita s ez a katonai vita — tán el fogja ismerni mindenki — nagyon megviselte a ministerelnök ur tekintélyét, (Derültség a bal- és szélső baloldalon) ugy, hogy az az állapot, a melyben egyedül ő kölcsönzött a cabinetnek fényt, tekintélyt, erőt, ez az állapot többé fenn nem tar iható, (Helyeslés á bal- és szélső baloldalon) még látszatra sem — mert én mindig esak látszatnak tartottam — de, mondom, még látszatra sem volt fentartható. Belátta, hogy a cabinetet erősíteni kell, hogy a cabineíbe új elegeket szükséges bevonni, a melyek a maguk intact nevével és fényével és erejével emeljék és adják meg neki azt ;.z életképességet, a melyet a ministerelnök ur megfogyott positiója már megadni nem birt. (Helyeslés a bal- és szélső bilfelől.) Ámde ezek hozzájárulása másként nem volt megnyerhető, mint a közigazgatási reformprogramul felállításával. (Igaz! Ugy van! a szélső balfelöl) És ekkor a ministerelnök ur nagy keservesen (Derültség a hal- és szélső halfelöl) — ezt az igazságot szolgáltatnom kell neki — a rossz kedvnek minden nyilvánulása között Nagyváradon végre kimondotta, hogy belenyugszik a közigazgatás államosításába. (Derültség a hal- és szélső halfelöl.) Hát, t, ház, lehete-e ilyen szellemmel hozzá fogni ekkora átalakításhoz ? (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső haloldalon.) Korszakot alkotó gyökeres reformokat keresztülvihet-e és azok keresztülvitelére üdvös befolyást gyakorolhat-e valaki, a ki a szivében azoktól tulajdonképen távol áll; (Tetszés bal és szélső halfelöl) a kinek egész gondolkozásával azok összenőve nincsenek: a kinek — hogy mindent egy szóval kifejezzek — nincs belső hite azon reformok szükségességében, (Élénk tetszés a bal- és szélső haloldalon) hanem a kire nézve ezen reformok elfogadása az Összes körülmények számbavétele mellett nem jelenthet mást, mint a számos tacticai fordulatokmik egy újabbját. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Azt a gondolatot, t. ház, hogy a ministerelnök ur hozzájárulása, sőt vezérlete mellett vitessék keresztül ez a nagy reform, mely az ő egész szervező tevékenységének és kormányzói szellemének negaíiója, egy köriilniénynye! lehet nem indokolni, mert ez szerintem lehetetlen, hanem menteni. És ennek is szemébe akarok nézni. (Halljuk ! Halljuk!) Ez pedig azon szempont, hogy a jelenleg létező pártviszonyok közt a ministerelnöknek még mindig fenmaradt hatalmi positiója ! mellett, a reform keresztülvitelének lehetősége az ő hozzájárulásához van kötve; hogy itt kisebb baj megalkudni azzal a titkos ellenszenvvel, vagy — mondjuk — azzal a hidegséggel, melylyel a ministerelnök ur ezt a nem az ő talaján termett reformot (Tetszés a bal- és szélső baloldalon) elfogadja, ha ezért cserében az ő hatalmi állásának segítséget nyerhet. (Élénk: tetszés bah és szélsÖbaloldalon.) - De, t. ház, ezen okoskodásnak, szerintem, két hibája van. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik — ne vegye rossz néven tőlem a ministerelnök ur, hogy én, a ki őt a magánéletben semmiféle incorrect tettre képesnek nem tartom, (Általános helyeslés) egyenesen kimondjam —- hogy én az ő megtérésének teljes őszinteségében nem faizom (Helyeslés bal- és szélső balfelöl.) és azért nem hiszem, hogy azt a hatalmat, melylyel ő ma még mindig rendelkezik, utógondolafnélkül, őszintén, még akkor is,ha látja,hogy annak megfeszítésére szükség van, ennek a reform-eszmének szolgálatába fogja bocsátani. (Élénk helyeslés és tetszés a bál- és a szélső baloldalon.) És pedig azért ne vegye rossz néven a t. ministerelnök ur, ha a politikai téren az őszinteségébe fektetett hitet is magtagadjuk, mert az ő egész múltja tele van oly lépésekkel, oly kijelentésekkel; (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) tele van oly elvvallásokkal, a melyek mindegyikénél ott volt a hátulsó ajtó, a melyen ezen kijelentésektől, a nélkül, hogy nyíltan és világosan bebizonyítható ellenmondásba jutott volna önmagával, utóbb menekülhetett. (Élénk derültség és tetszés a bal- és szélső haloldalon.) Hát, t. ház, midőn a t. ministerelnök ur 1875ben a közjogi ellenzék terét elhagyta, nem azt hallottuk tőle, hogy meggyőződött arról, hogy a közjogi alap. melyet ostromolt, helyes; hogy ő tévedett, midőn azt ostromolta, hanem azt, hogy a körülmények azt kívánják, hogy ezen közjogi alap ellen a küzdelmet ez idő szerint megszüntesse. (Derültség a bal- és szélső haloldalon.) Hát, t. ház, a hátulsó ajtó ott van, hogy mikor a körülmények ismét változnak, esetleg a közjogi oppositio körébe a ministerelnök ur ismét visszaléphessen, bár nem hiszem, hogy tenni fogja. (Élénk helyeslés és derültség balfelöl.) Azóta oda fejlődött a t. ministerelnök ur, hogy ezt még ő rá nézve is teljes leheüenségnek tartom. De akkor, mikor a kijelentés történt, mindenkinek feltűnt és szemet szúrt az a kibúvó, melyet magának fentartott. Midőn a ministerelnök ur ugyanakkor ugyanazon beszédben megtámadva Ghyczy pénzügyministernek adófelemelési politikáját, azt mondotta, hogy adófelemelésekhez igenis lehet nyúlni — nem mondja, hogy nem lehet — de csak akkor, ha egyúttal és előzőleg az ország közgazdasági erejének és adóképességének emelésére is megtörténtek a lépések. Midőn néhány
