Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-293

112 29S, országos ölés november 26-án, kedden. 18S9. tékeny részénél, nevezetesen pedig a földadónál. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A t. pénzügyminister ur ugy beszél, mintha nem is volna a világon phylloxera. (Halljuk! Halljuk!) Ha az a szegény egri kapás nem akarja és nem akarta sokáig elhinni, hogy van phylloxera és azt mondja, hogy ezt csak azok a bolond urak találták ki, a kiknek nincsen más dolguk: ezen alig lehet csodálkozni; mert sehogysem tudott annak a szegény embernek a fejébe menni, hogy nemcsak a vagyonától, de keresetforrásától is elesik; de az már nagyon aggályos dolog, ha a t. pénzügyminister ur nem számol a tényleges viszonyokkal, mert talán nem is ismeri azt. a mi körülötte történik. A phylloxera — méltóztassék megkérdezni t, collegáját, a földmívelési minister urat — igen nagyfontosságú és aggodalmat keltő kérdés. Ez okvetetlenül le fogja szállítani, még pedig igen nagy mértékben a földadó jövedelmét. Tudvalevő dolog, hogy a szőlők nagyon meg vannak róva adóval. Az elpusztult szőlők kiesnek ebből a rovatból. Ezen szőlőkből lesz eleinte silány szántóföld, azután legelő, végre pedig hasznavehetetlen fold. (Ugy van! a szélső bal oldalon.) Azt hiszem, milliókra fog rúgni a deficit, melyet a szőlők elpusztulása, elmaradása a földadónál okozni fog. Egerben például még csak most mutatkozik ez a veszély és már is bit ezer forinttal apadt e czírnen az adójövedelem. De nemcsak odáig van a dolog, hogy csökken a földadó. Ezen vész által meg fog változni ennek az országnak aphysiognomiája, meg fog semmisülni a legősibb cultura, a mi ezen országnak egyik legnagyobb ékessége volt, (Ugy van! a szélső balfelöl.) Egész vidékek fognak elpusztulni. Ott van a Hegyalja, ott van az Érmellék, ott a Bdaton vidék. Tudjuk, hogy sok városunk lakosságának nagy része, majdnem kétharmada a szőlőkből él. A magyar nép jelentékeny részének nem marad egyéb hátra, mint az, hogy kivándoroljon. (Halljuk! Halljuk!) Már most kérdem, hogy a kipusztult, elszegényedett népességtől lehet-e azt várni, hogy több húst, szeszes italt és dohányt fog fogyasztani 1 Nem fog-e az bekövetkezni, hogy a fogyasztási adóknál is nevezetes deficit fog beállani! Én tehát azt tartom, hogy a t. pénzügyminister ur számításai, melyek szerint oly nagyon fognak fejlődni ezek az adók, homokra vannak építve. A természetes fejlődések nem fogják pótolhatni azon deficitet, melyet a, költségvetés szenvedni fog, ha az állami jószágeladásból befolyó jövedelmek elmaradnak. Hol van azután a költséges reformokra való fedezet? A t. pénzügymimster ur, a kinek pedig a megtestesült vétónak kellene lennie (Ugy van! a szélsőbaloldalon) minden áj költekezés ellen, különösen ilyen körülmények között, midőn alig értük el valóságos véres verejtékkel, hogy államháztartásunkban az egyensúly megközelítőleg helyreállt, maga biztat költséges reformokkal. Említette nevezetesen az igazságügyi és a közigazgatási reformokat. (Halljuk ! Halljuk !) A mi ezen igazságügyi reformokat illeti, ha azok olyanok lesznek, hogy ismét több költséget fognak okozni, akkor már előre el vannak ítélve. Nem elég önöknek a 240 tagból álló kir. tábla 40 ezer darab restantiájával, a mely egy pár órai ülésben 50 pert szokott elintézni ? Nem elég a 70 tagból álló Curia? Még többet akarnak a bíróságok szaporítására költeni ? Hiszen már maga az, hogy ily valóságos képtelen állapotokat hozott létre az eddigi irány és az eddigi rendszer, bizonyítja azt, hogy ha ismét több költekezés utján kívánják az igazságügyi reformokat elérni, akkor igazságügyi miseriánkon egyáltalán nem lesz segítve. (Ugy van! a szélső haloldalon.) De méltóztatott megemlíteni az állami közigazgatást, (Halljuk! Halljuk!) nem tagadván, hogy ez tetemes új költekezést okoz. Igaz, kétségtelen, hogy ez nagy költségeket fog okozni. Most még píetásból a régi megyei rendszer iránt, igen sok dolgot végezitek ingyen, de az önök magyar királyi állami megyéjének feléje sem fog menni a közönség és akkor önök méreg drá,gán fogják megfizetni azokat a szolgálatokat, a melyeket , most ingyen teljesít az önkormányzat. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Önök meg akarják semmisíteni az ország önkormányzatát ; meg akarják semmisíteni azt, a mi a polgári szabadságnak minden körülmények közt legnagyobb támasza és a mire nekünk hiányos közjogi viszonyaink és Austriához való viszonyunknál fogva kétszeresen szükségünk van. Most még azt akarják önök, hogy méreg drágán fizessük meg ezen átváltoztatást? Azt mondja a pénzügyminister ur, hogy ezen reformok kifizetik magukat és erősen megvan, úgymond, győződve a felől, hogy ha e reformok helyesen vitetnek keresztül, ha azok az életbe átmennek, akkor a kiadások az állam bevételeiben bőven fognak recompensáltatni. Ha ezt egy theoreticus mondja, a ki a maga eszméjébe szerelmes, vagy ha ezt egy oly publicista állítja, a ki nem ismeri az életet, akkor ez megbocsátható, de ha a pénzügyminister akarja ily módon phrasisokkal leszámítolni ereformokpénzügyi eredményeitekkor méltóztassanak megengedni, de ez aggályos. (Ugy van! a baloldalon.) Nem mondom, hogy a pénzügyminister ur a kormányban nem egyéb, mint egy aféle számvetési báb. Tudom, hogy neki ép ugy, mint a többinek, államférfiának kell lennie s az ország összes állapotaira és az egész politikára figyelemmel kell lennie; de mégis azt tartom, hogy a pénzügyminister feladata volna, hogy a józan számítást, a rideg arytbmeticát a kormány-