Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-276
276. országos ülés október 2í-én, pénteken. 1889. 227 De belátom, hogyha igy marad e kifejezés, csakugyan azon értelmezésre adhat okot, a melylyel Gulner t. képviselő ur élt, hogy tudniillik a közigazgatási bizottság azon költségvetést, melyet a közgyűlés megállapított, megváltoztathatja. Minthogy pedig ezt mellőzendőnek tartom és ez értelmezést el nem fogadom: szivesen belenyugszom abba, hogy e két szó a szövegből kiNagy assék. (Helyeslés.) Elnöki A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A 19. §-hozPapp Elek és Gulner Gyula képviselő urak adtak be módosítást. Papp képviselő ur a szakasz bevezetését, továbbá 3., 5. és 7. számokkal jelzett bekezdéseit kiNagyatni kívánja. Azt hiszem, ha a módosítás a bevezetésre nézve nem fogadtatik el, az a többi bekezdésre nézve is önmagától elesik. Az 5. számú bekezdésben Gulner képviselő ur a második sorban e szavakat „vagy módosítás" kiNagyatni kívánja. Kérdem tehát, méltóztatik-e az első bekezdést szemben Papp Elek módosítványával változatlanul fentartani. (Felkiáltások: Fentartjuk!) A többség fentartja s igy a Papp Elek által ajánlott többi módosítás is elesett. Az 1., 2., 3. számú, továbbá az utána következő bekezdés és a 4. számú pontok ennélfogva változatlanul elfogadtattak. Az 5. pontban Gulner képviselő ur kiNagyatni kívánja e szókat: „vagy módosítás". Kérdem a t. házat, méltóztatik ezzel szemben a szöveget változatlanul fentartani ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem tartatik fenn és igy a bekezdés Gulner Gyula képviselő ur módosításával fogadtatik el. A 6,, 7., 8, és 9. számmal jelzett pontok meg nem támadtatván, elfogadtattak. Következik a 20. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassaa20.,3i. §-t, a III. fejeset cmnét, a 22. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 23. §-t). Molnár Antal! Molnár Antal: T. ház ! Ugy a jelen törvényjavaslat előkészítő tárgyalásai során, mint a sajtóbanmerültekfelkételyekaz iránt, vájjon ajelen törvényjavaslat nem nyujt-e módot a minister urnak arra, hogy az útadó 10%-nyi maximumát 13°/°-ra emelje fel ? Én azt hiszem, t. ház, hogy ezen aggályoknak tényleges alapjuk eddig sem volt. A mi a közvetlen felemelését illeti, erre nézve a jelen szakaszban világos rendelkezés foglaltatik, a mennyiben tisztán kitetszik a jelen szakaszból, hogy az útadónak 10%-nál magasabbra való felemelése a törvényhatóságok spontán elhatározásának van fentartva; hogy pedig a minister közvetett intézkedéseivel sem emelheti fel az útadót 10%-nál magasabbra, az szintén következik a törvényjavaslat egyes szakaszaiból, de különösen azon módosításból, melyet a t. ház a jelen törvényjavaslat 5. §-ánál elfogadott. Mindazonáltal, hogy a felmerült kételyek eloszlattassanak, azt hiszem, kívánatos lesz világosan, minden félremagyarázást kizárólag kimondani a jelen szakaszban, hogy a kereskedelemügyi minister az útadónak 10%-nál magasabbra való felemelését nem követelheti, illetőleg el nem rendelheti. Erre vonatkozólag módosítást vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni, amennyiben a következőt vagyok bátor javasolni (olvassa): „A tárgyalás alatt levő szakasz 19-ik, a 13-ik lapon lévő utolsó bekezdése, az eredeti szövegnek törlésével következőleg állapittassék meg: „az útadónak a jelen szakasz második bekezdésében felsorolt egyenes adók 10%-ánál magasabbra való felemelését a kereskedelemügyi minister nem követelheti, illetőleg el nem rendelheti. Ellenben a törvényhatóságnak minden oly határozatához, mely az útadónak 10%-nál magasabbra való felemelését czélozza, a kereskedelemügyi minister útján a ministerium előző jóváNagyása szükséges". Tisztelettel kérem ezen módosítás elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a módosítvány t). Zay Adolf jegyző: Gulner Gyula! Gulner Gyula: T. ház ! (Halljuk!) Bocsánatot kérek a t. képviselőháztól, hogy oly gyakran veszem igénybe szives türelmét, (Halljak! Halljuk!) de arról meg lehet győződve a t. képviselőház, hogy felszólalásaimban más nem vezet — mint máskor sem, ugy ez alkalommal sem — mint az ügyszeretet és azon igazán őszinte törekvés, hogy az országnak oly törvényt alkossunk, a mely minden tekintetben megállja a helyét. (Helyeslés.) De a jelenlegi 23. §-nál kénytelen vagyok felszólalni azért is, mert arra mintegy köteleztem magamat az általános vita alkalmával tett igénytelen felszólalásamkor és mert e szakaszt, a mely most tárgyaltatik, tartom a törvényjavaslat legsarkalatosabb pontjának; tartom azon szakasznak, a mely kifejezi azon alapelvet, melyen az egész törvényjavaslat s a jövendő szolgáltatások nyugszanak és a melyre vonatkozólag az általános vita alatt ugy nyilatkoztam, hogy daczára azon számos fogyatkozásnak, mely e törvényjavaslatban van, elfogadom e törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául azért, mert azon alapelvet, melyen közszolgáltatás tekintetében ez a törvényjavaslat nyugszik, magamévá teszem és helyeslem. Legyen szabad, t. ház, e szakasz dispositiót a t. ház emlékezetébe visszaidézni. A 25. §. elvként a következőket, mondja: „A törvényhatóság az előző szakasz 11 a)b).c),d)és esetleg/)pontja szerint számbavétele után esetleg még fennmaradó utiköltségelőirányzat szükségletének fedezésére, törvényhatósági útadó czímén pótadót vet ki." Azután azt mondja, hogy ezen útadó a javaslatban felsorolt adók után bizonyos meghatározandó maxi29*
