Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-263
74 268. országos ülés jnnins 7-én, pénteken. 1889. megfelelőleg kiszámított összeg után 50 —75°/» előleget? Hisz ez nem tartozik megvárni a kártalanítási igény megállapítását, midőn meg van az államnak az a garantiája, hogy a saját maga által kivetett adó-alap az, mely neki biztosítékot képez. Fogjanak hozzá, t. minister ur és előadó ur bizonyítékát adni annak, hogy komolyan akarnak cselekedni. De ha önök azt teszik, hogy adnak egy 6°/«-os előleget és hozzá teszik, a vidéki intézetek előnyére, hogy ezek még l7*°/o-kal magasabb kamatot követelhetnek, vagyis hogy az előleg 77»°/o-os pénz lesz, a mai világban, mikor az angol normal-diseonto lV^/o, hát méltóztassék megengedni, hogy én akkor kétségbe essem Magyarország jövője iránt, mert a regaletulajdonosok vagyona igy olcsó pénzen a külföldre fog vándorolni. De van ennek még egy másik oldala, amely belepillantást enged pénzügyi helyzetünkbe, (Halljuk! a szélső baloldalon.) Azt mondják, hogy ez nem 6°/o, hanem 5°/° kamat és 1*/° kezelési költség. Sokkal olcsóbb lenne a ministereinök ur szerint akkor az előleg, ha azt mondanók, hogy mind a 67° kezelési költség. Hát mi a különbség a közt, hogy milyen czímen fizetem én a 6%-ot, kezelési költség, vagy kamat czímén-e? De ugyan kérdem: jogosult-e a mai időben 1%-os kezelési költséget követelni akkor, midőn akármelyik pénzintézethez méltóztassanak fordulni, például a földhitelintézet V 8 , a hazai első takarékpénztár pedig ! A°/o kezelési költséget számít ? Hiszen a magyar állam ezzel azt bizonyítja be ország-világ előtt, hogy oly drága a kezelése, hogy neki l%>-ba kerül ily egyszerű kölcsön kezelése. Ez hát az a pénzügyi politika, melylyel a ministerelnök ur Magyarországot akarja boldogítani ? De hát azon 6V°-al még nincs kimerítve a kérdés. Mert a regale-tulajdonosnak, a ki kölcsönért akar folyamodni, még közjegyzői díjakat és bélyegköltségeket is kell fizetnie, mert nem lesz ez az ügylet bélyegmentes. Hát méltóztassanak nekem megmondani, szívesen kérek rá feleletet, hol van itt köszönni való ? Hegedüs Sándor előadó: Mindjárt megmondom! Polónyi Géza: Hiszen ma már Magyarországon, hála istennek! 5%-ra, az osztrák nemzeti bank pedig 5 7±%-ra, pláne 40 évi törlesztésre adnak kölcsönt. Hol van indokolva az, hogy ha az állam segíteni akar a regálé-tulajdonosokon, hogy hitelviszonyainkkal nyilvánvalólag homlokegyenest ellenkezőleg egyenesen megnyúzza a regálétulajdonost. A gyökeres baj azonban az, hogy fájdalom, Magyarországon oly pénzügyi politika folytattatik, hogy másnak, mint Rothschildnak, üzletet csinálni nem lehet. (Igaz! a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) * A törvényjavaslat annak idején, mikor benyujtátott, már foglalkozott azon eszmével, hogy hogyan lehetne egy vinculált vagy nem vineulált járadékkal a dolgot megoldani. Ha a pénzügyminister ur akkor megtette volna azt, hogy csinál egy 4 forint 50 krajczár állandójövedelmet biztosító járadékot, akkor megértük volna, hogy nem vándorolt volna egy pár év alatt az egész regale-tőke a Rotschild-csatornán át a külföldre, hanem kapott volna minden regale-tulajdonosbizonyos 100 forintot az ő 100 forintja után és nem kellene drága 77' 3 °/o-ospénzt felvenni és nem kellene közjegyzői és bélyegdíjat fizetni. De talán jobban meg fog érteni a t. minister ur, ha példát hozok fel. A földhitelintézet jelzálogkötvényei, tehát a melyek által a földbirtokok, mint ingadozó értékek vannak lekötve, 100 forinton felül állanak, tehát százon felül. Már most én egy kérdést intézek a t. ministerelnök úrhoz, miután a pénzügyminister ur nincs itt, mondja meg nekem, mint szakavatott pénzember, ha én elmegyek hozzá és azt kérdem, ha én magamnak 4 forint 50 krajczár jövedelmet akarok évenkint biztosítani, mennyi tőkét kell deponálnom, hogy annak kifizetését biztosítsam? Azt fogja mondani, hogy legalább 120—130 forintot. Tehát oly esetben, a hol egy állandó biztos jöveimet adnak és nem bizonyos Rothschild-féle titereket, a hol az árkülönbözetnél kivetkőztetik az embert, ott lehetett volna megmenteni Magyarország egész regaletőkéjét,annyival inkább, miután hallomásom szerint, nem mondom tudomásom szerint — egy concrét ajánlat is volt téve 40 millió forintnyi tőkebiztosítékkal, a hol kimondták 10 millión felül akarnak csak osztozkodni ezen jövedelemből és kimondták azt, hogy ezeket ajárudékkötvényeket a legnagyobb készséggel fogják teljes értékben escomptálni, ugy, hogy 70 év múlva teljes értékben fogják visszakapni a tulajdonosok. (Égy hang jobbfélől: Márkus Márk terve volt!) Lukács László és Wekerle Sándor terve, volt szerencsém látni leveleket, hogy együtt tárgyalták ez ügyet. De az mellékes, hogy kinek a terve volt, mert nem az a kérdés, hogy quid. Csak ezekre a dolgokra akartam t. képviselőház rámutatni. Rámutatni különösen arra, hogy itt egy oly veszedelmes dologgal állunk szemben, mely a hitelre szorult földbirtokosoktól elvette vagyonukat és most drága kamattal akarja a saját követelésüket előleg utján kimeríteni. Én, t. képviselőház, ilyen pénzügyi politikát nem helyeslek, ilyen törvényjavaslathoz hozzá nem járulok. Igen természetes, hogy concret javaslattal nem fogok előállani, mert ismerem azon szívélyes fogadtatást, melyekben az ily javaslatok a túloldal részéről találkoznak. Nem fogom magam
