Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-263

70 263. országos ülés jnnins 7-én

3 péuteken. 1889. Miről van szó? Arról, hogy a mely fiatal ember érzi magában, hogy nincs érzéke a katonai tudományok iránt és fél, hogy megbukik és akkor két évet kell szolgálnia, tehát két évet veszt pályájából, a mi szegény embernek felette súlyos teher, azon könnyíteni kell az által,hogy aki érzi, hogy nehezen lesz képes egy év alatt a tiszti vizsgát letenni, már az egyetemen hallgathassa és tanulhassa meg a katonai tudományok elméletét. (Egy hang a szélső haloldalról: Magyarul vagy németül f) Magyarul, mert ez az egyetem nyelve. Nem mondom, hogy kötelező tantárgyul vétessék fel, mert ennek értelme nem volna, de mint magán tantárgy az egyetemen szükséges volna. Indítványt nem teszek, mert elvégre azt most ugy sem lehetne eldönteni, csak alázattal kérem a t. cultusminister urat — s ez lenne a kedvezmény az ifjúság számára — legyen szives a szükséges lépéseket megtenni, hogy a jövő tanévben a katonai elméleti tudományok a tudományegyetemeken előadassanak. A törvényjavaslatot különben elfogadom. (Helyeslés balfelől.) Gr. Csáky Albin, vallás- ós közoktatásügyi minister : T. képviselőház! Fenyvessy Ferencz t. képviselő ur felszólalásának első részére, t. i. arra vonatkozólag, hogy a cultura és a tudományos kiképzés szenvedni fog ez intézkedés folytán, bátor vagyok arra utalni, a mit tegnapi beszédemben mondottam: hogy én azon kedvezményeket természetesen csak a közoktatásügyi minister szempontjából adhatom, t. i. azon meggyőződésben, hogy a Tudományos kiképzés nem fog azok által szenvedni. Meg is magyarázhatom, miként contemplálom ezt, mert nem arról van szó, hogy kevesebbet tanuljanak az illetők, hanem hogy rövidebb idő, 37* év alatt fejezhessék be azt, a mit eddig négy év alatt tanultak. A dolog egyszerűen ugy áll, hogy a heti órák valamivel szaporodni fognak és a joghallgatóknak nagyobb szorgalmat kell majd kifejteniök, hogy három és fél év alatt végezhessék el azt, a mit eddig négy év alatt tanultak. Azt gondolom, hogy ez könnyen lehetséges lesz; mert van még egy más mód is, t. i. az, hogy a most divó hosszú szünidőket megrövidítjük, ha annak szüksége be fog állani. Akkor azután jelentékeny idő fogna rendelkezésre állani. (Helyeslés.) A t. képviselő ur felszólalásának második részét illetőleg, hogy t. i. ugy a budapesti, mint a kolozsvári egyetemen a katonai elméleti tárgyak számára tanszéket állítsak, ez ellen nekem elvileg: semmi kifogásom sincsen s azt hiszem, hogy az sok tekintetben igen előnyös lehet. A magam részéről mindenesetre megfogom tenni a lépéseket arra nézve, hogy az egyetemeken ily tanszék létesíttessék. (Általános élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve ; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatok. Következik a részletes tárgyalás. Josipovich Géza jegyző (olvassa a czímet s az 1. és 2. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, harmadszori megszavazása a közelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Most következik a pénzügyi bizottság jelentése az 1888 : XXXVI. t.-cz. alapján nyújtandó előlegekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni a t. ház, (Helyeslés) ennélfogva az általános tárgyalást megnyitom, első szó a pénzügyi bizottság előadóját illeti. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Az 1888 : XXXVI. t.-cz. 24-ik §-a arra hatalmazta fel a pénzügyministert, hogy a regale tulajdonosoknak már az 1890 — 92 évek alatt a szelvényeknek korábbi leszámolása, esetleg váltsági tőkéiknek s illetőleg kötvényeiknek korábbi értékesítése iránt vagy az állam vagy pénzintézetek utján intézkedhessek. Azonban némely regale-tulajdonosok nincsenek abban a helyzetben, hogy még ezt az időpontot is megvárhassák és már most eladási üzleteket kötnek. Minthogy pedig a megváltási összeg most sincs sem megállapítva, sem liquidálva, ennek természetes következése az, hogy az eladás nagy árfolyam-veszteséggel jár és az előlegüzlet csak magas kamatveszteséggel köthető, a miből nemcsak a magánosokra, de az államra nézve is az a baj áll elő, hogy a papírok ily módon olcsó áron jutnának bizonyos speculativ kezekbe és igy piaezra jutván, lenyomják az állam ált ü Kibocsátandó s magánosok tulajdonába, átmenendő váltságkötvények árfolyamát, a mi nemzetgazdasági, pénzügyi, valamint hitelviszonyaink szempontjából s el lehet mondani, hogy országos szempontból is hátrányosnak tekinthető. Hogy tehát ezen baj lehetőleg enyhittessék,illetőleg megakadályoztassék, arra kér a kormány felhatalmazást, hogy már a folyó évben olyan regaletulajdonosok, kik annak szükségét érzik és igénybe akarják venni 5 ezer forint erejéig az állami pénzekből — máskülönben pedig bizonyos intézetek által megfelelő garantiák mellett és különösen a kamatláb kikötése mellett — előleget adhasson. De hogy ez jogi alappal bírjon, természetes dolog, hogy két lényeges feltétel szükséges. Az egyik az, hogy ez a váltságösszeg megállapított legyen. A törvényjavaslat eredeti szövege azt az intézkedést tartalmazta e tekintetben, hogy előleg csak az egyezségileg megállapított váltságösszegekre legyen adható,