Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-263

263. országos ülés junins 7-éu, pénteken. 1S89. 71 noha ugyancsak a kormányjavaslatának indoko­lásában ki volt mondva azon eszme, hogy ne csak az egyezségileg, hanem általában a bizottságilag megállapított váltságösszegek alapján is legyen előleg nyerhető. A pénzügyi bizottság, hogy ez az eszme kétségen kivül kifejezve legyen, az „egyez­ségileg" szót törölte s ezzel szélesebb alapra fek­tette az intézkedést, a mennyiben a szöveg most minden váltságösszegre vonatkozik s a megállapí­tott összeg erejéig lehet előleget adni. A másik feltétel e tekintetben azon alapszik, hogyha meg is van állapítva a váltságösszeg, még nem lehet tudni, hogy az tulajdonképen kit illet és nincsenek-e ezzel szemben igények, nincs-e az adóssággal terhelve és azért lekötve. A törvény ily igéteknek bejelentésére nézve terminusképen f. é, deezeuiber 31-két tűzte ki. Minthogy azonban e törvényjavaslat értelmében az igy megállapított váltságösszegekre nézve előlegek már a folyó év­ben is adhatók, természetes dolog, hogy az ily igénybejelentésekre — legyenek azok az igények akár zálogjogi, akár tulajdonjogi igények — a kitűzött terminust szintén meg kellett változtatni és erre vonatkozólag a törvényjavaslat azt az intézkedést tartalmazza, hogy a pénzügyminister az igazságügyministerrel egyetértőleg fogja az ujabb terminust megállapítani. A mennyire a bizottsági tárgyalásokból kitűnt, a pénzügyminis­ter ur körülbelül Julius végére szándékozik e ter niinust megszabni. Természetes dolog, hogy e téren a legnagyobb óvatossággal kell eljárni azon czélból, hogy semmiféle jogos igény rövidséget ne szenvedjen s azért a bejelentési határidőt azok érdekében, kik előlegeket igénybe venni szándé­koznának, megváltoztatni kellett. Azt hiszszük tehát, hogy ha kell8 óvatossággal fog a kormány e tekintetben eljárni — a mint fel­tételezzük — és hogy ha e tekintetben minden jogi biztosítékról kellő módon gondoskodva lesz, akkor azon jogosult igények sem fognak rövidsé­get szenvedni és másfelől ily módon a szükségben lévőkön — legalább bizonyos körülmények közt, ideiglenesen is — segitve lesz s végül el lesz érve az, hogy e kötvények potom áron való elvesztege­tése megakadályoztatván, később az emissiö alkalmával e kötvények az árfolyam képződésére káros befolyást gyakorolni nem fognak. Az intéz­kedéseknek kellő óvatossággal való foganatosítása által tehát ugy magánérdekek, mint a közérdek szempontjából csak üdvöset alkotunk s e szem­pontból ajánlom a törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés jobb­felöl.) Nagy István jegyző ; Szentkirályi Albert! Szentkirályi Albert: T. ház! (Halljuk.') Engedje meg a t. ház, hogy mielőtt e törvény­javaslathoz, a melyet helyeslek és üdvösnek tar­tok, hozzászólanék, magam is elismerésemet fejez­zem ki a minister ur iránt azért, hogy e törvény­javaslatot egyáltalában benyújtotta. (Helyeslés joUbfélöl.) Nekem, mennél élesebb ellentétben vagyok a kormánynyal általános politikai elvek tekinteté­ben, annál kedvesebb kötelességeim közé tartozik, ha oly administrativ intézkedéseket kell helyesel­nem, melyek valósággal a közjónak szolgálnak. A jelen alkalom is egy ily eset, midőn elismeréssel adózom a minister urnak, a mit azonban nem azért teszek, mintha a minister urnak erre az elismerésre talán szüksége volna, mivel erre oly erős és nagy többség mellett szükség egyáltalában nincs, hanem teszem ezt csak azért, hogy ellenzéki állásponto­mat jelezzem, a mely tisztán csak politikai elvi ellentétben összpontosul. Az administrativ intéz­kedéseket ott, hol azokat helyeseknek és czélsze­rtieknek találom, mindig kész vagyok helyeselni. Azonban mégis néhány megjegyzést kell e tör­vén yjavaslatra — melynek szerencsém volt helyes­ségét általában véve elismerni — tennem. E törvényjavaslat legfőbb czélja ugyanis a gyorsaság, azaz, hogy azoknak, a kik segélyre rászorultak és regalejoggal birnak, hamarább adja meg e segélyt, a mint azt a regale megváltásról szóló törvény kilátásba helyezi. De én e gyorsaságot a jelen törvény által oly mértékben, mint a milyenben az nézetem sze­rint kívánatos volna, elérve nem látom, mert a mint a t. előadó ur is már mondotta, a regaletulajdonos legfeljebb Julius vége után lehet azon helyzetben, hogy előlegre igényt tarthasson; már pedig tud­juk, hogy a legnagyobb szükségben azok vannak a regaletulajdonosok közül, a kiket gazdaságuk­ban valami szerencsétlenség vagy baj ért, a kiknek rossz termésük volt, vagy jégverést szenvedtek. Ezeknek az aratás előtt minden áron pénzt kell szerezniök, mert ha az aratáson tál vannak és ter­méküket értékesíthetik, januáriusig könnyebben elvárhatnak. De előállhat, t. ház, oly eset is, a mely a regaletul aj donosokat rákényszerítheti arra, hogy rögtön értékesítsék azt, a mi értékesíthető: a regalejogot. Hogyha tehát ezt az intézkedést nem gyorsítjuk, még pedig a lehető legnagyobb mértékben, akkor talán még káros befolyása is lehet ezen intézkedésnek, mert némileg biztosítja az üzérkedéssel foglalkozókat arról, hogy ha ezen regálékat megveszik, jobb üzleteket csinálnak a törvény életbeléptetése után, mint azelőtt. Nem szólaltam volna fel, t. ház, hogy ha nem volnék meggyőződve arról, hogy ezen intézkedést gyor­sítani lehet. Azt hiszem, hogy a kormány most is van tájékozva arról, hogy milyen körülmények közt engedhető meg a legtöbb regáléra nézve az, hogy az adófelügyelő az egyezséget megköthesse. Azt hiszem, hogy minden adófelügyelő megtette az 8 körébe eső regáléra nézve a kimerítő jelen­tést, a melyből a kormány tájékozva lehet aziránt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom