Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-263

263. országos ülés junins 7-éu, pénteken. 1S89. 71 noha ugyancsak a kormányjavaslatának indokolásában ki volt mondva azon eszme, hogy ne csak az egyezségileg, hanem általában a bizottságilag megállapított váltságösszegek alapján is legyen előleg nyerhető. A pénzügyi bizottság, hogy ez az eszme kétségen kivül kifejezve legyen, az „egyezségileg" szót törölte s ezzel szélesebb alapra fektette az intézkedést, a mennyiben a szöveg most minden váltságösszegre vonatkozik s a megállapított összeg erejéig lehet előleget adni. A másik feltétel e tekintetben azon alapszik, hogyha meg is van állapítva a váltságösszeg, még nem lehet tudni, hogy az tulajdonképen kit illet és nincsenek-e ezzel szemben igények, nincs-e az adóssággal terhelve és azért lekötve. A törvény ily igéteknek bejelentésére nézve terminusképen f. é, deezeuiber 31-két tűzte ki. Minthogy azonban e törvényjavaslat értelmében az igy megállapított váltságösszegekre nézve előlegek már a folyó évben is adhatók, természetes dolog, hogy az ily igénybejelentésekre — legyenek azok az igények akár zálogjogi, akár tulajdonjogi igények — a kitűzött terminust szintén meg kellett változtatni és erre vonatkozólag a törvényjavaslat azt az intézkedést tartalmazza, hogy a pénzügyminister az igazságügyministerrel egyetértőleg fogja az ujabb terminust megállapítani. A mennyire a bizottsági tárgyalásokból kitűnt, a pénzügyminister ur körülbelül Julius végére szándékozik e ter niinust megszabni. Természetes dolog, hogy e téren a legnagyobb óvatossággal kell eljárni azon czélból, hogy semmiféle jogos igény rövidséget ne szenvedjen s azért a bejelentési határidőt azok érdekében, kik előlegeket igénybe venni szándékoznának, megváltoztatni kellett. Azt hiszszük tehát, hogy ha kell8 óvatossággal fog a kormány e tekintetben eljárni — a mint feltételezzük — és hogy ha e tekintetben minden jogi biztosítékról kellő módon gondoskodva lesz, akkor azon jogosult igények sem fognak rövidséget szenvedni és másfelől ily módon a szükségben lévőkön — legalább bizonyos körülmények közt, ideiglenesen is — segitve lesz s végül el lesz érve az, hogy e kötvények potom áron való elvesztegetése megakadályoztatván, később az emissiö alkalmával e kötvények az árfolyam képződésére káros befolyást gyakorolni nem fognak. Az intézkedéseknek kellő óvatossággal való foganatosítása által tehát ugy magánérdekek, mint a közérdek szempontjából csak üdvöset alkotunk s e szempontból ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés jobbfelöl.) Nagy István jegyző ; Szentkirályi Albert! Szentkirályi Albert: T. ház! (Halljuk.') Engedje meg a t. ház, hogy mielőtt e törvényjavaslathoz, a melyet helyeslek és üdvösnek tartok, hozzászólanék, magam is elismerésemet fejezzem ki a minister ur iránt azért, hogy e törvényjavaslatot egyáltalában benyújtotta. (Helyeslés joUbfélöl.) Nekem, mennél élesebb ellentétben vagyok a kormánynyal általános politikai elvek tekintetében, annál kedvesebb kötelességeim közé tartozik, ha oly administrativ intézkedéseket kell helyeselnem, melyek valósággal a közjónak szolgálnak. A jelen alkalom is egy ily eset, midőn elismeréssel adózom a minister urnak, a mit azonban nem azért teszek, mintha a minister urnak erre az elismerésre talán szüksége volna, mivel erre oly erős és nagy többség mellett szükség egyáltalában nincs, hanem teszem ezt csak azért, hogy ellenzéki álláspontomat jelezzem, a mely tisztán csak politikai elvi ellentétben összpontosul. Az administrativ intézkedéseket ott, hol azokat helyeseknek és czélszertieknek találom, mindig kész vagyok helyeselni. Azonban mégis néhány megjegyzést kell e törvén yjavaslatra — melynek szerencsém volt helyességét általában véve elismerni — tennem. E törvényjavaslat legfőbb czélja ugyanis a gyorsaság, azaz, hogy azoknak, a kik segélyre rászorultak és regalejoggal birnak, hamarább adja meg e segélyt, a mint azt a regale megváltásról szóló törvény kilátásba helyezi. De én e gyorsaságot a jelen törvény által oly mértékben, mint a milyenben az nézetem szerint kívánatos volna, elérve nem látom, mert a mint a t. előadó ur is már mondotta, a regaletulajdonos legfeljebb Julius vége után lehet azon helyzetben, hogy előlegre igényt tarthasson; már pedig tudjuk, hogy a legnagyobb szükségben azok vannak a regaletulajdonosok közül, a kiket gazdaságukban valami szerencsétlenség vagy baj ért, a kiknek rossz termésük volt, vagy jégverést szenvedtek. Ezeknek az aratás előtt minden áron pénzt kell szerezniök, mert ha az aratáson tál vannak és terméküket értékesíthetik, januáriusig könnyebben elvárhatnak. De előállhat, t. ház, oly eset is, a mely a regaletul aj donosokat rákényszerítheti arra, hogy rögtön értékesítsék azt, a mi értékesíthető: a regalejogot. Hogyha tehát ezt az intézkedést nem gyorsítjuk, még pedig a lehető legnagyobb mértékben, akkor talán még káros befolyása is lehet ezen intézkedésnek, mert némileg biztosítja az üzérkedéssel foglalkozókat arról, hogy ha ezen regálékat megveszik, jobb üzleteket csinálnak a törvény életbeléptetése után, mint azelőtt. Nem szólaltam volna fel, t. ház, hogy ha nem volnék meggyőződve arról, hogy ezen intézkedést gyorsítani lehet. Azt hiszem, hogy a kormány most is van tájékozva arról, hogy milyen körülmények közt engedhető meg a legtöbb regáléra nézve az, hogy az adófelügyelő az egyezséget megköthesse. Azt hiszem, hogy minden adófelügyelő megtette az 8 körébe eső regáléra nézve a kimerítő jelentést, a melyből a kormány tájékozva lehet aziránt,