Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-286

286. orszftgos ülés november 18-án, hétfőn. 1889. 365 között védvámszövetséget kössenek, (ügy van! jőbbfélöl.) Ha tehát igy áll a dolog, ha szabad Amerikának védekezni Európa ellen, ugy kérdem: nem indokolt-e az, hogy az európai államok, vagy legalább is azon európai államok, a melyek különben szövetséges és barátságos jó viszonyban vannak egymással, szintén védekezzenek (Igaz! ügy van!) és védváraszövetségre lépjenek a fenyegető túltermelés és verseny ellen? (Tetszés a jobbóldalon.) Es ha ez indokolt: kérdem, nem indokolt-e az is, hogy egy ily aelióban első sorban mi vegyünk részt, hogy első sorban Magyarország vigyen szerepet, a mely kiválőlag földmívelési állam és mint ilyen főleg a föld művelésére van utalva? (Helyeslés jobbfelöl.) Ez az eszme, t. ház, nem is új. Ismerik a baji és annak orvoslását régebben; felemlítették azt már több helyütt. Most legújabban Francziaországban indult meg egy erre ezélzó mozgalom. Francziaország, vagy legalább Francziaország szakközönsége volt az, a mely megindította a mozgalmat azon irányban, hogy az európai államokat e veszélyre figyelmeztesse és lehetőleg arra birja, hogy a közös védekezést megvalósítsák. És én, t. képviselőház, megvallom, nem olvastam és nem hallottam sehol, hogy Magyarország, mint állam, ebben az irányban lényeges, vagy bárminő lépést is tett volna, (ügy van! jobbfelöl) Nem hallottam, hogy a kiállítás alatt tartott congressusokon, vagy azon congressuson, mely ezen mozgalmat megindította, a magyar állam, mint ilyen, a kormány megbízottjai által képviselve lett volna; (Igaz!) de nem hallottam azt sem, hogy a magyar állam a velünk együtt érdekelt államokkal közvetlen érintkezésbe lépett volna és megindította volna a tárgyalásokat vagy a mozgalmat az iránt, hogy Európa érdekeltjeit ebben a tekintetben közös védelemre birja. (Igaz! Ugy van!) Ebben, t. képviselőház, én csak azt látom, a mit bátor voltam jelezni, hogy akkor, a midőn minden téren nagyszabású reformokról, nagyszabású aetiókról beszélünk, megfeledkezünk a legfontosabbról, arról, a mit legalább én a legfontosabbnak tartok: mezőgazdasági, földmívelési viszonyainknak javítása, fejlesztése érdekében megteendő nagyobbszabású aetióról ós mélyebbre ható intézkedésekről. (Ugy van! jőbbfélöl.) T. képviselőház! Nekem nem lehet feladatom, különösen ezen alkalomból, további részletezésekbe bocsátkozni, az által, hogy reámutattam egyre a sok közül, csak jelezni kívántam, hogy a földmívelés és mezőgazdaságunk terén is van sok tenni való, (Helyeslés) hogy, ha valahol, ugy első sorban itt kell tennünk valamit, mert meggyőződésem szerint földmívelési viszonyaink egészséges állapota az alapja többi intézményünknek és ha földmíveléaünk, mezőgazdaságunk egészséges akkor egészségesen fognak fejlődhetni más egyéb intézményeink és közgazdasági viszonyaink is. (Helyeslés.) Ellenkezőleg, ha mezőgazdaságunk sínylődik, akkor sinyleni fog minden egyéb is és bármily erővel, bármily áldozatkészséggel igyekezzünk is a pénzügyi egyensúlyt fen tartani, ha mezőgazdasági viszonyainkat nem javítjuk, az tartós, az állandó nem lehet, (ügy van! jobbfelöl) Ezek szerint, t. képviselőház, én, a mint kijelentettem, a költségvetést elfogadom, de midőn azt tenném, hangsúlyozni kívánok kettőt. (Halljuk! Halljuk!) Hangsúlyozni kívánom először azt, hogy minden örvendetes haladás daczára is, legyünk óvatosak és ne koczkáztassuk az elért eredményt; (Helyeslés jobbfelől) legyünk óvatosak és takarékosak, t. ház, nemcsak tettekben, de szavakban és Ígéretekben is, (Tetszés) mert ha a költséges reformok egész kápráztató sorozatát vetjük a közönség elé, akkor a felköltött igények és aspiratiók ereje rohamosan fog növekedni és nemcsak elsepri takarékossági és óvatossági jó szándékainkat, hanem halomra dönti azon alapot is, melyet eddig építettünk. (Tetszés jőbbfélöl.) Hangsúlyozni kívánom másodszor azt, hogy mezőgazdaságunk nyomasztó viszonyok közt van és hogy addig, mig az nem javul, inig ez meg nem szilárdul, minden pénzügyi és közgazdasági eredményt ingatagnak tartok, (ügy van! jobbfelöl.) Ezért, midőn minden irányban reformokat emlegetünk, kívánom s óhajtom, hogy kiváló fontosság tulaj donittassék a földmívelés terén szükséges reformoknak és hogy a földművelés érdekében szintén nagy hatású és mélyreható intézkedések kezdeményeztessenek és tétessenek. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Azon reményben, hogy a kormánynak aziránt érzéke van és lesz, a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelöl,) Molnár József: T.ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha a költségvetést ugy tekintjük, mint számszerű összeadását az állami kiadásoknak és az állami bevételek czímén elősorolt tételeknek ; ha továbbá egy kormány pénzügyi politikájának helyességet a szerint mérlegeljük, hogy a kiadások és bevételek közt van-e és milyen mérvű hiány, akkor kétségtelenül az 1890-ik évi költségvetés sok gáncsoskoílásra nem adhat alkalmaimért tagadhatatlan, hogy 355,740.493 frt összkiadással szemben 355,306.592 forint összbevétel van előirányozva és igy a végeredmény ez irányban kielégítő, vagy minden esetre jobb, mint az 1889-ik évben, nem is említve a korábbi évek költségvetéseit. (Halljuk! Halljuk!) Elfogulatlanul ítélve, nem kicsinylendő eredmény ez sem; mert habár adófokozás és sok helyes állami czéltól való költségmegvonás az eddigi pénzügyminister urak által is épugy alkal-