Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-283

2B3. országos ülés november 7-én, csütörtökön. 1889. 333 teni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége Csatár Zsigmond képviselő ur mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 345. számú jelentése, Polónyi Géza, Pulszky Károly, gróf Károlyi Gábor és Komjáthy Béla országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Méltóztassék meghallgatni a bizottság jelentését. Szathmáry György jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Mohay Sándor előadó: T. ház! A pestvidéki királyi törvényszék büntető osztálya Polónyi Géza, Pulszky Károly, gróf Károlyi Gábor és Komjáthy Béla országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kéri, hogy az általuk állítólag elkövetett párviadal vétségére nézve mint vádlottak kihallgathatok legyenek. Az állítólag elkövetett párviadal Polónyi Géza és Pulszky Károly képviselő urak közt folyt volna le, gróf Károlyi Gábor és Komjáthy Béla képviselő urak tanúként szerepeltek volna. Az erre vonatkozó felterjesztés azonban egyes-egyedül az 59. számú lovasrendőr azon jelentését tartalmazza, melynél fogva ő a régi lóversenytéren a szándékolt párviadalt megakadályozta, minek következtében az illető képviselő urak Erzsébetfalvára távoztak, hol a párbaj meg is történt. Semmi egyéb felszerelése nem levén a megkeresésnek, hiven a mentelmi bizottság által eddig követeit gyakorlathoz, mely szerint megkívántatott az. hogy a felterjesztésben az eiőnyomozás adatai közöltessenek: minthogy ily előnyomozati adatok teljességgel hiányzanak és maga azon körülmény, hogy ezen párviadal valóban megtörtént, a felterjesztés által kellőleg támogatva nem látszik : a mentelmi bizottság indítványozza, hogy a t. ház az illető képviselő urak mentelmi jogát ezen esetre ne függeszsze iel.(Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslata alapján Polónyi Géza, Pulszky Károly, gróf Károlyi Gábor és Komjáthy Béla képviselő urak mentelmi jogát ezen ügyben fentartani, igen vagy nem'? (Igen!) Azt hiszem, hogy kijelenthetem, hogy az nem függesztetik fel. (Helyeslés.) Következik ugyancsak a mentelmi bizottság 346. számú jelentése b. Vay Elemér országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Méltóztassék meghallgatni a bizottság jelentését. Szathmáry György jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Mohay Sándor előadó: T. ház! Az ügy, a mely a mentelmi bizottság jelentésének tárgyát képezi, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége iránti ügy. A tényállás, melyet a vizsgálat adatai alapján a bizottsági jelentés egész terjedelmében és részletességében tartalmaz, röviden a következő: Plattner Eduárd ungvári lakos 1882. évi márczius havában az iránt emelt panaszt a beregszászi királyi törvényszéknél, hogy Ibrányi Lajos földbirtokosnál tartott vadászaton megjelenvén, ott szalonka-vadászás közben őt báró Vay Elemér egy lövés által testén és balszemén megsrétezte anynyira, hogy balszeme világát elvesztette és teljesen munkaképtelenné lett, ennélfogva vádlottat megbüntetni és felszámított kárának megtérítésére elítélni kéri. E feljelentés folytán az ügy bonyolódott s különböző phasisokon ment keresztül, melyeket itt részletesebben előadni feleslegesnek tartok, mert a bizottsági jelentés ezt magában foglalja. Egy körülményt azonban meg kivánok jegyezni s ez az, hogy ez az ügy egy izben már a mentelmi bizottság vélemén. ezésének és a t. képviselőház határozatának tárgyát képezte. Nevezetesen 1887-ben történt, hogy a beregszászi kir. törvényszék báró Vay Elemér képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése iránt felterjesztést tett. A képviselőház akkor a mentelmi bizottság véleményét fogadta el, a mely a mentelmi jognak felfüggesztését nem javasolta. E felterjesztés alkalmával az ügyállás az volt, hogy daczára annak, mikép 1884-ben június hóban báró Vay Elemér országgyűlési képviselővé választatott, a már azelőtt folyamatba tett bűnvizsgálat folytattatott, tekintettel arra, hogy nevezett képviselő urnak mentelmi jogát a főrendiház mentelmi bizottsága függesztette fel, mely háznak képviselővé történt megválasztása előtt tagja volt. A vizsgálat befejezte után a kir. ügyészség részéről vádindítvány adatott be, e felett a beregszászi kir. törvényszék első fokban határozott s a vádindítványnak helyt nem adva, megszüntető határozatot hozott. A kir. ügyészség felebbezett e határozat ellen és a kir. tábla a vád alá helyezést rendelte el. A vád alá helyezés stádiumában történt, hogy a beregszászi királyi törvényszék a képviselőháztól báró Vay Elemér képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte, hogy a meghozott vádhatároz.J folytán a végtárgyalás kitűzhető legyen. A mentelmi bizottság 1887. február 26-án tartott ülésében azon véleményben volt, hogy itt a képviselői mentelmi jogon súlyos sérelem követtetett el az által, hogy báró Vay Elemérnek országgyűlési képviselővé történt választása utáni időben is, a mentelmi jog felfüggesztése nélkül, ellene vizsgálati eljárás foganatosíttatott Ennek következtében, kiemelésével annak, hogy ha a mentelmi jog azon megkeresés folytán fölfüggesztetnék, ez által a mentelmi jogsérelmével hozott birói határozatok további foganatosítására nyittatnék út: azt indítványozta, hogy báró Vay Elemér országos képviselő mentelmi joga ezen esetre fel ne függesztessék, mert nem érezte magát hivatva az ügy érdemébe bocsátkozni, mielőtt a mentelmi jogon esett ezen súlyos sérelem kellő orvoslást nem talál. Egyidejűleg pedig