Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-283

ber 7-éa, csütörtökön. 1889. 332 283. országos ülés noveml zett képviselő ur ellen a pestvidéki királyi törvényszéknél nyilvános becsületeértés miatt már bünvizsgálat van folyamatban K miután ez esetben mentelmi joga is felfüggesztetett, a békésgyulai kir. törvényszék az iratokat elintézés ezéljából áttette a pestvidéki törvényszékhez. A pestvidéki törvényszék magát illetékesnek mondván ki, végzésileg intézkedett, hogy nevezett képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék. Csatár Zsigmond képviselő ur azonban ezen végzés ellen két izben felebbezett, de a végzést ugy a kir. tábla, mint a Curia helybenNagyta. Mellesleg meg kívánom jegyezni azt, hogy Csatár Zsigmond képviselő ur mindkét rendbeli felebbezésében szorgalmazta mentelmi jogának felfüggesztése előtti kihallgatását; a bíróság azonban a képviselő részéről nyilvánult és a ház mentelmi jogát megtámadni szándékolt eljárás ellenében a képviselőház mentelmi jogát törvény szerint megvédelmezte. A bizottság e tényállást mindenekelőtt azon szempontból tette vizsgálódása tárgyává, hogy forog-e fenn itt Csatár Zsigmond képviselő úrral szemben zaklatás esete vagy sem és e vizsgálódások folyamán a következőket constatálta : először, hogy a képviselőknek választóikkal való szabad érintkezése törvényeinkben nincsen akadályozva és annak akadályozása vagy nehezítése is a polgári szabadságra nézve veszélyes; (Helyeslés) másodszor constatálta azt, hogy a közszabadság legkiválóbb elemét képező gyülekezési jognak gyakorlata az azt szabályozó 1848-iki kormányrendeletben nincs hatósági intézkedéshez kötve és a hatóság azt csak akkor tilthatja be, ha annak bevallott ezélja nyilván törvényszegésre irányul; (Helyeslés) harmadszor constatálta, hogy a képviselőnek azou joga, illetőleg alkotmányos kötelessége, hogy választói előtt nyilvánosan beszédeket tarthasson, törvényeinkben sehol korlátozva nincs ; negyedszer constatálta, hogy Békés vármegyének a gyülekezési jog tárgyában 1878-ban alkotott szabályrendeletének büntetést tartalmazó intézkedései az 1880 : XXXVII. törvényczikk 3. £-a alapján hatályukat vesztették ; és végre ötödször constatálta, hogy Csatár képviselő ur mind az idézett szabályrendeletben, mind az 1848. kormányrendeletben előirt bejelentésnek eleget tett. E jogi momentumok constatálása mellett a bizottság arra is kiterjesztette figyelmét, hogy az országgyűlési képviselő és választói közti viszony természetéből folyólag a képviselő választói előtt tartandó beszédjének ezélja és iránya kétséges nem lehet és azt nem lehet a hatóságok oly irányú megítélésének kitenni, vájjon forog-e feim valamely politikai kérdés megvitatásának szüksége (Altalános helyeslés) és vájjon ez által a polgárság kedélye és nyugalma megzavartatik-e vagy sem. (Általános helyeslés.) A bizottság nagyon veszélyesnek tartaná, ha a hatóságoknak e jog megadatnék azon irányban, hogy a kedélyek nyugalma ily figyelmes hatósági gondoskodás tárgyává tétessék. (Általános helyeslés.) Ezek alapján a mentelmi bizottság abban, hogy B.-Gyula rendezett tanácsú város polgármestere és Békés megye alispánja Csatár Zsigmond országgyűlési képviselőnek választói előtt tartani szándékolt nyilvános szónoklatát betiltotta és abban, hogy Békés megye alispánja nevezett országgyűlési képviselő ellen bűnvádi feljelentést tett azért, hogy az eltiltás daczára megtartott nyilvános szónoklat által Békés megyének a gyülekezési jog miként gyakorlása tárgyában 1878-ik évben alkotott szabályrendelete 2. §-ában szabályozott rendőri kihágást követte el, zaklatás esetét látja fenforogni és ez okból indítványozza: hogy a ház Csatár képviselő ur mentelmi jogát fel ne függeszsze. (Általános helyeslés.) De ezzel a dolog nincs befejezve, mert senki sem lehet jogosítva arra, hogy bár a hatóságok helytelen vagy szabályellenes intézkedéseket tettek, azokuak tekintélyét sértő kifejezések által csorbítsa. Ennek üldözésében nincs zaklatás és minthogy a panaszolt cselekmény a büntetőtörvénykönyv 262. §-ába ütközik és a mentelmi jog felfüggesztését illetékes bíróság kéri: kérem ai. házat, méltóztassék Csatár képviselő ur mentelmi jogát e panaszt illetőleg felfüggeszteni. (Helyeslés johbfelől.) Elnök: E szerint két határozatra van szükség. A bizottság ugyanis első sorban azt indítványozza, hogy képviselőház Jancsóvics Pál, Békésmegye alispánja által rendőri kihágás miatt emelt panasz folytán a pestvidéki királyi törvényszéknek 1888. évi 10.403. sz. kérelmére Csatár Zsigmond országgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függeszsze fel. Első sorban kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) E szerint Csatár Zsigmond képviselő ur mentelmi joga ezen ügyben nem függesztetik fel. A második ügyre vonatkozólag a bizottság azt javasolja, hogy az illetékes pestvidéki királyi törvényszék 10.403. számú kérelmére CsatáiZsigmond országgyűlési képviselő mentelmi jogát nyilvános becsületsértés miatt emelt panaszt illetőleg a t. ház függeszsze fel. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Csatár Zsigmond képviselő ur mentelmi jogítt a bizottság javaslata alapján felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő arakat, kik felfüggeszteni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.)Kévem azon képviselő urakat, kik azt nem kívánják felfüggesz-