Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-281

306 281 országos ülés november 5-én, kedden. 1889. királynénak belső szobáiból két magasrangú hölgy távolittassék el, a ki az ellenpárt legbefolyásosabb családjaihoz tartozott és ezt meg nem nyervén, nem alkothatott ministeriumot; két év múlva azonban megnyervén, alkotott ministeriumot, de az udvarhölgyek kinevezésének folytonos ellenjegyzéséről, tudtommal legalább sem akkor, sem azóta nem volt szó. De ez mellékes tévedés. (Ellenmondás a szélső baloldalon,) A képviselő ur továbbá azt mondja, hogy ők hirdetik évek óta a nemzet kívánságait, de a kormánynak, melynek kötelessége tanácsot adni, nincs bátorsága azt a tanácsot megadni. En azt tartom, hogy minden kormánynak kell, hogy legyen bátorsága és van is bátorsága (Mozgás a szélső baloldalon) megmondani azt, a mit maga tart a nemzet kívánságának; de arra egy kormány sem fog vállalkozni, hogy a t. képviselő ur kívánságának legyen tolmácsa. (Élénk helyeslés joblfelől. Derültség a bal- és szélső balfelöl.) Elnöki T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A kérdés az lesz, elfogadja-e a háza szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? Ha az elfogadtatik, akkor Ugron Gábor képviselő ur határozati javaslata, a mely szerint a törvényjavaslatot most elfogadtatni nem akarja, hanem bizonyos feltételek mellett mást kivan, elesik. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a szőnyegen levő törvényjavaslatot, igen vagy nem? (Igen ! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a czímet, továbbá az 1—3. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T, ház! A mai ülés napirendjére még egy tárgy van kitűzve, jelesen pedig: az igazságügyi bizottság 413. számú jelentése az Í886 : XXIX. törvényczikk módosításáról és pótlásáról szóló 393. számú törvényjavaslat tárgyában. Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, az általános tárgyalást megnyitom. Az első szó az előadót illeti. Matuska Péter az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! Az 1886: XXIX. törvényczikk a telekkönyvi betétek rendezéséről intézkedik. E törvényt, mint méltóztatik emlékezni, a ház minden oldala helyesléssel fogadta, mert azt mindenki tudja, hogy a telekjegyzőkönyvek oly állapotban vannak, hogy mivel sem a catasteri munkálatokkal nincsenek összhangban, sem a tényleges viszonyoknak meg nem felelnek, nem birják betölteni feladatukat, tudniillik a földhitel emelését. E törvény alapján megindult a betétek szerkesztésének munkája és pedig az igazságügyi kormány rendelete folytán csupán a pestvidéki törvényszék területén kezdetett meg. Azért nem indult meg egyszerre az egész országban, mert egyrészt kevés volt a szakértő erő, másrészt, mert a pestvidéki törvényszék itt a központban az igazságügyi kormányzat közvetlen felügyelete alatt állván, ez könnyen figyelmeztethette a kormányt a törvény kivitele alkalmával netán felmerülő hiányokra. Fel is merültek ily hiányok, melyek orvoslása nagyon kívánatos, hogy a munka gyorsabban és olcsóbban vitethessék keresztül, kellő tekintettel minden felmerülő igényre. Az igazságügyi miuister be is terjesztette ennélfogva a szükségessé vált módosításokról, pótlásokról szóló törvényjavaslatot és azt igen alapos, kimerítő indokolással látta el. A bizottság a javaslatot a tárgy fontosságához mért lelkiismeretességgel vizsgálta meg és főként két szempontból bírálta : először, ' vájjon a javasolt módosítások és pótlások csakugyan könnyítik-e az eljárást, másodszor, nem lett-e általuk a jogbiztonság elve feladva. A bizottság meggyőződött arról, hogy a javaslat valóban könnyítené és gyorsítaná az eljárást, másrészt teljesen megóvja a jogbiztonságot is s azért a módosításokat és pótlásokat lényegükben elfogadta. Csak némely stylaris módosításokat tett, valamint néhány pótlást. Némelyeket ezen javaslatba hozott módosítások és pótlások közül lesz szerencsém felemlíteni. Ilyenek például azok, melyek az 1886-ik XXIX. törvényczikk 2. §-ára vonatkoznak, a mely 2. §. akkép rendelkezik, hogy a betétek községenkint szerkesztendők és hogy minden ingatlan ugyanazon község betétébe veendő fel, a melyhez ezen ingatlan közigazgatásilag tartozik. Ezen intézkedéstől eltérőleg javasoltatik most azon pótlás, hogy miután vannak önálló pusztai területek és különösen oly önálló területek, melyek két községhez is tartoznak, de melyek a catasteri munkálatok alkalmával egy catasteri munkálatba vétettek fel, szintén egy catasteri betétbe legyenek foglalhatók; azonban az igazságügyi bizottság hangsúlyozta és az igazságügyi minister ur a biI zottságban hozzá is járult ahhoz, hogy ilyen két | községhez tartozó ingatlannak egy betétbe való foglalását csak azon esetben fogja megengedni, mely esetben előre látható, hogy a két községnek egy közigazgatási községgé egyesítése be fog következni.