Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-281

296 281. országos ülés november 6-én, kedden. 1889. támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. A 3. bekezdésre vonatkozólag Helfy Ignácz képviselő ur magáévá tette Horánszky Nándor képviselő ur azon módosítását, hogy az első és második sorban előforduló ezen szavak: „vagy felszerelési" Nagyassanak ki. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen kiha­gyatási javaslattal szemben a határozati javaslat szövegét a bizottsági szerkezet szerint változat­lanul fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt fen­tartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A ház többsége fentartotta a határozati ja­vaslatot és igy a módosítvány elesett, A 4. bekezdés nem támadtatván meg, kije­lentem, hogy az elfogadtatik. Az 5. és 6. bekezdések helyett Horánszky Nándor képviselő ur egy más szöveget hozott javaslatba. Méltóztassanak azt meghallgatni. Madarász József jegyző (ohassa a módo­sitványt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Horánszky Nándor képviselő ur által javaslatba hozott szöveggel szemben a bizottság javaslatát elfogadni igtn, vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház több­sége azt fentartja s igy a Horánszky Nándor kép­viselő ur által ajánlott szöveg elesett. A többi bekezdések nem támadtattak meg és igy kijelentem, hogy azok a bizottság szövegezése szerint fogadtatnak el. Ezzel a határozati javaslat letárgyalva lévén, az tárgyalás és hozzájárulás czéljából a főrendi­házhoz átküldetni határoztatik. Következik a napirend szerint (r a pénzügyi bizottság 412. számú jelentése az „0 császári és apostoli királyi felsége legmagasabb udvartartá­sának költségeiről szóló 403. számú törvényja­vaslat tárgyában". Azt hiszem, méltóztatik a bizottság jelentését felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság elő­adóját. Dániel Ernő, a pénzügyi bizottság elő­adója: T. ház! {Halljuk! Halljuk!) Az 1879: Lili. törvényezikk ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartásának költségeit tiz évre szabályozta. Ezen időtartam a f. év de­czember havában lejár és igy fölmerül annak szüksége, hogy az udvartartási költségek újabban törvényhozásilag állapíttassanak meg. Ez a czélja a most tárgyalás alatt levő törvényjavas­latnak, a mely ugy alakja, mint a megállapítandó költségek magassága tekintetében tökéletesen megegyez a legközelebbi időben hatályát vesz­tendő törvénynyel. Tekintve pedig, t. ház, hogy azon okok, melyek czélszeríínek tüntették fel, hogy e költségek törvényhozásilag állapíttassanak meg, időközben változást nem szenvedtek, tekintve, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a költségeket ugyanazon magasságban állapítja meg, a minőben azok eddig is léteztek és igy az a nemzetre újabb terhet nem ró; tekintve, hogy időközben semmi oly körülmény nem állt be, melynek folytán az összegen változtatni kellene : bátor vagyok a bizottság nevében a t. házat kérni, hogy ezen törvényjavaslatot, mely lényegileg csak meghosszabbítása az eddig létezett törvénynek, általánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József jegyző: Ugron G-ábor! Ugron Gábor: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Saját magam és elvbarátaim álláspontja az uralkodóházzal szemben teljesen ismeretes. Mi az alkotmányos monarchiának hivei vagyunk, az uralkodóhoz és az uralkodó-családhoz ragaszko­dunk, de ezen ragaszkodásunk nem szolgálhat indokául annak, hogy a nemzet érdekeit ne védel­mezzük (Ugy van! a szélső baloldalon) és ugy az uralkodónak, mint az uralkodóháznak és a nemzet­nek érdekét és solidaritását mind szorosabb kap­csolatba hozni ne törekedjünk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az 1867 : XII. törvényezikk 7. §-a igy szól: „A pragmatica sanctio szerint közös ugyan az uralkodó, a mennyiben Magyarország koronája is ugyanazon fejedelmet illeti, a ki a többi orszá­gokban is uralkodik; de még ez nem teszi szüksé­gessé, hogy a fejedelem udvartartásának költségei közösen állapíttassanak meg. Ily közösen megálla­podást a pragmatica sanctióban kitűzött czél nem igényel, Magyarország alkotmányos önállásával pedig s a magyar király fejedelmi magas tekin­télyével sokkal inkább megegyez, hogy a magyar országgyűlés, a felelős magyar ministerium elő­terjesztésére, külön szavazza meg a magyar király udvartartása költségeit. Az udvartartás költségei­nek megszavazása és kiszolgáltatása tehát közös ügynek nem tekintetik." (Ugy van! a szélső bal­oldalon.) Mi az előttünk fekvő törvényjavaslat ezíme? „ 0 császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartása költségeiről". Ha a magyar király udvartartásáról van szó, akkor a „császári" czím mit keres itt? Ugy van! a szélső baloldalon.) Vájjon az-e az állapot, melyet e törvényjavaslat szente­sítai akar, hogy t. i. fentartassék a császári udvar­tartás, a mely legkevésbé sem magyar s a mely­ről kimondja az 1867 : XII. törvényezikk, hogy az nem közösügy és amelyről ugyanazon törvény, midőn intézkedik, azt mondja: a magyar király udvartartása. Én tehát felhívom önöket, hogy a midőn ezen törvényjavaslattal az 1867 : XII. tör­vényezikk 7. §-a alapján az ország elé állnak, adjanak számot arról, hol van a magyar király

Next

/
Oldalképek
Tartalom