Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-278

!Í9. országos uies oKioner 35 an, nettón. IWU. 269 van hivatva leszállítani és hogy ezen határozat is csak akkor válik kötelezővé, hogyha ahhoz a kereskedelemügyi minister hozzájárult. Ez azt az álláspontot fejti ki, a melyet ebben eleiétől fogva elfoglaltam, hogy tudniillik azon kérdésekben első sorban a közgyűlés van jogosítva határozni. {Helyeslés.) Semmi kifogásom sincs tehát az ellen, ha az utolsó pont Molnár Antal t. képviselőtársam módosításával felcseréltetik. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A 26. első négy bekezdése nem támadtatván meg, elfogadtatik. Az utolsó bekezdésre vonatkozólag kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság szövegezését — Molnár Antal képviselő ur módosításával szemben elfogadni, igen-e vagy nem? (Nem!) A bizottság szövegezése nem tartatik fenn s igy Molnár Antal képviselő ur módosítása elfogadtatik. Következik a 27. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 27— 29. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 30. §-t). Madarász József jegyző: Petrich Ferencz! Petrich Ferencz: T. ház! Bármily jelentéktelennek lássék is módosításom, de ezen törvényjavaslatnál általában a legtöbb aggodalmam a miatt van, hogy a végrehajtásra nézve láttam az eddigi gyakorlattal ellentétes oly intézkedéseket, melyektől a. végrehajtó közegek életképtelensége miatt eredményt nem várhatok. Elismerem, szükséges, hogy a végrehajtásra nézve a kormány kezében egy bizonyos hatalom összpontosuljon, de szükséges az is, hogy az elsőfokú végrehajtó intézkedések is olyanok legyenek, melyek kellőleg alkalmazva a kellő eredményt megteremtsék. Epén e szakaszban is egy, nem tudom, talán tévedésből, becsúszott hibát látok, egy olyan intézkedést, a mely az eddig dívott törvényes és nézetem szerint egészen helyes közigazgatási eljárással ellentétben áll. Az előbbeni szakaszban, a hol a vasúti állomásokat a legközelebbi közúttal vagy községgel összekötő utakról van szó, melyeknél négy tényező van érdekelve, tudniillik a törvényhatóság, a vasúti vállalat, az érdekelt községek, valamint az érdekelt kereskedelmi és iparvállalatok a hozzájárulási költség fedezetének megállapítására nézve minden egyes tényező megteszi a szükséges intézkedéseket, a törvényhatóság is kellene, hogy ezt megtehesse a saját kötelezettségeire nézve ; a törvényhatósági közgyűlésnek kellene megállapítani, hogy mily arányban, mily eszközökkel járul hozzá a költségekhez. A tárgyalás alatt levő szakasz azonban következőleg intézkedik (olvassa): „Atörvényhatóság első tisztviselője az összekötő út műszaki műveleteit és ugy ezeknek, mint a kezelési és fentaitási költségeknek előirányzatát elkészíttetvén, az előző szakasz szerint megállapított érdekeltek meghívásával helyszíni tárgyalást tart, annak alapján a műszaki műveletek felett, azoknak kivihecősége és arra kötelezetteknek hozzájárulási mérvére nézve elsőfokú határozatot hoz és azt az összes érdekeltekkel közli." Ellentétet látok it*;, t. ház, abban, hogy mikor a köztörvényhatóság már határozott, meghatározta a tényezetet, megállapítja a költséget, akkor az alispán felhatalmazfcatik arra, hogy a köztörvénykatóság nevében intézkedjék, ő maga határozhasson s határozatát a felekkel tudathassa. A hibát azzal lehetne helyrehozni, ha e szavak után „hozzájárulási mérvére nézve" e szó tétetnék: „a törvényhatósági közgyűlés", mert az eredeti szöveg szerint az alispán felette állana a törvényhatóság intézkedéseinek, azt pedig elfogadhatónak nem tartom. Az alispán, nézetem szerint, a törvényhatóság intézkedése nélkül határozatot nem hozhat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Bátor vagyok módosításomat elfogadásra ajánlani. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa): Módosítvány a 30. §-hoz, beadja Petrich Ferencz. Az első pont negyedik sorának végén ezen szavak után: „és az arra kötelezettek hozzájárulási mérvére nézve" tétessék: „a törvényhatósági közgyűlés". Bezerédj Viktor előadó: T.képviselőház! Csalatkozik abban a módosítást benyújtó, Petrich t. képviselőtársam, hogy a 30. §-ban az alispánnak oly jogkör adatik, hogy ő a közgyűlésnek valamely határozatát megváltoztathassa és ő egy általában a közgyűlés fölé helyeztetnék. Mert ha veszi magának a fáradságot és elolvassa a 23. §-t, mely a vasúti állomásokat a legközelebbi állami, vagy törvényhatósági úttal, vagy községgel összekötő utakról szól, meggyőződhetik arról, hogy abban egy szó sincs, hogy a közgyűlés ebben a kérdésben bármiképen intézkednék - mert első sorban, midőn ezen útvonalak és a hozzájárulási kötelezettség megállapittatnak, ezt első fokban az alispán teljesíti és nem a közgyűlés, sőt a felebbezések is ebben az esetben nem a közgyűléshez, hanem a közigazgatási bizottsághoz mennek, mely mely egy évben gyakrabban tart ülést, minden hóban, mig a törvényhatóság közgyűlései ritkábbak. Arról tehát szó sincs, hogy az alispán a közgyűlés fölé helyeztetik, hogy annak módjában álljon a közgyűlésnek ily kérdésben hozott bárminő határozatát megváltoztatni. Ezért szerintem a módosítás teljesen szükségtelen. (Helyeslés johbfelől.) Elnök: Miután szólani senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ| kezik a szavazás.