Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-277
242 277. országos ülés október 26-án, szombaton. 1889. Kérdem már most, t. ház, hogy ezen 8.206 kilométernyi útnak kiépítéséhez és annak fentartához elegendő-e a 2,700.000 forint, a mely a 7,400.000 frtra előirányzott közmunka-váltságból az alföldre esik, a mikor a fentartási költséget kilométerenkint 700 fríba számítva, a 3444 kilométer út fentartása 2,410.800 írtba kerül. Hol van a pénz új utak építésére, hol a vicinális vasutaknak megszavazott subyentiókra?? Tehát e kérdésre csak egy válasz lehet, a határozott nem. Minthogy pedig az alföld úthálózatának kiépítése nem csak tisztán azon megyék érdeke, a melyek most a törvényhozás szűkmarkúsága miatt sárban fetrengenek, hanem érdeke az államnak is, mert az alföld úgyszólván éléskamráját képezi az egész országnak, tehát az alföld útjának tovább fejlesztése lehetővé tételéhez szükséges és igazságos, hogy az állam anyagi segélyével szinte hozzá járuljon ; én azt hiszem, nem megyek túlzásba, ha a t. képviselőháznak az alföldnek ezen szomorú helyzetét igy felemlítve, figyelmébe hozom, hogy az ottani bajok enyhítése czéljából megfelelő intézkedéseket életbe léptetni törvényhozói kötelességünk. (Helyeslés halfelöl.) T. ház ! Hogy nem minden remény nélkül szólaltam fel, arra kezességet nyújt nekem a mélyen t. minister úr tegnapelőtti beszédje, a melyben kijelenté, hogy: „Az útügyet chablonszerííleg rendezni nem lehetjianem alkalmazkodni kell az országos viszonyokhoz" ; a mi pedig alföldiesen magyarra fordítva annyit tesz, hogy inig az egyik megye bőven el van látva útanyaggaJ, addig az ország másik megyéje oly drágán juthat azon útanyaghoz, hogy e miatt csaknem lehetetlen jó utak építése: tehát szükséges, hogy ezen speciális viszonyát az országnak a törvényhozás bölcsessége figyelembe vegye. Szükséges, hogy a megzavart egyensúlyt, melyet az imént számadatokkal voltam bátor feltüntetni, az ország különböző részei közt méltányos intézkedés által helyreállítsa (Helyeslés balfelől) és egyszersmind azon mulasztást, melyet az alfölddel szemben eddig elkövettek, kireparálja. (Igaz! Ugy van ! balfelől.) T. ház! Meg vagyok győződve, hogy bármily hézagosan, bármily gyenge szóval adtam is elő érveimet, minthogy nem kétlem, hogy a t. ház előtt az igazság a legékesebb szóló: a tények, a meggyőző érvek további indokolásával nem kiványa a t. ház figyelmet fárasztani s nem kívánva a t. ház előtt felemlíteni azt, hogy most, midőn köz úti politikánk új korszakának kezdetén vagyunk gondoskodnia elodázhatlan kötelessége a magyar faj bölcsőjéről. A t. minister ur pedig ne feledje, hogy a stratégiai utakon az alföldön besorozott magyar fiuk marchiroznak legnagyobb számban a fenyegető ellenség visszaverésére és legyőzésére s az ország kebelében benyomulás meggátlására. Tehát bátor vagyok módosítást benyújtani a 23. §. utolsó részéhez; másodszor pedig egy határozati javaslatot. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalán.) Módosításom igy szól: „Módosítás. A 23. §. utolsó része helyett teendő: „Azon törvényhatóságok, melyek hadászatilag fontos utakat és műtárgyakat létesítenek; továbbá a melyek, minthogy állami útjuk vagy egyáltalában nincs, vagy igen kevés van, ezeknél fogva útadójukat 10%-os maximumon túl lennének kénytelenek íölemelni: az állami költségvetésben e ezélra a szükségletnek rnegfel előleg felvett összegből aránylagosan segélyeztessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor kereskedelemügyi minister: Benn van a javaslatban! Papp Elek: Ott másként van. Másodszor bátor vagyok e határozati javaslatot a t. ház figyelmébe ajánlani s igen kérem a t. minister urat,kegyeskedjék határozati javaslatom elfogadásához hozzájárulni s ez által egy nagy vidéknek módot nyújtani arra, hogy útjait kiépíthesse. A határozati javaslat igy szól: „Utasittassék a kereskedelmi minister, miszerint tegyen intézkedéseket az iránt, íiogy az állami és államkezelte, valamint a subventionált vasútvonalokon a törvényhatósági utak építéséhez és fentartásához az építő anyagok sajátköltségi áron szállíttassanak." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor kereskedelemügyi minister : Ez szabály! Papp Elek: Csak még a t. minister ur e közbeszólására vagyok bátor megjegyezni, hogy nem önköltségen szállíttatnak az anyagok, mert a kezelési költségeken túl kocsikilométerenkint 10 kr. szedetik. Baross Gábor kereskedelemügyi minister: Ez nem áll! Papp Elek: Bocsánatot kérek; positive mondhatom, hogy Jász-NagyKún-Szolnok megyének ugy szállíttatik. De ezen mérsékelt díjak is csak a vasúthoz járó utaknál számittatnak s más utakhoz megkívántató anyagok szállítására, pedig nincs leszállítva. Az is sérelmünk, hogy a Tiszán Tokajból anyagot szállítani egyáltalán nem lehet, mert csak az oda és vissza teendő út megfizetése mellett lehet hajót kapni s ez az oka annak, hogy a kissebesi követ 230 kilométerről vagyunk kénytelenek szállíttatni. Azok, a kik a viszonyokat nem ismerik, csodálkoznak, hogy nem Tokajból szállíttatik a kő Heves, Hajdú és Jász-NagyKúnSzolnok megyék részére, mert hisz a vízi közlekedés sokkal olcsóbb. Ugy kellene lenni mi felforgatott viszonyaink mellett történhetik az meg, hogy a vizi közlekedés áldásaiban nem részesülhetünk. Ezeket voltam bátor elmondani s nagyon kérem a t. házat, kegyeskedjék előterjesztéseimet becses figyelmére méltatni.
