Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-277
277. ersságw Ufti október 26-án, szombaton. 1889. 241 űául Bács-Bodrog, Békés, Jász-Nagykún-Szolnok, Szabolcs megye. Másokban pedig igen kevés állami út létezik, igy például Csongrád megyében 1-56, Hajdú megyében pedig mindössze csak 13 kilométer állam-út építtetett. Tagadhatatlan tehát, hogy az alföld igen tekintélyes része semmi hasznot sem húzott az állami utak építéséből s közlekedési viszonyainak javítását illetőleg absolute semmi jótéteményt nem élvezett az államtól. Másodszor azon kérdéssel kivánok foglalkozni, mi az oka annak, hogy az alföld az utak építése terén, az ország többi vidékeivel szemben, annyira hátramaradt ? Erre nézve megadják a választ azon statistikai adatok, melyeket bátor leszek alább felsorolni. T. ház! Az alföldön, kivált az utóbbi időben, nagyon kifejlődött az útépítés iránti érzék; az alföld adófizető polgárai érzik és belátják a műutak építésének fontosságát. Ezt igazolja azon körülmény, hogy mig az utóbbi időben a közmunkaváltság összege az egész országban apadóban van, mert a közmunkának az egész országra számított pénzértéke 1874-ben 7,726.343 frtot képviselt, ma az 7,400.000 frtra van felvéve, addig az alföldön tetemesen növekedett, ugy, hogy némely megyében megötszöröződött. És ha még sem épült annyi irt az alföldön, mint várni lehetne, ennek fő oka, hogy sok ideig azon tévhitben élt a nép, hogy az alföldön egyáltalán nem lehet jó műutat építeni. Mely hitet megerősítette azon körülmény, hogy az állam az alföldön soha egy talpalatnyi műutat sem építtetett. Másik oka, hogy az alföldön az utak kiépítése és főntartása szerfelett nagy költségbe kerül. Mert a műutak építéséhez alkalmas anyag ott nem található s azok messze vidékről való szállítása tálmagas szállítási díjak miatt tetemes költséget igényel. Arra nézve, hogy ez nemcsak üres phrasis és hogy a különbözet egyes vidékeken az útfentartási és építési költségeknél mily óriási, engedje meg a t. ház, hogy néhány adatot felemlítsek. (Halljuk!) Egy kilométer útnak fentartása Liptóvármegyében kerül 78 frt 70 krba és az úthoz megkívántató anyagnak egy köbméterét be lehet szerezni 95 — 98 krértj Árvamegyében kerül egy kilométernyi útnak a fentartása 88 frt 48 krba, az anyag egy köbméterét be lehet szerezni 1 frt 18 krért; az egész országban átlag egy kilométer út fentartási költsége 246 frt; és egy köbméter anyagnak az ára átlag 3 frt 20 kr. Mig ellenben az alföldi vármegyékben és pedig Torontálban kerül egy kilométer út fentartása 634 frt 51 krba és az anyag köbmétere 7 frt 35 krba; Csanádmegyében 887 frt 97 krba, az anyag köbmétere pedig 2 frt 35 krba; Csongrádban kerül egy kilométer ut fentartása 2014 frt 20 krba; egy köbKÉPVH. NAPLÓ. 1887-—92. XIII. KÖTET. méter anyag 8 frt 05 krba. Ebből tehát kétségbevonhatatlanul kitűnik az, hogy viszonyítva Liptóvármeg3'ének fentartási költségét az Alföld és in specie Csongrád vármegye útfentartási költségéhez, Liptó vármegyében huszonhétszer kevesebb a fentartási költsége egy kilométer útnak, mint Csongrád vármegyében. Hogy ezt a drágaságot főképen az útépítéshez szükséges anyag szállítási ára okozza, az kétségbevonhatlanul kitűnik abból, hogy pl. itt Pestvármegyében a kecskemét-kaiocsai út Dunamenti szakaszán az építési költség kilométerenkint 400 frt, mert a Duna közel lévén, a kavics úgyszólván semmibe sem került; mig ellenben Békés vármegyében a cyclops-kövezetű út 25.872 forintot emésztett fel kilométerenkint, tehát napnál világosabb, hogy a szállítás drágasága okozza azt, hogy az alföldön az utak kiépítése annyira hátra maradt; és hogy azt tovább folytatni állami segély nélkül lehetetlen. Azt, hogy a szállítás drágasága idézi elő a fentebb feltüntetett különbözeteket, igazolja az a körülmény is, hogy pl. Jász-Nagykún-Szolnok vármegye 200 kilométernyi távolságról szállítja az anyagot. Az anyagnak értéke a bányában, a waggonokba való berakási költséget is beleértve, 1 frt 50 kr. Mig a szállítási költség ezen 200 kilométerre — megjegyzem, hogy kedvezményes ár mellett — 5 frt 50 kr.; tehát négyszer annyiba kerül a szállítás, mint a mennyit ér az anyag. Ezután még csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy ha a közmunka értékét, tudniillik a 7,400.000 forintot az egész országra arányosan szétosztom és azt az arányt, a mely az egész országra percentekben kifejezve esik, az alföldre eső részszel összehasonlítom, azt tapasztalom, hogy helyes arányban van megoszolva az alföldön a közmunkának az értéke s az alföldnek közmunkaereje megegyez az országos átlaggal. Az országos közmunkának átlagából az alföldre 35 százalék esik Az alföld az országnak 35'7 százalékát teszi. Vagyis 7,400.000 frt közmunkából 35 százalék, 2,700.000 frt esik az alföldre és a minister úr által közölt kimutatások szerint ennyiben állapítható meg az alföld közmunka-értéke. Ha már most figyelembe veszszük még azt, hogy az egész országban a megyei utak összesen 33.868 kilométerre tétetnek és azt, hogy ebből a kiépített rész 22.180 kilométer és ha további számításba veszszük, hogy a 33.868 kilométernyi útból 11.650 kilométer az alföldre esik és hogy ezen 11.650 kilométerből csak 3.444 kilométer van kiépítve ; akkor meggyőződünk arról, hogy mig az egész országban a megyei utaknak 66 százaléka van kiépítve, addig az alföldön csak 25-9 százaléka van kiépítve, még pedig nagy részben rosszul is, (Igás! ügy van! bal/elől) vagyis 8.206 kilométernyi útja van az alföldnek olyan, mely még kiépítésre vár. 31
