Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-276

'276. országos ülés október 25-én, pénteken, 1889. ű}25 nyokra volna szükség, vagy pedig a közigazgatás gépezete még döczögősebben járna a mainál is. Méltóztassék csak gyakorlatilag venni, a mit t. barátom előadott, ön a közigazgatási bizottság helyett útügyi bizottságot akar létesíttetni. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Papp Elek! Nem azt mondtam, én csak az állandó választmányt értettem. Gulner Gyula: Bocsánatot kérek, én ugy éríettem, hogy útügyi bizottság által akarja helyettesíteni ürügyekben a közigazgatási bizottságot. Miután félreértettem, erre tehát nem reflectälok. A mi t. képviselőtársam concret indítványát illeti, azt részben helyeslem, részben nem tartom elfog; dhatónak. Én a helyes válaszfalat ott találom meg, hogy azon ügyekben, melyek tisztán az ellenőrzésre vonatkoznak, a közigazgatási bizottság határozzon, mely főképen az administratio ellenőrzése szempontjából lett felállítva ; a közigazgatási bizottságot tehát ezen hatáskörében, ezen működésében meg kell Nagyni, mert mással ma azt helyettesíteni nem tudjuk. Azon ügyekben azonban, melyekben a közigazgatási bizottság egyfelől mint véleményező testület, másfelől mint végrehajtó testület j'ár el, az egyiket el kell tőle venni és szerintem helyes az volna, ha a véleményezésjog vétetnék el tőle és olyan testületre bízatnék, melyre ma is megvan szervezetünkben az organismus, tudniillik az állandó választmányra, a mi gyakorlatban ugy vihető keresztül, hogy az állandó választmányból kiszakíttatik az útügyi bizottság, mely állandóan ezen ügyekkel foglalkozik, a véleményezés joga pedig az állandó választmányra ruháztatik át. (Helyeslés balfélől.) Nem tudom, nem esem e ismét tévedésbe képviselőtársam módosításával szemben, de ha jól értettem, szerintem a harmadik szakaszt nem lehet kiNagyni, mint a hogy ő javasolja. Az 5. pontot, melyre még leszek bátor visszatérni, én is módosítani kívánom, azonban e 7. pontot szerintem is ki kellene Nagyni, mert ez csakugyan a közigaz gatási bizottság természete szerint ahhoz nem tartozik.5 Ennyiben pártolom t. képviselőtársam módosítványát. A mi pedig az 5. pontot illeti, legyen szabad a t. házat egy igen csekélynek látszó, de igen fontos dologra figyelmeztetnem. (Halljuh .'Halljuk!) Csak ugy szeliden s mintegy elbujtatva mondja e szakasz 5. pontja, hogy: „határoz a költségelőirányzat egyes tételei között szükségessé vált és a törvényhatóság első tisztviselője által kért átruházás vagy módosítás fölött és ebbeli határozatait a kelet napjától számítandó 8 nap alatt a kereskedelmi ministerhez megerősítés végett fölterjeszti vagyis azon esetben, midőn az alispán előKÉPVH. NAPLÓ. 1887—-92. XIII. KÖTET. terjesztést tesz a közigazgatási bizottságnak, hogy a közgyűlés által már megállapított és jóváNagyott költségvetés egyes tételei közt az átruházás foganatosittassék, azt a közigazgatási bizottság a minister hozzájárulása mellett elrendelheti. De a szöveg tovább megy és azt mondja, hogy még a költségvetést is módosíthatja. Én tudok esetet képzelni a gyakorlatban arra, hogy sürgős szükség forog fenn s az alispán előterjesztést tesz a közigazgatási bizottságnak s azt mondja például, hogy ezen a műtárgyon meg tudok takarítani 600—800 forintot és nekem arra a megtakarított összegre egy másik szükség: például valami elemi csapás folytán más műtárgy helyreállítására szükségem van s a közigazgatási bizottsághoz fordul, a mely kéznél lévő testület, mely minden hónapban összeül s különben is az ellenőrzéssel van megbízva s kéri a közigazgatási bizottságot, hogy egyezzék bele e virement létesítésébe, hogy a megállapított költségvetés egyes tételei között az átruházást eszközölhesse. Ezt nem tudnám megtámadni. Nem pedig azért, mert itt szerintem minden garantia megvan, a melyet keresek; megvan az alispán előterjesztése és — a mire súlyt fektetek — az, hogy ily sürgős esetek csakugyan fordulhatnának elő és ha sem az alispán nem élhetne a virement jogával, sem nem volna más oly hatóság, mely a virement jogát gyakorolhatná, sokszor az ügy szenvedne kárt, midőn pedig sürgős intézkedés szüksége forog fenn. De a javaslat nem áll meg ennél, hanem felhatalmazza a közigazgatási bizottságot a költségvetés módosítására is. Szerintem ennyire menni nem lehet, nem szabad. Mert ha a törvénybe fölvétetik az, hogy a közigazgatási bizottság az alispán előterjesztése folytán, a közgyűlés által megállapított költségvetést módosíthatja és annak tételeit, a hogy tetszik, felforgathatja, akkor előállhat az is, hogy nem az fog történni, a mit a tulajdonképeni hatóság, a megyei közönség, közgyűlésének határozatában kijelölt és kifejezett, hanem akkor — megengedem — hogy az alispán előterjesztése alapján, de azon, különféle elemekből összealkotott 21 tagú közigazgatási bizottság akarata fog érvényesülni az útügyek terén és az egész költségvetés — pedig ez fejezi ki azon czélok elérését, melyeknek érdekében a költségvetés alkottatik — e 21 tagú közigazgatási bizottság óhajtása és megállapodása szerint fog módosulni és végrehajtatni; ez magyarra lefordítva annyit tesz, hogy a közigazgatási bizottság a közgyűlés által megállapított útügyi költségvetést alapjaiban felfordíthatja és a közgyűlés akarata helyébe saját akaratát teheti, fentartván a minister jóváNagyását. Nem tagadom, hogy lehetnek oly esetek, midőn a virement szükséges, de a közigazgatási bizottságnak azt a jogát, hogy a költségvetést módosíthatja, helyeselni nem tudom, mert ez által 29