Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-276

§26 27 ®- országos ülés október 25-én, pénteken, 1889. a közigazgatási bizottság részére egy fontos jog aíkottatik, mely azt meg nem illetheti. De a sza­kasz ezen intézkedése nem is szükséges, mert ha oly fontos érdek forog fenn, hogy a közgyűlés által megállapított köll ségvetés módosítására szük­ség van, hivassék össze rendkívüli közgyűlés, mert csak azon fórum, mely a költségvetést megállapí­totta, módosíthatja azt; de a közigazgatási bizott­ságnak azt a jogot helyes törvényalkotási princí­pium alapján megadni nem lehet. (Helyeslés a halon) E czélból vagyok bátor a következő mó­dosítást benyújtani (olvassa): a 19. §. 5. pontjá­nak 2. sorából e szavak: „vagy módosítás" kiha­gyandók. Ekkor marad a virement, de a módosí­tás jogát fentartjuk a közgyűlésnek. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A beadott módosítvány fel fog ol­vastatni. Zay Adolf jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Baross Gábor kereskedelemügyi mi­nister: T. ház! Mindenekelőtt bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy ne méltóztassanak az általános administrativ kérdések ellentétes birála­tával a törvény megalkotását megnehezíteni. Én kénytelen vagyok számolni azzal, a mi megvan. Számolok is vele meggyőződésem szerint és azért, mert ma más nincs. Ha Papp Elek t. képviselő ur folyton azt emlegeti, hogy a közigazgatási bizott­ságot itt meg ott Nagyjuk ki, erre azt válaszolom, hogy ez nem megy. Még az sem mondhatja azt, a ki ennek az intézménynek a legnagyobb ellen­sége, hogy ezen testületet ezen administativ ren­dezésnél teljesen figyelmen kivül kell Nagyni. Ily általános megjegyzésre tehát nem reflectálhatok, mert ez hatáskörömön kivül esik. A mi Papp Elek képviselő ur módosítását illeti, bátor vagyok arra a következőket megjegyezni. (Halljuk! Halljuk!) A költségvetést a közgyűlés állapítja meg, még pedig két évre. E két év alatt az alispán administrál, az ellenőrzést pedig a közigazgatási bizottság gyakorolja. Ez, azt hiszem, tökéletesen organicus és helyes beosztás. Az alispánra feltét­lenül bizni mindent nem lehet s ezért felvettem azon intézkedést, hogy a midőn bizonyos összegű munkálatok kiadásáról van szó, ahhoz a közigaz­gatási bizottság hozzájárulása eszközöltessék ki. Például van egy hídépítés, mely 25 — 30 ezer forintba kerül. Az ajánlati tárgyalás kiiratik, az ajánlatok beczikkelyeztetnek. Ki határoz e fölötti Nem maga az alispán, hanem a közigazgatási bi­zottság. Azt mondani, hogy határozzon a közgyű­lés, lehetetlen, mert akkor minden egyes munkálat kiirása után rendkívüli közgyűlést kellene össze­hívni. A második, a mit fenn kell tartani, az, hogy léteznek sürgős esetek, midőn a költségvetésben előre nem látott kiadások fedezéséről van szó. Lehetetlen azt kívánni, hogy az illető alispánnak előterjesztésére a közigazgatási bizottság, külö­nösen sürgős esetekben ne intézkedhessek. A har­madik, a mit feltétlenül fenn kell tartanom, az, hogy a minister által jóváNagyott költségvetésen eszközölt változtatásról a ministernek tétessék jelentés, mert mikép gyakorolja a minister ellen­őrzési jogát, ha az általa jóváNagyott költségvetés bármi tekintetben később meg lett változtatva. Például felebbezés folytán intézkedik egy költség­vetési tétel felvételéről és ezzé' Nagyja jóvá a költségvetést. A gyakorlatban mi sem volna köny­nyebb, mint az általa felvétetni rendelt összeg ki­Nagyása. Ha a minister erről nem volna értesítve, az ellenőrzés nem volna gyakorolható az általa a felebbezés alapján elrendelt valamely pótlás és ki­egészítés felett. A t. képviselőtársam egyúttal azt is mondotta, hogy miért Nagyom oldalt az állandó választmányt s miért bízom e kérdéseket nagyrészt a közigazgatási bizottságra ? Én, t. ház, az állandó választmányt nem Nagyom ki. A közgyűlésnek joga van azt mondani, hogy az előkészített költ­ségvetés az állandó választmány által letárgyalva terjesztessék a közgyűlés elé. Az állandó választ­mány az 1886 : XXI. törvényczikk s a későbbi törvények értelmében arra van rendelve, hogy a közgyűlésnek előkészített tárgysorozatot s javas­latot adjon. Nincs tehát nehézség abban a tekin­tetben, hogy a költségvetés is épen ngy, mint a zárszámadás az állandó választmány által készít­tessék elő. Sőt azért nem vettem fel ez irányban külön intézkedést, mert az 1886: XXI. törvény­czikk ezt világosan kimondja s én e törvényt nem módosítom. A közigazgatási bizottság hatáskörét azért kell lentartani, mert fenn kell tartani a recla­matiókat, melyek a közigazgatási bizottság előtt folynak. Én azt óhajtom, hogy a közigazgatási bi­zottság legyen az a fórum, melynek kezében a tulaj donképeni operatum összejön, a melytől aztán tovább megy a kérdés a municipalis retorták elé. Én tehát, t. ház, egészen organicus részekben ki­dolgozott javaslattal járulok a t. ház elé, a mely orgánumok fungálásának az ügy érdekében jónak és helyesnek kell lenni­Ennélfogva kérném, hogy Papp Elek t. kép­viselő ur módosítványát ne méltóztassék elfogadni. Ellenben consideratio tárgyává teszem azt a módosítványt, a melyet G-ulner t. képviselő ur szíves volt beadni; ő tudniillik azt kéri, hogy az 5. pont második számában e két szó: „vagy módo­sítás" kiNagyassék. Én abból indultam ki, hogy sokszor a közigazgatási bizottság abba a helyzetbe jöhet, például elemi csapások következtében, hogy valamely tétel alatt megszavazott összeget nem azon tételre fogja felhasználni, hanem azon elemi csapások elhárítására. Ezt értettem a „módosítás•' kifejezése alatt, mert az „átruházás" mást tesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom