Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-247

847. országos Ülés május 20-án, hétfőn. 1889. ?? előirányzat némely tételének felemelése iránt ki fog nyomatni, a ház tagjai között szét fog osztatni és mielőbbi előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Dárdai Sándor jegyző: Dániel Ernő, a pénzügyi bizottság előadója! Dániel Ernő: T. ház! Van szerencsém elő­terjeszteni a pénzügyi bizottság jelentését a hon­védelmi ministerium elhelyezésére szolgáló állami épület kiépítéséről és az erre szükséges költeégek fedezéséről szóló 341. számú törvényjavaslat tár­gyában. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelen­tést kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napi­rendre kitűzni. (Helyeslés.) Elnök: A pénzügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, annak idején az osztályok mellőzésével fog napirendre tűzetni. Dárdai Sándor jegyző: Széll Ákos, az állandó igazoló bizottság előadója! Széll Ákos: T. ház! Az állandó igazoló bizott­ság nevében tisztelettel jelentem, hogy a bizottság Sipeky Sándor, Trencsén megye csaczai választó­kerületében folyó év és hó 16-án megválasztott országgyűlési képviselő megbízó levelét vizsgálat alá vévén, miután a választási jegyzőkönyv a tör­vény rendeletének ugy alakilag, mint tartalmilag megfelel, a bizottság a nevezett képviselő urat a kérvényezésre kiszabott 30 napi határidő fentar­tása mellett igazolta. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelen­tése alapján Sipeky Sándor, Trenepén megye csaczai választó-kerületébenmegválasztott ország­gyűlési képviselő, a szabályszerű 30 nap fentar­tásával igazolt képviselőnek jelentetik ki és a 8-ik osztályba soroztatik. Több előterjesztés nem lévén bejelentve, következik a napirend: a vallás-és közoktatás­ügyi ministerium 1889-ik évi költségvetésének tárgyalása. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások. XlX. Fejezet, 1. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 221.420 forint. Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Országh Sándor előadó: T.ház! A vallás­os közoktatásügyi tárcza 1889-ik évi költségvetési előirányzata, melyet van szerencsém a, pénz­ügyi bizottság nevében tisztelettel előterjeszteni, 7,294.000 forint kiadást tüntet fel; tekintetbe véve azonban, hogy a bevételek 125.000 forinttal szintén emelkedtek, a valóságos szükséglet, mely­nek fedezetéről gondoskodni kell, 19.000 forinttal kisebb, mint a múlt évi. Összehasonlítva ezen összeget ugyanezen tárcza legutóbbi éveinek költségvetési előirányza­tával, tapasztaljuk, hogy a lefolyt években ezen tárcza kiadási rovata különösen a legutóbbi idő­ben, évenkint 3—400,000 forinttal emelkedett és igy a jelen költségvetési előirányzat bizonyos megállapodást jelent. Mert kétségtelen, hogy annak keretén belül semmiféle újabb, nagyszabású intéz­kedéssel, vagy a már meglévő intézetek gyorsított fejlesztésével, vagy nagyobb költséget igénylő előmozdításával a költségvetésben ez idén nem találkozunk. A pénzügyi bizottságnak kötelessége első sorban a pénzügyi helyzettel számolni; de tudja, hogy közoktatási és cultnralis intézeteink ós nép­nevelésünk természetes és fokozatos fejlődését megakasztani nem szabad; és tudja azt is, hogy a t. ház minden egyes tagjában pártkülönbség nélkül él az a meggyőződés, hogy ezen tárcza költség­vetését tisztán és kizárólag pénzügyi szempontból megítélni és megállapítani nem lehet. Ennélfogva a pénzügyi bizottság tételről -tét élre megvizsgálva az előterjesztést, iparkodott magának világos képet alkotni arról, vájjon ezen 19,000 frt kisebb szükséglet nem a közoktatás és nevelésügy ro­vására éretett-e el, vagy pedig más intézkedések­ben keresendő e annak alapja? És e tekintetben teljes megnyugvásra jutott a bizottság, mert con­statálható, hogy összes culturális intézményeink megtartatlak azon magaslaton, a melyen eddig állottak és nemcsak gondoskodva van mindazon ségletekről, a melyek felmerültek, hanem egy­szersmind ki lettek elégítve mindazon igények, melyek a természetes és fokozatos fejlődéssel járnak. Sőt — igaz, szerény mértékben — néhány új eszmével is találkozunk e kereten belül. Ilyen például a budapesti egyetemen négy seminarium­nak felállítása, a dévai reál-iskolánál egy inter­nátus segélyezése, végre a tanítók árvaházának részbeni támogatása. Másrészt pedig azt tapasz­talta a bizottság, hogy ez a kisebb szükséglet csak az által volt elérhető, hogy a legszigorúbb taka­rékosság elvét mindenütt keresztülvitték, hogy maga a költségelőirányzat a legreálisabb alapra volt fektetve, mert olyan új bevételi tételeket is felvettek, melyek eddig a költségvetésijén nem fordultak elő, hanem csak számvevőszékileg, el­számolás utján födöztettek. Mindezek előrebocsátása után és tekintve azt, hogy ez a költségelőirányzat számol egyrészt a fokozatos haladással és fejlesztéssel, de számol másrészt a pénzügyi helyzettel is, melyet a pénz­ügyi bizottságnak-Mső sorban kell szem előtt tar­tartania, bátorkodom a bizottság nevében ezt a költségelőirányzatot az általánosságban való el­fogadásra ajánlani. (Helyeslés jobbfelől.) Dárdai Sándor jegyző: Szathmáry György! Szathmáry György: T. ház! (Halljuk!) Méltóztassék nekem, mint a közoktatásügyi bi­zottság előadójának, megengedni, hogy most a

Next

/
Oldalképek
Tartalom