Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-254
254. országos ülés május 27-én, hétfőn. 1889. ^^ hanem némelyike által, mert — a mint azt a részleteknél kimutatni bátor leszek — ezen intézkedések némelyikét helyeslem. De a szoros odakapcsolást, egyformásítást nem tudom helyeselni és nincs is rá szükség. De ezekbe bocsátkozni, t. ház, annál kevésbé akarok ezen felszólalásom alkalmával, mert majd a részleteknél módot veszek magamnak, hogy ebbeli aggodalmaimat, illetőleg észrevételeimet kifejezzem. Most legfeljebb arra az alkotmányjogi kérdésre helyezem a súlyt, hogy mi el nem fogadhatunk egy oly költségvetést, a mely oly törvényjavaslatra van basirozva, a mely törvénynyé még nem vált. Igaz, hogy a minister ur újabban a háznak beterjesztett jelentésében maga kinyilatkoztatja, hogy a szervezeti változtatások, illetőleg keretszaporításokra és első felszerelésekre szükséges nagyobb összegnek csak felét fogja felhasználni, a mennyiben az idő előrehaladt s az évnek egyik fele eltelt a nélkül, hogy a budget tárgyalható lett volna és ama törvényjavaslat törvénynyé válhatott volna. Mindazáltal az összegnek másik fele is elég jelentékeny, de ha még oly kicsiny lett volna is, elég fontos arra, hogy ezt a föltételt, mint az alkotmányosság alapelveibe ütközőt, el ne fogadjam. Ismétlem, az intézmény iránt teljes sympathiánkat fejezzük ki és készek vagyunk azt támogatni, hajlandók volnánk most is a kivánt összeget megszavazni, ha annak rendje és módja szerint történt volna a budget beterjesztése. De oly költségelőirányzatot, mely nem hivatkozhatik törvényre, az alkotmányosság alapelvei tiltanak elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Van szerencsém ennélfogva, t. ház, a budget elfogadása helyett a magam és megbízó társaim nevében a következő határozati javaslatot benyújtani és a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Halljuk! Olvassa): „Miután az alkotmányosság alapelveivel ellenkezik, hogy oly költségelőirányzat fogadtassák el, a mely egy még törvénynyé nem vált javaslaton alapszik; mondja ki a t. ház, hogy az 1889. évre szóló honvédelmi költségvetési előirányzatot az ügynek jelen állapotában a tárgyalás alapjául nem fogadhatja el." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Beadja: Thaly Kálmán, Ugron Gábor, Illyés Bálint, Gulácsy Gyula, Polónyi Géza, Fornszek Sándor, dr. Tóth Ernő, Nagy Ferencz, Boda Vilmos, Jeszenszky László b., Károlyi Gábor gr., Kiss Albert, Herman Ottó, Beőthy Algernon jegyző: Münnich Aurél! Münnich Aurél: T. képviselőház \ (Halljuk!) Nem tudom, méltóztatik-e előbb ezen elvi kérdés felett határozni, vagy pedig belemegyünk az általános vitába, mert ez elvi jelentőségű kérdés s ennek eldöntése előtt, azt hiszem, a vitát meg sem kezdhetjük. (Ügy van t) Elnök: Én azt hiszem, hogy a képviselő ur ehhez kivan szólam. Münnich Aurél: Rö viden ugyan kijelentem, hogy nem pártolom a határozati javaslatot, de nem ehhez kívánok szólani, hanem az általános vitához. (Felkiáltások: Szavazzunk !) Elnök: T. ház! A részletes tárgyalás során általános fejtegetéseket nem szokás ugyan tartani, hanem az egyes tételeknél szokták a képviselő urak az általános kérdéseket is fejtegetni; de azt a tárgyat, melyet Thaly képviselő ur most felvetett, előzetesen eldöntendő kérdésnek tartom, mert ez tulajdonkép magára a tanácskozások menetére van befolyással. Es én azt gondolom, hogy mielőtt e kérdés felett döntene a t ház, más tárgyba bele nem mehetünk, (Helyeslés) mert meglehet, oly értelemben határoz a ház, hogy a további tárgyalásba ne menjünk bele. (Helyeslés.) Bőthy Ákos: T. képviselőház! (Halljuk!) Én hozzájárulok Thaly Kálmán t. barátom felfogásához s ennek következtében semmi kifogásom nincs az ellen, hogy ezt, mint előzetes kérdést tárgyaljuk, hogy tehát a költségvetés tárgyalásába ne menjünk bele. Nem mehetünk bele azért, mert ez a költségvetés a maga egészében és összeségében nem áll törvényes alapon, (Igaz! ügy van! balfelöl) minthogy olyan tényleges állományra és oly hadi keretekre van alapítva, mely nem felel meg a törvényben megállapított tettleges állománynak és hadi keretnek. 11 ár pedig t. képviselőház, ez conditio sine qua non a hadügyi költségvetésnél, igen egyszerűen azért, mert a honvédségi intézmény az • országnak véradóját képviseli. Nekem az a nézetem, hogy ezt a véradót biidget-tételekkel emelni, változtatni nem lehet. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ehhez okvetlenül speciális törvényhozási actus kívántatik. Hát hogy állunk e tekintetben, t. képviselőház! Az 1868. törvény, azután a 1871., 1862. és 1873. megállapítja azt, hogy a 92 honvédzászlóaljnál lesz békében egy század. , . . Azonkívül pedig megállapítja a lovas századoknak számát 40-ben. Ez képezi tehát a költségvetésnek törvényes állományát, a törvényes alapját és hasisát. Már most, t. képviselőház, mit látunk ennél a költségvetésnél? Ez Itten megszaporítja a gyalogsági századok számát 276-al s a lovassági századoknak számát 20-szaI, a minek költségei a rendesben kitesznek 2,200.000 forintot, azután pedig az átmenetiben a gyalogságnál, gondolom, 830.000-et, a lovasságnál 450.000-et, össze-vissza az egész kitesz 3.500,000 forintot. Hát, t. képviselőház, én azt tartom, hogy ezt megszavaznunk nem lehet. Mi más állományt és más költséget nem szavazhatunk meg, mint a mi a törvényre van alapítva. Miképen jött létre ez a költségvetés? Olyan formán, hogy a tisztelt kormány benyújtott egy törvényjavaslatot a
