Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-244

M4. orss&gos ülés május ICán, esütörtölsott. 1889. i? arra nézve semmi néven nevezendő tekintettel nem voltak, hogy Magyarországnak önálló kereskedést teremtsenek és hogy ebbe a kereskedésbe bevigyék a magyar szellemet, (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) hogy a magyar kereskedést emancipálják Austriától pénzügyileg, összeköttetéseiben, cselekedeteiben. Jövőre azonban talán bizhatunk azon ministerben, ki ezen ipari és kereskedelmi ügyeket vezetni fogja, hogy gondja lesz a magyar nemzeti érdek ápolására ezen a téren, kivált ha tanácsaiban nem lesz exclusive pártember, ha meg fogja hallgatni azoknak szakvéleményét is, kiknek támogatására politikai ügyekben uem számíthat; mert ha ugyanazok tanácsát fogja követni, a kik tanácsainak hódolt a kormány idáig, ugy ugyanazon hibák fognak elkövettetni, mert ugyanazon okok ugyanazon okozatokat szülik. Ellenben ha ipari dolgokban nem veti meg Mudrony Soma t. barátom tanácsát, a kihez szakértelemre nézve foghatót Magyarországon nem találunk; ha kereskedelmi tekintetben Glaál Jenő t. barátom szavát meghallgatja, magának tartván fel, mint felelős ministernek a döntő elhatározást és cselekvést: sikkor remélhető, hogy Magyarország ipari és kereskedelmi ügyei más kerékvágásba fognak jutni, mint a melyben eddig mozogtak. S ezen reményemet s azt, hogy a nemzeti politika e téren is érvényesülni fog, nem alaptalanul táplálom, mert a közlekedésügyi minister urnak, a ki e ressortokat átvenni fogja, egy nyilatkozata fekszik előttem, mely talán minduyájunk előtt ismeretes és mely a következőleg hangzik: „Néhány vasút egyes osztályaiban a magyar nyelvet nem értő alkalmazott, sőt főhivatalnok eltávolítása tekintetében már a lefolyt évben ismételten rendelkeztem s bár ez irányban némely oldalról nem találkozom azon kötelességteljesítéssel, melyet a fennálló közjogi helyzetben e hazában működő minden vasúti társaság részéről joggal megkövetelhetek, nem fogok megszűnni — a mennyiben szükséges, a legerélyesebb intézkedés utján is — oda hatni, hogy már a legközelebbi jövőben a magyar államiság legtermészetesebb követelményeinek a hazai összes vasutak részéről elég tétessék s hogy végre valahára — az alkotmány helyreállításának harmadik tizedében — a hazai vasutaknál alkalmazott közegek a hivatalos magyar nyelvben kellő jártassággal bírjanak." Ez egy speciális nyilatkozat, a melyből azonban következtetni lehet a minister általános politikájára, mert a mit itt a jelenlegi közlekedésügyi, ezentúl kereskedelemügyi t, minister ur mondott, az nem csak az általa kezelt és a kassa-oderbergi és egyéb vasutakra nézve áll, hanem állhat és állani fog, remélem, más közlekedési vállalatokra is, állhat és kell, hogy álljon az egész magyarKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XII. KÖTET. " országi kereskedésre .. . (Élénk helyeslés balfeUl.Egy hang bálfelől: És a cuUusministeriumra!) és a cultusministeriumra is, de az most nincs napirenden, majd arra is rátérünk. Azon beszéd után, a melyet tegnap hallottunk és a mely a duna-gőzh aj ózási társaságra vonatkozott, remélnünk kell, hogy ugyanazon elvet, melyet a magyar államiságra és nyelvre nézve proclamált % vasutaknál, alkalmazni fogja a Dunagőzhajózási társasággal szemben is és ezt azért emelem ki, mert ez tegnapi nyilatkozatából hiányzott. De nem csak ezért, hanem, mert hiányzik azon közleményből is, melyet a Pester Lloyd-ban a Duna-gőzhajózási társaságra vonatkozólag ma olvastam és mely közleményben sajnosán nélkülöztem a magyar szempontokat, hanem feltaláltam némely oly állítást, mintha a Duna-gőzhajózási társaság érdekei különös figyelemben volnának részesítendőL Én azt tartom, hogy mindazon haladás után, a melyet a nemzeti eszme Magyarországon évtizedek óta, tett, mindazon hódítások után, hogy a magyarság megszerezte magának az államot, a népiskolát és a közélet számos más terét: egy teret nem tudott elhódítani a kormányzat harmadik évtizedében sem és ez: a kereskedés. Az pedig, hogy ez is meghódittassék a magyar nemzetnek és a magyar államiságnak, felettébb kívánatos s megjegyzem, hogy itt a kereskedelmi körök érdeke és gyakorlata és practicus eredménye összefügg a nemzeti követelményekkel. Tagadhatatlan, hogy az angol vagy franczia, a hollandi vagy német kereskedők tartózkodni fognak minden oly lépéstől vagy az oly politika követésétől, mely saját nemzeíiik és államuk érdekeivel nincsen teljes harmóniában. így az állam és kereskedőség, a nemzet és ezen osztály közt a legbensőbb harmóniának vagyok szószólója. Hogy ezen harmónia, a mennyiben talán még nem léteznék, létesíttessék, erre a kormánynak számos eszköz áll rendelkezésére. És itt ismét elismeréssel és igazság szerint emelem ki, hogy a közlekedési vállalatoknál a kormány által követett politika, melyet előttem szólt Ordódy képviselő ur is kiemelt és méltatott, lényegesen hozzájárult eddig is, hozzá íog járulni a jövőre is ahhoz, hogy a magyarországi kereskedelem megmagyarosodjék. A kormánynak még más érdemét is elismerem e téren, mert határozott érdeme van a magyar kereskedelmi szakoktatás tekintetében is. Nekünk, t, ház, magyar kereskedőink nem voltak s most is csekély számmal vannak. De a magyar kereskedelmi akadémiának buzgó vezetése alatt az ifjabb nemzedék a magyar kereskedésben képeztetik ki és ez jobban érti és jobban tudja annak magyar nyelven, mint németül való vezetését. Azonban sajnos, mihelyt az iskolából az ifjú kilép és a kereskedelmi életbe megy át, kénytelen elfelejteni és elNagyni az ottan tanult nyel3