Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-250
860. országos ülés május 23-áu, csütÖitökBn. 1839. 173 Lássa, t. minister ur, én sokkal óvatosabb vagyok s ennem merem állítani azt,hogy ott ilyen felekezeti téren mozgó nyilatkozat nem is fordult elő, de azt meg kell mondanom, hogy az nem attól a jelölttől ered, a kinek a küzdelmére a bélyeget rá akarták sütni . . . (Egy hang jobbfelöl: A párttól!) ... sőt ellenkezőleg azt hallom, hogy a választási mozgalom, melynek első kiindulása az ellenjelölt részéről történt, azon jelszó alatt indult meg, hogy protestáns és függetlenségi kérdés, (ügy van! a baloldalon.) Én sem egyiket, sem a másikat nem helyeslem, de constatálom, hogy az az insinuatio, a mely e részben még a sajtó utján is czélzatosan említtetett, bizonyára senkinél sem szült na gyobb indignatiót, mint azoknál a kik ellen intéztettek. Legyen meggyőződve minister ur, hogy bárki legyen az a jelölt, ha az ilyen jelszó alatt jön be a törvényhozásba, az lehetne minden párt tagja, csak azon pártnak nem, mely a fegyverek correctségere különösen e tekintetben erős súlyt fektet, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon. Zaj és mozgás jobbfelől.) Azonban, t. ház, én részemről, a mennyire rendelkezésemre áll, szives készséggel eleget teszek a t. minister ur azon kívánságának, hogyinterpellatiómmal kapcsolatosan néhány megtörtént dologra és ezeknek nem ugyan itteni bizonyítására — mert meglehet, hogy odáig megyünk, hogy itt kivánja a minister ur az esküt az illetők által letétetni (Derültség balfelől) — adatokat hozzak fel. Leszek bátor tehát némi adatokra hivatkozni, bár meg kell jegyeznem, hogy régebben, midőn a törvényhozásban bármely oldalról panaszok merültek fel, melyek által a törvények tisztasága, azok alkalmazásának correctsége érintetett, nem igen volt szokásos, hogy az illető képviselőkkel szemben a bizonyítás azon közönséges alapjára helyezkedjenek a t. minister urak, hogy egyszerűen kétségbe vonnak mindent, bár én is kétségbe vonhatnám a t. minister ur nyilatkozatát és forrásának helyességét, a mint ő azt velem szemben teszi, de én a helyzetet acceptálom épen azért, mert közviszonyaink a pártküzdelmekkel szemben oda fejlődtek, hogy valóban, ha csak nem a t. ház Bzeme előtt s közvetlen szeme láttára történnek a dolgok, (Zaj balfelöl. Felkiáltások: Azt is eltagadják!) azok rendszerint kétségbe szoktak vonatni, tehát, mint mondám, leszek bátor a minister urnak egy pár adatot felsorolni. (Halljuk! Halljuk!) Legelőször is meg kell jegyeznem, hogy ma s nem is ezen, hanem a függetlenségi párt egy kiváló tagjához érkezett egy levél, a melyben az foglaltatik, hogy most már még az ottani vasúti alkalmazottak is úgyszólván belekény szerittettek a politikai küzdelembe. E levél nem hozzánk érkezett, de azért meglehet, hogy erre is azt fogja mondani a t. minister ur, hogy ez is egy állítás, a mely semmi alappal nem bir. A további tény az, hogy midőn az ottani jelölt Viezmándyur fellépett, bár szerintem feleslegesen tette, elment a főispán úrhoz és képviselőjelöltségét bejelentette, vagy legalább őt erről értesítette és a főispán ur több megyei tisztviselő, valamint saját titkárjának jelenlétében azt felelte, hogy mindent el fog ellene követni. (Zaj balfelöl.) Viczmándy később, midőn a beszélgetés (Halljuk! Halljuk!) köztük már négyszemközt tovább folyt, a főispánhoz azon kérdést intézte, hogy talán még sem fogja hivatalos állását erre felhasználni, a mire a íőispán azt válaszolta, hogy igy is, ugy is, tehát hivatalosan is és nem hivatalosan is el fog követni mindent. A t. minister ur talán azt fogja mondani: ezt Viczmándy állítja, kérek bizonyítékot. Hivatkozom az illető főispánra. Sokkal nagyobb tisztelettel viseltetem egyénisége és mint privát embernek szavahihetősége iránt, hogysem azt hihetném, hogy ezt meg fogná tagadni. Hát törvényesnek, politikailag megengedhetőnek hiszi a minister ur ezt az eljárást? (Nagy mozgás a jobboldalon.) A főispán ur továbbá nemcsak a jelölttel, hanem ép igy beszélt több tisztviselővel is, a kiket magához hivatott s a kik előtt akaratát kifejezte. (Nagy mozgás a bal és szélső baloldalon.) Hát, t. minister ur, megengedett praessió-e ez? Megegyeztethető e ez a törvénynyel és a főispánnak hatalmi állásával? Menjünk tovább. Interpellatiómban az van, hogy az ottani korteskedések élén a főispán áll, ki e czélból hivatalos helyiségében conferentiákat tart, ott hozzák a határozatokat, melyet nyomban foganatosíttatnak. (Mozgás.) Polónyi Géza: Beniczky is ugy csinálta! Beniczky Ferencz: Meg is bukott Polónyi Géza! (Derültség a jobboldalon. Hosszan tartó zaj és mozgás a bal- és szél-ö baloldalon.) Horánszky Nándor: Erre leszek bátor talán később reflectálni. Most a minister ur kívánságára elmondom, hogy abban a kortestanácskozmányban résztvettek: Czakó Imre, Ujhely város helyettes birája, Beszterczei, Barancsai róm. kath. plébános. (Mozgás a jobboldalon.) Én nem kárhoztatom ; de mikor valaki ily intentiókkal állítja oda a felekezeti küzdelmet, mint azt a t. minister ur tette, az állás megnevezése talán nekem is meg van engedve. (Helyeslés balfelől.) Hlavathy Elek városi jegyző, Fendrich Miksa városi tanácsnok. (Zaj jobbfelől és felkiáltások: Szabad!) Hogy ott mi történt, azt én nem tudom, de hogy valaki abban a véleményben legyen, hogy az efféle korteskedés a főispánnak szabad, azt csodálom, mert talán szabad annyiban, hogy ezért az illetőt bezárni nem fogják, de hogy, t. ház, az megegyeztethető legyen a politikai szabadsággal vagy correctséggel, hogy egy megyének élén álló főispán az ő saját hatáskörében vezetője legyen az ily korteskedéseknek, azt meglehet, hogy a Tisza-kormány helyén
