Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-249
Í38 249, országos illés május 22-én, szerdán. 1889. kifogásolva említett fel, ép most revisió alatt van (Derültség a szélső haloldalon) és nem a kormányon mnlt, hogy a revisio előbb meg nem történt. A kormány, t. ház, a mely annak idején ezt a könyvet kiadatta s kiadatott sok más népiskolai tankönyvet is, tette ezt azért, mert abban az időben, midőn a nemzeti népnevelés megindult, csak sokkal rosszabb és selejtesebb tankönyvvel rendelkeztünk. A kormány tehát kénytelen volt ezt az ügyet kezébe venni. Akkoriban ez a tankönyv hézagot pótolt s ma sem oly rossz. Méltóztassék elhinni, hogy az újabban kiadott olvasókönyvnek legtöbbje ezen Gáspár-féle olvasókönyv nyomdokán halad. A t. képviselő ur e könyvnek kiállítását is kifogásolta ; itt van a könyv kezemben s azt hiszem, mondhatom, hogy annak kiállítása egészen tisztességes egy népiskolai tankönyv czéljához képest, és semmi szükség sincs arra, hogy a népiskolai tanulóknak luxuriósusabb kiállítású tankönyvet adjunk a kezükbe, (Ugy van! jobbfelöl.) Ha t. képviselőház azóta, mióta ezen első tankönyvek megjelentek, ma már oly tankönyvek is adatnak ki, a melyek mellett még az akkori legjobbak is elavultaknak látszanak, az is egyik tanújele azon állítólagos hanyatlásnak s stagnatiónak, melyet a t. képviselő ur tanügyünk körül constatálhatni vélt. (Tetszés és derültség jobbfelől.) Azt is mondotta továbbá a t. képviselő ur, hogy a közoktatási tanács igen sok kivetni való tankönyvet helytelenül approbált s felemlítette hogy a közoktatási tanács, sőt a kormány részéről is a tankönyvek approbatiója tekintetében két kiadó-ezég privilégiumot, úgyszólván monopóliumot élvez. Nem tudom, hogy a t. képviselő ur mely kiadó - czégeket értette, de itt van előttem egy kimutatás, a melyben fel A r an tüntetve, hogy a fővárosi kiadó-czégek által kiadott tankönyvek közül hány százalék részesült approbátióban. A Franklin-társulatnak engedélyeztetett 52%, az Eggenberger-czégnek 71 u / 0 , a Lampel-féle kiadványokból 47%, a S inger- és Wolfner-czégnek engedélyeztetett 83%, a Dobrovszky és Franké ezégnek 67%, a Méhner czégnek 89% s a Laufer ezégnek 53%. A mint ebből látni méltóztatik, az eltérések nem oly nagyok, hogy rá lehetne mutatni arra, hogy ez vagy ama czég az állam vagy a közoktatási tanács részéről privilégiumot élvez. A felsorolt számok az illető czégek által kiadott tankönyvek számához vannak arányítva. A ministerinmtól, azt hiszem, senki sem kivan hatja, hogy évenkint egy pár százra menő újabb tankönyvet maga bíráljon el, approbáljon vagy reprobáljon; (Ugy van! jobbf elöl) a ministeriumnak más fontos administrativ teendői vannak. Ezért a tankönyvek bírálatát nálunk a közoktatási tanács végzi és az ő véleménye alapján fogadtatnak el vagy utasíttatnak vissza a tankönyvek. A közoktatási tanácsban pedig az ország első tanügyi tekintélyei ülnek. Megengedem, t. ház, hogy azok is tévedhetnek, de annyi bizonyos, hogy sem a közoktatásügyi tanácsot, sem a kormányt a tankönyvek approbatiója körül sem kedvezés, sem animo sitás, sem magánérdek nem vezérli. (Helyeslés és tetszés jobbfelöl.) A t. képviselő ur panaszkodott a miatt is, hogy egyes tankönyveket, melyek szerinte kitiltandók lettek volna, a közoktatásügyi tanács mégis approbált. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a tényleg nem approbált tankönyvek miatt is nagy feljajdulás volt a kiadó-czégek körében. S egyáltalában nálunk sokan abból a téves felfogásból indulnak ki, hogy a tankönyvek approbatiója körül a kormány főfeladata a kiadó-czégek üzleti érdekeinek szemmel tartása volna, mert nálunk a tankönyvek irása és kiadása egy csaknem túlságosan is virágzó üzletet képez. A mit a t. képviselő ur a Boross-féle tankönyvet illetőleg specialiter felemlített, arra nézve meg kell jegyeznem, hogy az a középiskolák számára egyáltalán nem engedélyeztetett, hanem csupán a polgári s leányiskolák számára. Egyáltalában nem szabad szem elől téveszteni, t. ház, azt, hogy a kormány tankönyveket csakis a saját rendelkezése és vezetése alatt álló intézetek számára approbál, a többi, nevezetesen a felekezeti intézeteknél használt nagy számú tankönyvek felett pedig csakis államrendészeti szempontból gyakorolja a felügyeletet s ennélfogva nem lehet a Magyarország bármely iskolájában használatban lévő mindeu rossz taukönyv miatt a kormányt tenni felelőssé. (Helyeslés jobbfelöl.) A mit Benedek t. képviselő ar tegnap egy felvidéki népiskolának nagyon siralmas állapotáról mondott — tudom is, hogy mely iskolákat értette, a zólyommegyei irtványi iskolákat, melyeket ő látott — ezen leirág, megengedem — ráillik egyes szomorú kivételekre, talán ott is csak a fantasia némi igénybevételével, (Igaz! ügy van! jobboldalon) de hogy nekünk sok ilyen iskolánk volna és hogy az ilyen iskolák képeznék typusát a felvidéki iskoláknak, azt határozottan tagadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Ép ugy tagadnom kell azt is, hogy volnának nagy számmal községi iskolák, melyekért az állam semmit sem tesz, mert nemcsak a községi, de a felekezeti iskoláknak is nagy számmal és tömegesen adományozott a kormány tankönyveket és tanszereket. Ha mi ilyen leírást, minőt a t. képviselő ur adott, olvasnánk a német Schulvérein kiadványaiban, vagy a pánszláv lapokban, mint jellemzését a magyar iskoláknak, azt hiszem, ez méltó felháborodást keltene az egész országban. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelől. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Az igazságot szabad megmondani! Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Engedelmet kérek, lehet az igazságot
