Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-223

223. orttaago!. ülés óprilis lí) én, szerdáit. 1889. Indokolja az igazságügyminister ezen véle- I menyét hosszadalmasan; de mivel ez magába a | bizottság jelentésébe fel van véve, azt hiszem, nem szükséges erre részletesen kiterjeszkednem. (Helyeslés.) Az igazságügyminister ezen átiratában kifejtett érvek első sorban a képviselői mentelmi jog azon alapelveit érintik, melyek az eddigi gyakorlat szerint akkor nyernek alkalmazást, midőn a képviselőnek, mint a büntető törvények súlya alá eső alanynak, mint vádlottnak mentelmi joga jön kérdés és elbírálás alá. Másodsorban a parlamenti gyakorlatban eddig még nem inaugurált és el nem fogadott eljárásra vonatkoznak, mely a bíróságok által akkor volna követendő, midőn a képviselő nem mint vádlott, nem mint büntetendő alany, hanem csak mint tanú idéztetik törvény elé és meg nem jelenése folytán ellene a törvényes kényszereszközök alkalmaztatnak. Harmadik részében a ministeri átirat kiterjeszkedik a Svastics Gyula képviselő urnak fentemlített panaszára s kijelenti, hogy ezen esetben a mentelmi jog ellen semmiféle sérelem el nem követtetett s ennél fogva orvoslásnak egyáltalában nincs helye. A mentelmi bizottság tehát ezen három kérdésre terjeszkedett ki. Az elsőre vonatkozólag helyesnek ismerte el az igazságügyminister eljárását a tekintetben, hogy a képviselő, mint büntetőjogi alany, mint vádlott, a tettenkapatás esetét kivéve, csakis a ház engedelmével idézhető meg A második kérdésre, vagyis arra nézve, hogy ha a képviselő, mint tanú, tehát nem mint büntetőjogi alany idéztetik biróság elé, őt azon esetben mentelmi jog meg nem illeti, hanem köteles a hatóság előtt épen ugy megjelenni, mint bármely más polgára az államnak : a mentelmi bizottság nincs egy értelemben az igazságügyministerrel; mert azt hiszi, hogy a mentelmi jog főczélja nem az, hogy a képviselőt megvédje azoktól a zaklatásoktól, melyek akár a hatalom, akár pedig egyesek animositásábói keletkeznek, hanem az, hogy biztosítsa a képviselőnek azon lehetőséget, miszerint ő, a rábízott ügyekben, itt a házban, kötelességszerű leg eljárhasson, mert a képviselő functiója nem személyéhez, hanem állásához van kötve. Ezen alapon minden oly birói intézkedés, mely alkalmas arra, hogy a képviselő személyes szabadságában és függetlenségében való korlátozás következtében, hivatásszerű kötelességétől elvonassék, legyen az akár a büntető törvények, kár a polgári törvényekből kifolyó intézkedés; megidéztetik és ellene a biróság kényszereszközök alkalmazását lenne kénytelen alkalmazni, a nélkül vezethető a biróság elé, hogy erre vonatkozólag a ház beleegyezése kikéressék. (Általános helyeslés.) Esen indokból a következő határozati javaslatot terjeszti a képviselőház elé, elfogadás végett; a Országgyűlési képviselőnek tanúságtétel velegyen az akár egyenesen a képviselő mmt vádlott, akár mint tanú ellen intézve; legyen az akár rövid, akár hosszabb tartamú: a mentelmi jog megsértését képezi s a bizottság nincs azon nézetben, hogy a képviselő azon esetben, ha mint tanú KÉPVH. NAPLÓ. 1887 —92. XI. KÖTET. getti megidéztetéséhez a képviselőház előleges engedélye nem szükséges; midőn azonban törvényszeruleg annak elodázhatatlan szüksége forog fenn, hogy az országgyűlés tanácskozásainak és működésének tartama alatt akár polgári, akár bűnügyekben tanuként megidézett országgyűlési képviselő ellen személyes szabadságát korlátozó kényszereszközök alkalmaztassanak : ezek foganatosítására a képviselőház beleegyezése, illetve a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kérendő. (Általános helyeslés.) A mi végre a nagy-tapolczai királyi járásbíróság jelen panaszát illeti, e tekintetben a mentelmi bi> ottság teljes mérvben osztozik az igazságügyminister álláspontjában ; és azt hiszi, hogy Svastics Gyula ellen akkor, mikor a biró megidézte s e mellett még elővezettetéssel is fenyegette, a mentelmi jogon semmiféle sérelem sem követtetett el. De tovább megy a bizottság és kimondja, hogy még akkor sem követtetett volna el sérelem a mentelmi jogon, hogy ha az elővezettetés tényleg végre is hajtatott volna. Mert a mint az iratokból kitűnik, azon időben, midőn, a képviselő, megidéztetett, az országgyűlés szüuetelt. Kérem a t. házat, méltóztassék a mentelmi bizottság határozati javaslatát tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kíván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy t. ház, a mentelmi bizottság ezen coneret esetben való eljárását tudomásul venni méltóztatik, a határozati javaslatra nézve pedig, melyet a bizottság beterjesztett és az előadó ur felolvasott, kérdem a t. házat, méltóztatik e azt tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház tudomásul venni méltóztatik. Következik a napirend további tárgya. A képviselőház mentelmi, mint evégett külön kiküldött bizottságának véleményes jelentése az 1889. évi márczius 19-én tartott ülés végén a képviselőház folyosója- és előcsarnokában lefolyt eseményről. Dárdai Sándor jegyző (olvassa). Elnök : Az első szó illeti a bizottság előadóját, Dániel Gábor, a mentelmi bizotság előadója í T. ház ! A mentelmi bizottságot a t. ház ez ügyre nézve három irányba utasította, Az egyik volt az ügy körülményeinek kiderítése, a máso5