Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-241

336 841, országos ülés május 13-án, hétfőn. 1889. is, kikre nézve vádak hozatnak fel, ezt tartom helytelennek. Mert azt tartom, hogy sok derék, kötelességtudó ember van, de vannak, a kik ellen vádak hozattak fel, nem mondom még, hogy bebizonyított vádak, de legalább megvárhatjuk, inig megvizsgáltatnak és addig az illetők jutalmazásban ne részesittessenek. Ez volt az, a mit én mondtam és ezekre vonatkozólag azt hiszem, hogy jogom van magának az intézménynek érdekében, a főváros békéje és rendje érdekében megkövetelni, hogy ily irányok követtessenek, nem pedig egyszerűen a tekintély megóvásának mindenekfelébehelyezése és túlzásba vitele és sohasem a humanismus hangoztattassék. E tények előadása után azt hiszem, tanúságot igyekeztem tenni arról, hogy a mikor én szombaton felszólaltam, felszólalásomnak nem volt, a mint nem is lehetett személyes éle és ennél fogva annyival inkább kötelességemnek tartottam volna mindezeket akkor is szóba hozni, nem pedig ma fárasztani a t. házat. És mivel ugy vagyok meggyőződve, hogy nem hozott fel a t. belügyminister ur semmi érvet, csakis személyes éllel hivatkozott az én mondásaimra, én épen ezen oknál fogva akartam ezt akkor elvégezni; most pedig e kérdés fölött ismét alkalmam lévén nyilatkozni, kijelentem, hogy ragaszkodom elmondott nézeteimhez, a tételt pedig megszavazom. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Baross Gábor, mint belügyminister: T. ház! Csak röviden kívánok nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Azt, a mit a múlt ülésben mondottam, fentartom és meg vagyok győződve arról, hogy bárki olvassa el higgadtan felszólalásomat, meg fogja nekem engedni, hogy a dolog resuméje minden körülmények közt az marad: törvényes eszközökkel állítani helyre a megzavart csendet és békét, megtorolni mindazt, a mi visszaélés vagy törvénytelenség. Ez volt az én felszólalásom resuméja. Ennek következtében azt, a mit akkor mondtam, fentartom, de a t. képviselő ur engedje meg nekem, hogy habár elismerem azon jogát, hogy saját álláspontjának védelmére elmondja azt, a mit jónak és helyesnek tart, de odáig mennie talán nem volna szabad — és azt hiszem, hogy én okot arra nem is szolgáltattam, -- hogy teljesen tárgyilagos megjegyzéseimet személyi élű támadásra vezesse vissza; minthogy én már ismételten kijelentettem, hogy semmi sem áll annyira távol meggyőződésem és hangulatomtól, mint a személyeskedés. (Tetszés jobbfelöl.) Kénytelen vagyok mindenkit, a ki felszólalásomat nem hallotta, felhívni annak elolvasására, azért, hogy meggy őződhessék.hogy van-e abban egy szó is,mely éllel birna a képviselő ur ellen. (Helyeslés jobbfelöl.) Felhoztam igenis azokat, a miket a t. képviselő ur szives volt előadni s igyekeztem is megczáfolni, de ez minden tárgyilagos vitának természete, ebből személyeskedést levonni nem szabad. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Kérem, méltóztassék a tételt megszavazni. (Helyeslés jobbfelől. Madarász József jegyző: Orbán Balázs! Orbán Balázs: T. ház! A t. minister ur most is hangsúlyozta azt, hogy ő csak törvényes eszközökkel igyekezett a rendet helyreállítani és fentartja most is azt, a mit szombaton mondott, Én azt látom, hogy a minister ur a törvényes eszközök megítélésében kissé furcsa felfogással bir, mert ez a felfogás hasonlít a III. Napóleoni rendőrség eljárásához, az államcsínyek korából. A minister ur azt mondja, hogy nincsen vádló és nincsen tényálladék s igy nincs ok arra, hogy vádat emeljen és törvényes eljárást indítson a rendőrség visszaélései ellen. Én azt hiszem, hogy a Győry t. barátom által előadottak bőven igazolják azt, hogy a rendőrség közegei törvénysértést követtek els a törvényt kijátszották. Hiszen Lits Gyula barátom előadta a házban azt, hogy folyó évi január 29-én, midőn ő a néphez beszédet intézett és békés eloszlásra kérte fel, midőn a nép ennek engedve szét is kezdett oszladozni, akkor a rendőrség minden felszólítás nélkül megrohanta, tiporta, szabdalta és bántalmazta őket. Magam is előadtam azt, hogy sokkal későbben már a tüntetéseknek vége felé, midőn azok élessége már el volt oszolva s a függetlenségi kör előtt, a képviselőház közelében semmi tüntető nem volt, hanem békés polgárok, nők és gyermekek sétáltak éspedig nem is nagy tömegben, minden felszólítás nélkül megrohanták a rendőrök .és őket szabdalták nem csak az utczán, hanem a kapuk alá bemenekült nők és gyermekek után rohanva, ott is bántalmazták őket és midőn mi a függetlenségi kör* ablakából azt kiáltottuk, hogy látjuk, hogy mit tesznek, egy fehér lovas rendőr, a ki a többi lovas rendőrt vezette ...... Gr. Károlyi Gábor: Tisza ment a Schneider lován ! (Derültség a szélső baloldalon.) Orbán Balázs: . . . . felkiáltott, hogy ha nem távozunk, rögtön fel lövet az ablakra. (Mozgás a szélső baloldalon.) Azt hiszem, t. ház, hogy ezek mind oly eljárások, a melyeknek, hogy ha azokat Angliában merte vo'na békés tömegekkel szemben — mert hiszen éljenezni, vagy pedig nem tetszését kifejezni egy alkotmányos országban mindenkinek szabad — a rendőrség érvényesíteni, annak komoly következményei lettek volna s az a minister ki ily rendszabályokat kiadna, vagy eltűrne, egy napig sem maradt volna állásában. Én szomorúan látom azt, hogy itt az elsimítás van napirenden. Vannak adatok, azt hiszem, a mit tizenöt képviselő látott és itten előad: azt komoly ténynek és oly vádnak kell venni, a melynek alapján indokolva van, hogy a minister eljárjon és