Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-241

241. országos ülés május a vétkezők felelősségre vonását eszközölje, (ügy van ! a szélső ba'oldalon.) Tisztába vagyunk egyébiránt azzal, t. ház, hogy Tisza Kálmán uralma alatt a személy változás az ügyek állásában változtatást nem idéz elő és hogy itt oly erőszakoskodásokkal állunk szemben, a melyet a kormány elsimítani akar, de a melyet mi szó nélkül nem Nagyhatunk, mert az ilyet alkotmányos államban eltűrni nem lehet. (Ugy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöki Szólásra senki sem lévén följegyezve, a vitát bezárom; minthogy pedig maga a tétel nem tárna dtatott meg, határozatkép kimondom, hogy a fővárosi rendőrség átalányára 489,042 frt bevétel megszavaztatott. Szathmáry György jegyző (olvassa): 7-ik rovat. Útlevelek kiszolgáltatásáért járó díjakból 10,000 frt. Elnök: Megszavazta tik. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• 8-ik rovat. Közigazgatási hatóságok által megállapított pénzbüntetésekből befolyó jövedelem 120,500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).- 9-ik rovat. Különféle bevételek 777 írt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások: VI. fejezet, 6. czím 460,260 frt. Madarász József jegyző: Veszter Imre! Veszterlmre: T. ház! Hogy a politikai administratió terén működő tisztviselő, a ki mint szakhivatalnok, a kormányzat normális functióival állandóan foglalkozik, bizonyos, a törvényekben meghatározott esetekben nyugdíjra tarthasson igényt, ezt helyesnek, jogosnak és czélszeríínek tartom. (Helyeslés bal felől.) A mint azonban a gyakorlati életben tapasztalhatjuk és tényleg tapasztaljuk is, a főispánok egyáltalán nem tartoznak az állami élet azon functionáriusai közé, a kik szakszeruleg dolgoznak, a törvényhatóságokat tényleg administráíják és a kormányzat normális funetióit teljesítik, hanem ők a jelenleg dívó közigazgatási rendszer értelmében és szellemében egyáltalában vagy legalább is rendszerint vagy csak dignitáriusoknak tekintik magukat, a kik az administratió tulajdonképeni teendőitől meglehetősen távol állanak, vagy pedig egyszerűen a kormánynak politikai ágensei, a kik egy politikai pártnak állván szolgálatában, sokkal inkább ennek érdekeire, mint a helyes politikai administratió teendőire fektetik tevékenységük súlyát. (Ügy van! halfelől.) Azon ban habár ezek szerint a főispánok a szó helyes és komoly értelmében vett administrationális tevékenységben alig vesznek részt, ők viszon yítva az állami élet más tényezőihez, különösen pedig az ország pénzügyi helyzetéhez, mégis felette bőkezűen vannak dotálva. KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XI. KÖTET, 18-án, hétfőn. Í8§«. 337 Hogy ezenfelül még nyugdíjra is tartsanak igényt, pláne hogy rövid, alig néhány esztendeig tartó szolgálat után több és nagyobb nyugdíjban részesüljenek, mint a mennyi az állami élet valódi munkásait, a dologban, gondban és fáradtságban megőszült tisztviselőit illeti, ez nézetünk szerint nem egyezik meg sem az igazsággal, sem a méltányossággal, sem a helyes politikai administratió követelményeivel, legkevésbé pedig azon takarékossággal, melyet folyton hangoztatnak és a melynek végre-valahára tényleges megkezdését is szeretnők látni. (Helyeslés balfélől.) Én ennélfogva ama párt részéről és megbízásából, melyhez tartozni szerencsém van, indítványozni szándékozom, hogy a jelen rendszer szerinti főispáni nyugdíj-intézmény jövőre eltöröltessék. (Helyeslés balfélől.) Midőn ezt teszem, mindenek előtt rá kívánok mutatni azon meglehetős nagyszámú változásra, melyek a főispánok körében legközelebb előfordultak és azt hiszem, rövid idő múlva még nagyobb mérvben ismétlődni fognak. Mert a főispán első sorban a belügy ministernek lévén bizalmi embere és választottja,természetes,hogy a belügyi tárcza körében beállható minden változás, szükségképen a főispánokra is kiterjed. Már pedig ez, tekintve, hogy az említett tárcza ez idők szerint csak ideiglenesen van betöltve, a nyugdíjalapot is nagyon közelről érdekli. Ha azután nem csak a belügyminister személye, hanem, a mint azt bizton hiszszük és reméljük, maga a közigazgatási rendszer is meg fog változni, akkor az ennek kapcsán múlhatatlanul szükségessé váló tömeges főispáni elbocsátások folytán a főispáni nyugdíj valóságos pénzügyi ealamitássá fogja magát kinőni. (Ugy van! a balés szélső baloldalon.) Maga a pénzügyminister ur azt mondta nem rég, hogy oly helyzetben vagyunk, melyben még culturális és humanitárius kiadásainkban is legnagyobb takarékosságra van szükség. Itt a legjobb alkalom e takarékosság érvényesítésére a legelső lépést megtenni azzal, hogy a főispáni nyugdíjintézmény eltörlése által a takarékosság érvényesítésére oly objectumot használjuk ki, mely nézetem szerint erre mint valóságos pazarlás, legalkalmasabb. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Én minden további indokolás nélkül — miután ez iránti álláspontunkat az 1886. közigazgatási törvény tárgyalása alkalmával eléggé tüzetesen jeleztük — a következő határozati javaslatot vagyok bátor betérjesztei: „A ház utasítja a kormányt, hogy a főispáni nyugdíjak megszüntetésére nézve a jelen országgyűlés legközelebbi ülésszaka alatt terjeszszen he törvényjavaslatot." (Élénk helyeslés a balés szélső balon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. 43