Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-239

280 239. orszägos ülés májn* 10 én, pé tekén. 1889 hat s minden ügyünk elhúzódik, mi a subventióadásra rászántuk magunkat. Azt gondolom, hogy nekem e levélre nem szükséges felelnem." Ez azon renommé, — hogy pirultam, arról biztosíthatom a t. házat — a inelylyel Magyarország közigazgatása külföldön bir, olyan körökben,amelyek e közigazgatással szoros kapcsolatba jöttek. És hogy ez nem csak a lippei uradalomban történik, az köztudomású, mert hiszen baranyamegyei emberek tanúságot tehetnek arról, hogy Albrecht főherczeg, valamint Montenuovo herczeg uradalmai ugyanazon praxist gyakorolják, a melyet a lippei uradalmak. És hogy ez nemcsak Baranyában van igy, hanem egyebütt is, arról is van tudomásom, mely azonban nem származik oly közvetlen meggyőződésből, mint az, melyet felhoztam, azért tehát elhallgatom. Azt azonban, hogy a kormánynak az ilyen szolgabiróval szemben micsoda az eljárása, mutatja azon második baranyai eset, midőn a sásdi járás szolgabiráját, a ki az árvapénzeket két esztendeig nem szolgáltatta be, a kormány azzal büntette, hogy áthelyezte. (Mozgás balfelöl.) Nem tudom, hogy a corruptióra és a közigazgatás jóságára nézve Beniczky Ferencz államtitkár ur miféle tapasztalásokat szerzett annak idején Szolnokon; de az kétségtelen, hogy a ministerelnök ur tudja, hogy Hontmegyében 14 pörben tiz különböző köztisztviselő, a falusi jegyzőtől a szolgabiróig és a főügyészig, Ítéltetett el részint választási, részint nem választási, hanem vagyoni visszaélések miatt. (Horváth Béla,; Nem áll!) Engedelmet kérek, én a Curia Ítéleteit olvastam, ha a tárgyaláson nem is voltam jelen. S mi történt azon administratióval, a melynek ügyei évek óta foglalkoztatják a magyar közvéleményt és a melyről a ministerelnök emlékezhetik, hogy Grünwald Béla, mikor még nem is voltak honti affairek, vele beszélgetvén, azon tanácsot adta, hogy egy kiküldötte által vizsgáltassa meg Hont megye árvaszékének ügykezelését? A vizsgálat elmaradt és Hont megye közigazgatásának feje: báró Majthényi László máig is állásában van. (Mozgás jobbfelől) Nem tudom, t. ház, hogy az epuratio nagy munkája mit jelent, ha ilyen bíróilag megítélt esetekben az epuratiótól a közigazgatás megkíméltetik 1 Nem tudom, mit jelenthet a főispánok restauratiója és reorganisatiója, ha büntetlenül marad állásában azon főispán, a kiről saját documentuma bizonyítja, hogy okmányt hamisított. (Nagy mozgás és felkiáltások jobbfelöl: Ki az ?) A kaposvári választást mindenki tudja. Elnök : (Csönget.) T. ház! Báró Kaas ívor: Engedelmet kérek, én politikai okmányt és nem privát okmányt értek. (Nagy mozgás és zaj jobbfelöl.) Elnök: Engedelmet, de ez nagyon súlyos vád, mely olyanok ellen emeltetik, kik nem védhetik itt magokat? (TJgy van! jobbfelöl. Zaj a szélső balon.) Báró Kaas Ivor: Módosítom szavaimat s azt mondom, hogy a főispán urnak a választási visszaélésekről és az okmányhamisításról tudomása volt. (Nagy mozgás jobbfelöl.) Elnök: Arra kívánom a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy azokról, kik itt nincsenek jelen, ne méltóztassék igy nyilatkozni. A képviselő ur maga is módosította szavait, tehát belátta, a mit most én is megjegyeztem. De újra kérem, hogy azokra, kik magukat nem védhetik, méltóztassék figyelemmel lenni. (Helyeslés a jobboldalon. Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Megmondjuk az igazat mindenkinek! Nagy mozgás.) Báró Kaas Ivor: Mélyen t. elnök ur! Meghajolva kijelentése helyessége előtt, hivatkozom Baross Gábor minister tegnapi szavaira, a ki igy szólt: „Én azt hittem, hogy talán nem szorul bővebb magyarázatra, hogy akkor, midőn a kormány felelős hivatalnokainak kinevezéseért, felelős egyúttal azoknak ténykedéseiért is." (TJgy van! a bal- és szélső balon.) Én tehát kérem, méltóztassék a megtámadott köztisztviselőket ugy tekinteni, hogy bennük a ministeriumot támadtam meg. Ha tovább megyünk Baranyából egy lépéssel Bács megyébe, (Felkiáltások a szélső baloldalon: No ez is gyönyörül) eszembe jut a kulai takarékpénztár ügye. Ott a pénztárnok megszökött és midőn napfényre jöttek az elkövetett sikkasztások, egy kezem közt levő magánlevél állítása szerint, a kormánypárt főembereinek a főispánnál való beavatkozása folytán — és ez már tény — elmaradt minden uéven nevezendő birói vagy egyéb eljárás, melylyel a felderített valóságos sikkasztás megtorolható lett volna. Nem tudom, miért maradt el a kutatás és büntetés, de hogy elmaradt, jellemzi a magyar közigazgatás incorreetségét. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső báloldalon.) Nem bolygatom tovább, nem térek rá Erdélyre sem, vagy egyéb megyékre. Áttérek arra, hogy hála Istennek, nem mindenütt vannak ilyen állapotok, hogy hála Istennek túlzás volna ez állításokat egész Magyarországra vonatkoztatni. De valamint egy pohár tiszta vizbe ejtett egy csepp tinta megfesti és ihatatlanná teszi az egész vizet, úgy Magyarország tiszta vármegyéinek, tiszta férfiainak, tiszta kerületeinek, tiszta főispánjainak, az egész tiszta administratiónak becsületén ront az, ha hosszan megtöretnek, meg nem toroltatnak az ily visszaélések. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsöbaloldálon.) Igenis t. belíigyuxinisterur, hálára kötelezte a nemzetet azzal, hogy ama első series-sel példát adott, hogy Magyarországon nem töretnek tovább az ilyetén állapotok ; és én nem vizsgálom azt, kit, miért bocsátott el ? Igen helye-