Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-237
236 237- •> rS!;<l ? 0S s I és ra^J 1 lésünkre nem költöttünk abból a költségszaporu- J latból, ha kizárjuk belőle az összes vasúti nagyobb kiadásokat, ha kizárjuk belőle a dohánybeváltás nagyobb költségeit; pedig azt hiszem, hogy ez mindkettő' csakugyan Magyarország érdekében fejlesztetett. Mert a dohánynál a termdést fejleszteni csak a fogyasztás emelkedésével lehet, de ezzel szaporodik a bruttó bevétel és szaporodik a kiadás. (Helyeslés a jobbóldalon.) Hogy a vasútra tett nagyobb költekezés csakugyan a magyar állam érdekében történt, azt csakugyan a képviseli) ur el nem tagadhatja, Ez pedig a képviselő ur számításai szerint is, szám szerint most nem tudom, de igen nagyszámú millióra megy, a melyet nem volt szives tigyelembe venni. A másik az, hogy kétségtelenül 1867 óta és 1875 óta is államadósságaink kamatainak terhe nagy mértékben szaporodott, de vájjon e kamatszaporodás egyik részét igazságosan nem épen investitióinkra, fejlesztéseinkre kell-e róni? (Helyeslés.) Hiszen ezen adósságok legnagyobb része 1867 óta . . . HoitSy Pál: Egy része! Tisza Kálmán ministerelnök: - . • Épen az ország érdekében, befektetések czéljából, ugy szellemi, mint anyagi téren való fejlesztés czéljából történt, Ennek a kamatjai tehát már okvetlenül ugy tekintendők, mint ama czélok előmozdítása érdekében szaporodott nagyobb kiadások. Ezt is szíveskedett a képviselő ar tökéletetesen mellőzni. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Azután, midőn bírálja 14 évi működésemet. azt mondja a többi között, hogy történt-e valami az egyéni szabadság érdekében s fölemlít egy pár elszigetelt, sajnos esetet. De én azt kérdem a t. képviselő úrtól: nézzen széjjel Európában, vándoroljon el a köztársaságokba is, van-e valahol nagyobb egyéni szabadság, mint Magyarországon ? (Ugy van! Ugy van! jobbfelől, EUenmondások a szélső baloldalon.) HoitsyPál: Némely embernek nagy szabadsága van! (Felkiáltások a szélső baloldalon : Főispánoknak! Egyeseknek ! Halljuk! jobbfelől.) Tisza Kálmán ministerelnök: A. t. képviselő ur továbbá más téren kiterjeszkedett — mert hiszen nem szemrehányáskép mondom, minden téren járt — (Derültség jobbfelől) arra akérdésre, hogy a gyárak, az ipar fejlesztésére tett-e valamit ez a kormány'? Mindenekelőtt tisztába kell jönnünk, t. ház, avval, mi lehet ez irányban a kormány feladata, mert — gondolom — az, hogy maga állítson államköltségen gyárakat, feladata nem lehet. Hoitsy Pál: Esetleg az is! Tisza Kálmán ministerelnök: Majd erre is fogok reflectálni. Hanem a képviselő ur elfelejti először, hogy az ipar érdekében történt az ipartörvény módosítása, (Ugy van! jobbfelől.) Ez az egyik. Meglehet, most nem tetszik a képviselő i 8-án, szerdán. 1889. urnak, de a módosításban mindenesetre nagy érdeme volt a t. ellenzéknek, mert addig, a mig meg nem történt, folytonosan és épen abban az irányban sürgették a módosítást, a mint létrejött. (Ugy van! jobbfelől.) A másik az a törvény, mely az országban alakuló új gyáraknak kedvezményeket ad. Hoitsy Pál: Nem sok foganatja volt! (Halljuk! jobbfelől.) • Tisza Kálmán ministerelnök: Nincs nálam most a statisticai adat, de birok vele, megfogom ragadni az első alkalmat, hogy a t. háznak bemutassam, hogy igenis nagy azon gyárak száma, a melyek ezen törvény következtében az országban keletkeztek. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Tehát ebben is téved a képviselő ur. (Helyeslés jobbfelől.) De azt mondja, esetleg az államnak kötelessége is gyárakat felállítani. Hát igaz, t. ház, hogy kivéve a magyar állam gépgyárait és némileg a fegyvergyárt, az állam tisztán állami költségen nem állított gyárt. De voltak Magyarországnak gyárai (Igaz! Ugy van! jobbfelől) — nem tudom mind, nem fog eszembe jutni — ott van például a herendi gyár, ott van a pesti lámpagyár, melyeket a bukástól az államkormány közbelépése mentett meg, (Igaz! Igaz! jobbfelöl) és midőn megmentette, a kormány, azért még megtámadásban is részesült a t. túloldalról. (Derültség jobbfelöl.) HoitsyPál: A lámpa-gyár a hitelbanké! Ullmann Sándor: Csak most! Tisza Kálmán ministerelnök: De a képviselő ur az administratio ellen emelte a legkeményebb vádakat. En ezeknek részletes taglalásába nem bocsátkozom, hanem azt határozottan merem állítani és állítom Irányi t. képviselőtársammal szemben is, hogy ezen administratio távolról sem érdemli meg a vádak ama tömegét, a melylyel sújtják. (Igaz! Ugy van! jobbfelől) Vannak hibák, hogy ne volnának, vannak ebben az administratióban. lesznek, ha életbe lép. az állami administratióban ; minden administratióban lesznek hibák; (Ugy van! jobbfelől) de csak azért, hogy abból egy párt, vagy egy minister ellen tokét faragjunk, nem helyes az ország összes administrativ közegeit, vagy legalább azoknak nagy többségét ugy állítani oda, mint a kik corrumpálva volnának. (Helyeslés jobbfelöl.) Még azt is merem állítani, hogy a mi, sajnos, a nálunk is előforduló sikkasztásokat illeti, azok semmiképen nagyobb mértékben nem fordulnak elő nálunk, mint, sajnos, minden más államban. (Helyeslés jobbfelől.) Egyébiránt, t. képviselőház, a bővebb vitatkozástól ezen a téren most felmenthet az, hogy a t. képviselő ur az amerikai administratióra hivatkozott, mint a hol nincs corruptio. Kérem, olvassa el Amerikának 10—15 évi vitáit, bajait, párt-
