Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-222
16 222. országos ülés április 8-án, hétfőn 1889. osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi- és közlekedésügyi bizottsághoz utasítani. Van szerencsém továbbá benyújtani törvényjavaslatot az 1885: IX. törvényczikk kiegészítéséről .... (Tisza Kálmán ministerehtök a terembe lép és helyéi elfoglalja.) Báró Kaas Ivor: Már reconstruáltamagát? (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Eendre! Rendre !) Elnök: Ilyen közbeszólásokat nem tűrhetek Magyarország képviselőházában. (Zajos helyeslés a jobboldalon,) Boros Bálint: Nem szégyenli magát! Budapest főváros, belvárosának képviselője! (Helyeslés jobbfelől.) Baross Gábor.közmunka és közlekedés Ügyi ministeri Ismétlem, van szerencsém benyújtani az 1885 : IX. törvényczikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, illetőleg a cheque- és clearing-forgalomról szóló törvényjavaslatot. Kérem kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés jobboldalon.) Elnök: A budapest-péesi-vasut részvénytársaság vasutvonalainak megváltásáról szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi-és közlekedésügyi bizottsághoz utasíttatni. Az 1885: IX. törvényczikk kiegészítéséről, illetve a cheque- és clearing-forgalomról szóló törvényjavaslat hasonlóképen ki fog nyomatni, a ház tagjai között szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Egyéb előterjesztés nem lévén, következik a napirend; előszóra pénzügyi bizottság 306.'számú jelentése, a közmunka-és közlekedésügyi minister ur által beadott s „az első magyar-gácsországi és a magyar-nyugoti vasutak magyar vonalainak megváltásáról" szóló 301. számú törvényjavaslatot illetőleg. Azt hiszem, méltóztatik a bizottság jelentését felolvasottnak tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Darányi Ignácz, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! {Halljuk! Halljuk!) A vasúti államosítások az utolsó években bizonyos szünetet tartottak. Ezen szünetre szükség volt azért, hogy az évek előtt eszközölt vasut-államosítások eredményei ugy pénzügyi, mint forgalmi és közgazdasági tekintetben áttekinthetők legyenek. Az eredmény kedvezőnek mutatkozott, még pedig nemcsak forgalmi, nemcsak közgazdasági, de sikeresnek mutatkozott az pénzügyi szempontból is, a mennyiben a pénzügyi bizottság jelentésében részletesen kimutatott tételek szerint a vasutak több-jövedelme több mint 3 millió forintot képvisel. Ennél fogva czélszerűnek látta a kormány a vasutak államosításának nem elejtett, de félretett fonalát újból fölvenni és az államosítást épen az első magyar-gácsországi és a magyarnyugoti vasutaknál folytatni; melyeknél az évi kamatbiztosítás czímén fizetett előlegek igen jelentékeny összeget kép viselnek, sőt az egyik vasútnál, névszerint a magyar-gácsországi vasútnál az üzleti hiányt is az államnak kellett pótolnia. Az az összeg, mely ezen vasutaknak előlegeztetett, a magyar nyugoti vasútnál 31.170,204 frtot, az első gácsországi vasútnál pedig 16.573,509 frtot, összesen 47.743,914 frtot tett ki. Ezen vasutak mindkét állam területét érdekelvén, az osztrák kormánynyal egyetértőleg kellett eljárni; az osztrák kormánynyal hosszabb tárgyalásokat folytatott a kormány, de e tárgyalások eredményre vezettek annál fogva, mert valamint nálunk gondoskodott a vasutak lezárulásáról az 1883. évi XXIV. törvényczikk, azonképen az osztrák kormánynak is módot nyújt az 1877. évi törvény, hogy a csekélyebb jövedelmű vasutakkal szemben analóg eljárást követhessen. Azon szerződések, melyek a megváltás alapját képezik és a melyeknek beczikkelyezését ezen törvényjavaslat elrendeli, megfelelnek azon szerződéseknek, a melyek annak idején az első erdélyi, duna-drávai és az alföldi vasút államosításánál állapíttattak meg; a mennyiben pedig ezen szerződésektől eltérés történik, ez az államkincstár érdekében van: egyfelől az által, hogy a részvények soron kívüli törlesztése e szerződésekben nem köttetik ki; másfelől az által, hogy a szelvénybélyegilleték nem engedtetik el, a mint hogy a törvényhozás is nyilvánította óhaját az iránt, hogy a szelvénybélyeg-illeték lehetőleg el ne engedtessék. (Helyeslés.) Az évi fizetések teljesítése az állam által részben közvetlenül, részben pedig közvetve fog történni. A vasúti beruházási kölcsön részleteit, mint a mely kölcsön kizárólag a magyar vonalat terheli, Magyarország fogja közvetlenül teljesíteni maga az állam; azonban azok a részvények s azon kölcsönök szelvényei, melyek annak idején közösen bocsáttattak ki, mindkét vonalra nézve, valamely egyetértőleg kijelölendő pénzintézetnél fognak fizettetni. A szerződésekben a magyar állam fentartja jogát, hogy a vasúti részvényeket akár egyszerre, akár pedig részletekben beválthassa; nemkülönben intézkedés történik az iránt is, hogy az elsőbbségi kölcsönök felmondhatok legyenek. Természetes, hogy azon elsőbbségi kölcsönöket illetőleg, a
