Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-222

222. országos illés április 8-án, hétfőn. 1889. 17 melyek együttesen bocsáttattak ki, a felmondás is csak egyetértőlag történhetik. Intézkedés van a törvényjavaslatban az iránt, hogy a nyugoti vasút osztrák vonalára kibocsátandó 1.500,000 forintos beruházási kölcsön teljes bélyeg- és illetékmentességet élvezzen. Ezt a rendelkezést a viszonosság szempontja indokolja, de másfelől módot is kell ez álta) nyújtani a nyugati vasútnak, melynek székhelye különben is Magyarországon, Budapesten van, hogy ezt a kölcsönt itt bocsáthassa ki. A mi már a dolognak pénzügyi részét illeti, e megváltások a kölségvetést alterálni és az állam évi terhét emelni nem fogják. Igaz, hogy mig az állam-biztosítási előlegek czímén fölvett tétel a költségvetésben csak 2.478,090 forinttal csökken, addig az adósságok átvétele folytán való megterheb tétés 2.768,080 forinttal emelkedik. E szerint itten hiány mutatkozik 289,990 forinttal. Ez a hiány azonban a közlekedési tárcza rendes kiadásai s bevételei mérlegénél meg fogja találni kiegyenlítését annyiban, a mennyiben a közlekedési tárcza rendes kiadásai ezen művelet folytán csak 1.227,510 forinttnl szaporodnak, mig a bevételek 1.517,500 forinttal magasabban vétettek föl és eszerint a jelzett 289,990 forintnyi hiány itten teljes fedezetét találja. Az üzletkezelést illetőleg meg kell jegyeznem, hogy mind a két vasút üzlete már 1889. évi január 1-én átvétetett az 1883. évi XXIV. törvényczikk alapján, a mely erre nézve jogot ad a kormánynak, de a közlekedésügyi minister ur eleget tett a törvényben megszabott ama kötelezettségének is, mely szerint, ha a kormány ilyen vasutat üzletkezelésre átvesz, arról a törvényhozásnak nyolcz nap alatt jelentést tenni tartozik, a mennyiben a közlekedésügyi minisíer ide vonatkozó jelentését 1889. január 7-én a törvényhozásnak be is terjesztette. A magyar-nyugoti vasút vonalait a magyar államvasút vette át, miután e vonalak a magyar álbímvasuthoz csatlakoznak. Az elsőmagyar-gácsországi vasútnak azonban amagyar államvasutakkal közvetlen összeköttetése nem|lévéu, az első magyar gácsországi vasút üzletét azonképen, amint az már n munkács-beszkidi vasútra nézve tőrtént, az északkeleti vasút vette át, melynek hálózata ezzel 1024 kilométerre emelkedett. Meg kell azonban jegyeznem, hogy azon magasabb forgalmi és közgazdasági érdekek, a melyek a kormányt ezen javaslat benyújtásakor vezették, nem szenvednek és nem alteráltatnak az által, hogy az első magyar-gácsországi va^ut üzletét az északkeleti vasút veszi át, minthogy a magyar államvasutak és az északkeleti vasút közt oly megállapodás jött létre, mely szerint ugy az átmeneti,mint a csatlakozási forgalomban az északkeleti vasút a magyar államvasúttal díjszabási tekintetben egy hálózatot képez, a helyi forgalomKÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XI. KÖTET. ban pedigaközbeeső illetékek engedtetnek.E szerint a magyar államvasutak fariffális politikája az északkeleti vasút által átvett első luagyar-gácsországi vasútnál is feltétlenül érvényesülni fog. A mi a forgalmi eszközöket illeti, a gácsországi vasút fedezetét találja azon 241,920 frt fedezeti alapban, mely a beruházási kölcsönből félretétetett, a magyar nyugati vasútnál azonban a ^53,396 frtot kitevő hason fedezeti alap mozdonyok vásárlására fordíttatott és igy ennél fedezetről fog kelleni gondoskodni. De ezen aggály is elesik, mert az igen t. közmunka- és közlekedésügyi minister ur nem élt teljes mértékben az 1885: XX. törvényczikkben körülirt felhatalmazással, mely az államvasutak forgó tőkéjének meghatározására vonatkozik és igy azon törvényczikk keretében lehetséges lesz ezen vasút forgó tőkéjére vonatkozólag is intézkednie. Ezen művelet pénzügyi keresztülvitelének formáját illetőleg a pénzügyi bizottság a törvényjavaslat 3. §-át mellőzendőnek találta és pedig azért, mert a 3. §., mely ezen államosítás pénzügyi eredményeit a költségvetésen keresztülvitetni rendeli, teljesen helyén lett volna akkor, ha a költségvetés már letárgyaltatott volna és ha csak arról volna szó, hogy ezen tételek már letárgyalt költségvetésbe beleillesztessenek, mert az eljárásnak mindenesetre helyesebb formája lett volna ez a budgetjog szempontjából, mint a zárszámadási igazolás. Minthogy azonban a budget még letárgyalva nincs, a pénzügyi bizottság azt tartotta, hogy a budget egyes tételeit nem lehet kiszakítva és előzetesen tárgyalni és ennélfogva a 3. §-t azzal javasolja kiNagyatni, hogy a jelentésbe felvett előterjesztéshez képest azon tételek, melyek a 3. §-ban foglaltatnak, annak idején és a megfelelő helyen a költségvetésbe vétessenek fel. A végösszegeket mindazonáltal a bizottság ezen előterjesztéséből kiNagyaudónak találta, mert a végösszegek a törvényhozási tárgyalás folyamán még változást szenvedhetnek, de különben is ép a mai nap nyújtotta be a t. közlekedésügyi minister ur a budapest-pécsi vasút megváltására vonatkozó törvényjavaslatot, már pedig ennek folytán a végösszegek szintén alterálandók lesznek. Összevonva a mondottakat, í. képviselőház, miután ezen törvényjavaslatokkal az államra évi nagyobb megterheltetés nem hárul, sőt az eddigi eredmények alapján talán a jövőre is szabad következtetni a tekintetben, hogy ezen törvényjavaslatok financiális irányban is helyeseknek és előnyöseknek fognak bizonyulni, minthogy továbbá forgalmi és közgazdasági szempontokból vívmány az, hogy az ország északi részétől, a Kárpátoktól egész Fiúméig, különösen tekintve a budapest-pécsi vasút megváltását, a magyar államvasutak tariffális hatalma érvényesül, miután ezen tariffális politika fontosságát változott gazdasági viszonyaink között