Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-232

JQ4 232. országos ülés mítjus 2-án, esütörtiikön. 1889. is, a mi kezd Magyarországon lábra kapni, hogy ezeknél a jegyzőválasztásoknál nagy visszaélések követtetnek el. Van egy megye, a hol osztályozva vannak a jegyzőségek és megmondják, hogy ennek ez az ára, ennek meg emez, ennek meg amaz. Eles Henrik : Melyik vármegye ez ? Csatár Zsigmond: Szívesen szolgálok vele, ha tetszik: Torontálmegye. Hiszen most is a besnyői jegyzőség 8000 forintért kelt el. (Nagy zaj a jobboldalon.) Engedelmet kérek, rá kell mutatni a sebre, ki kell ezt vágni, mert különben az egész test megsemmisül. (Nagy zaj a jobboldalon,.) A főszolgabíró urak ugy játszották ki a választási törvényt, hogy rendszerint olyan embereket candidáltak egyik kiszemelt ember mellé, a kik vagy egyáltalán nem kellettek, vagy pedig a eandidatió után mind a kettő visszalépett és akkor természetesen az ő jelöltjük választatott meg. Ez tehát tulaj donképen nem is választás, hanem kinevezés, még pedig sokkal veszedelmesebb, mintha a megyei hatóság vagy más fölöttes hatóság tenné ezt, mert most az az ember nevezi ki a jegyzőt, a ki a jegyzőnek egyúttal fegyelmi bírája is, a ki állásától felfüggesztheti és fel is mentheti. Nagyon sajnálom, hogy a t. belügyminister ur nincs itt, mert azt hiszem, hogy Baross helyettes belügyminister ur erélyétől elvárhatnók, hogy ezt a eardinalis bajt minél előbb orvosolja és módosítsa ezt a törvényt; vagy történjék teljesen szabad választása a jegyzőnek, vagy pedig nevezzék ki őket, de ez valóságos basáskodás a főszolgabíró urak részéről — tisztelet a kivételeknek, lehetnek iizok közt derék emberek is, a kik jogaikkal nem élnek vissza, de én magam ismerek négyet-ötöt, a kik maguk visszaéltek e törvény által reájuk ruházott jogokkal. De szükséges itt, t. ház, rámutatnom a választási törvények hiányaira is, mert a belügyministerium az, mely a választásokat intézi és méltóztassanak elhinni, hogy a választási törvénynek olyan hiányai vannak, a melyeket pótolnunk kell, ha mi magunkat alkotmányos parlamentnek akarjuk a világ előtt feltüntetni, nemcsak szükség, de kötelesség is. A választási törvény határozottan rendeli, hogy a kis- és nagyközségekben mindazok, kik /i telek földdel birnak, választási jogosultságuk van; rendeli továbbá azt, hogy ezen leghitványabb egynegyed telkíí évi adó, egyenes adója képezi egyúttal az illető censusát. És mit kell tapasztalnunk, t. ház? Azt, hogy egy bizonyos nagy magyar alföldi városban, melynek 22,000 lakosa van, melyben van 370 telek földbirtok, mely megoszlik 8—900 részre, hogy ebben a városban, melyben az 1848 : V. törvényczikk alapján 2,000 választó volt — és nem is jött onnan fel más, mint a független Magyarország híve —• most csak 412 választó van s ezt kivitték azzal a rettentő rafinériával, hogy a eensust meghamisították, mert 7 forint 80 krajczár helyett 22 forint 80 krajczárra emelték fel csak azért, hogy a függetlenségi képviselőjelöltre lehetetlenné tegyék a választást. Elkövettem mindent, részint mint ügyvéd, részint mint ottani adófizető polgár, de nem bírtam keresztül vinni, hogy a vármegyei bizottságban, vagy a belügyminister által apelláta alapján megváltoztató határozat hozassék és igy elérték a czélt, mért abban a községben van vagy 200 hivatalos szavazat, a mojzes vallású urakkal együtt. (Derültség a jobboldalon.) Ezek természetesen avval a hatalommal birnak, a mely mindenütt uralkodik a világon, igy azután a többi szavazatot is megszerzik, a többség megvan és a független Magyarország híve elbukik. Nincs arra eset, hogy e derék, becsületes alföldi magyar városban találkoznék ember, ki a független Magyarországért nem élne és nem halna és nincs egy gyermek sem, ki nem volna független és mégis fájdalommal tapasztalta e szegény nép, hogy a nem rég múlt vitában képviselője csak ugy szavaz a 25. §-ra, mintha abból mennyei manna hullana az országra. (Derültség.) Ezen a dolgon változtatni kell. Változtatni kell különösen azon, hogy a polgárnak szavazatképességi jogát 3 kiküldött egyén ne állapíthassa meg. Mondassék ki a törvényben, hogy a census 5 — 20 forint, vagy a mennyit a képviselőház bölcsessége megállapít ő Felsége szentesítésével és ne szolgáltassák ki a szegény polgárokat annak a valóban szánandó miseriának, amelyben vannak a szavazat-joguktól megfosztottak. Egyúttal oda kell hatni, hogy a törvénynek az a rendelkezése is megváltoztattassák, mely azt rendeli, hogy az, a ki adóját április 15-éig nem fizeti le, szavazati jogát elveszíti. Már engedelmet kérek, ez az intézkedés ellentmond a szabadelvűségnek és a közigazságnak, mert április 15-éig elveszíti a szavazatát azért, mert adós múlt évi adójával, de április 16-án hozzájön az adóvégrehajtó és megexequálja és ellicitálja vagyonát, tehát még az a joga sincs, hogy adós legyen. (Derültség.) Hogy ezért választási jogát elveszíti, ez oly intézkedés, a melynek ellentmond a józan ész, a hazafiság és az alkotmányossági érzet. Megváltoztatandó továbbá a választási törvény, kivált magukra a választási elnökökre vonatkozólag; mert fájdalommal észleltem és tapasztaltam számtalanszor, hogy sok választási elnök túllépi azon rubicont ép e törvény enyhe intézkedése miatt, a melyet nem volna szabad átlépniök még életök árán sem, mert a törvénysértő szerintem a leggonoszabb ember a világon. Mondok egy esetet. Positive tudom és meg vagyok róla győződve, itt a Tisza partján 360 ember volt még egy udvar-