Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-204

gg 204. országos ülés márczms 16-án, szombaton 1889. veszedelmesebb lejtőre lépnek épen az ennek alapján benyújtott határozati javaslattal. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon) Ezen határozati javaslat, t. ház, mely a nemzetnek egyenesen ezen jogát támadja meg, ezen feltétellel terjesztetett be. Ha tehát a t. ház azt elfogadja ezen föltétellel, akkor jövőre ezen jog a magyar országgyűlés kezéből kivétetik s a magyar törvényből kitöröltetik; mert ennek alapján azok, a kik hasonló szellemben ott fognak ülni, hol önök most, azok még többet is fognak kimagyarázni, mint ezt, minden esetben annyi bizonyos, hogy kimagyarázzák azt, hogy már ez eset praeeedens lévén, a magyar országgyűlés épen saját jogával szemben a nyelvkérdést ily módon magyarázta,'(Helyeslés «• szélső baloldalon.) A legérdekesebb mindenesetre az, a mit a t. túloldal és a t. kormány szorultságból, aggodalmainak megnyugtatására felhoz. Mintegy kényszerített okoskodások, nem érvek azok, hanem mentegetődzések, a miért ezen törvényjavaslatot egyik-másik megszavazza. (Helyeslés a szélső "baloldalon.) Ezek ugyan már sok oldalról megvitatva lettek és kellő mértékre szállíttattak; én még sem mulaszthatom el, hogy saját álláspontomból néhány megjegyzést még ne tegyek. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon. Zaj a jobbóldalon.) T. ház! Önök vetik szemére ezen pártnak, hogy zajong, hát önök nem azt teszik most? (Helyeslés a szélső baloldalon) Elnöki Nem zajonganak! (Felkiáltások a szélső balfelől: Morognak! Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Simonfay János: T. ház! A felhozott okoskodások közül mindenesetre a legnagyobb értékkel bírónak látszott önök előtt az az állítás, hogy azért kell ezen szigorító intézkedéseket elfogadni, inert azt mondják, (Felkiáltások jobbfelöl: Semmit sem mondunk!) mert azt hiszik önök, hogy ez által a hadsereg harczképessége emelkedni fog. Továbbá ugy igyekeztek magukat megnyugtatni, hogy azért kell elfogadniuk, mert az európai láthatár borús és igy nem lehet a hadseregharczképességét megakasztaniuk. Meggondolták-e önök, hogy azok, kiknek a 67-iki kiegyezés is szálka volt szemében, erre nem gondoltak? És mi következik ebből? Az, hogy — mert ez épen lehet, hogy igy van — épen most, midőn látták, hogy ennek az országnak minden tagja és pártja minden áldozatot meghoz a hadsereg harczképességének emelésére, legkedvezőbbnek látták az időt ezen szigorító intézkedések behozatalára, vélve, hogy a nemzet most nem fog akadékoskodni és kész jogát is feladni. Sokan megmondták már — és nyilatkoztak a katonai körök is — hogy ha csak azt akarnák a katonai körök, hogy a hadsereg harczképessége emeltessék, annak sokkal czélszerííbb módja van. Ha ők is ép ugy gondolkodnának, mint mi, ha csak a hadsereg harczképességét akarnák emelni és e mellett nem rejlenek más czél is, akkor nem akadékoskodnának a nemzet aggodalmaival szemben. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Volt egy képviselő ur, gondolom Hannibál képviselő ur . . . (Félkiáltások a bal- és szélső balon: Ante portás!) Meszlényi Lajos: Portás! Simonfay János:... a ki azt a merész állítást koczkáztatta meg, hogy ő már azért is szívesen elfogadja ezt a határozati javaslatot, mert akkor biztos lesz, hogy miután az a Verordnungsblatt-ban — ugy emlékszem, erre hivatkozott — meg fog jelenni, a hadsereg azt az utasítást meg is fogja tartani. Hát, t. ház, mi azon szellemnek, mely a hadseregben uralkodik, határozottan ellenei vagyunk, de még mi sem mertünk olyant feltenni róla, hogy csakis az utasításnak engedelmeskedik, de a törvénynek nem, melyre a király 0 felsége megesküdött. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Azon aggodalmakkal szemben, melyek itt felhangzottak, hogy tudniillik ennek a határozati javaslatnak sem lesz meg a kivánt foganatja, azzal védekeznek a túlsó oldalon, hogy hiszen lehet annak érvényt szerezni, mert hát az országgyűlés ellenőrizni fogja. No, t. ház, hogy mikor ellenőrizték önök a katonai hatalommal szemben az ország jogainak, vagy törvényeinek megtartását, arra én esetet nem tudok. Ouök maguk bevallják, hogy a hadsereg a törvény világos intézkedése ellenére még most sem ismeri el a császári és királyi czímet, hanem még mindig császári királyi. Miért engedték meg a t. képviselő urak s a t. kormány, hogy ez a gyakorlat a hadsereg körében fennmaradhatott 1 Talán mi tőlünk várják önök, hogy a hadsereg körében tapasztalt rendetlenségek fölött az ellenőrzést gyakoroljuk ? Hát a mi ezen ellenőrzést illeti, kénytelen vagyok az eddigi gyakorlatra hivatkozni. A mi ellenőrzésünknek az önök többségének phalanx-a ellenében nincs semmi érvénye, azt, bármi igazság legyen, egyszerűen leszavazzák és elvetik. Még egy igen fontosnak látszó, de szerintem tendcntiosus okoskodást kell említenem. (Halljuk!) A t. túloldal a democratia hívének vallja magát és e democrata elvet hozták be a jelen törvényjavaslat vitatásába, azt mondván, miért jajdulunk fel mi az ellen, hogy az önkéntesi szolgálat egy évről esetleg kettőre kiterjesztessék? Hisz ez a democratia követelménye, mert a polgárok nagy része három évi szolgálatra van kötelezve, az önkéntesek pedig esetleg is csak két évig fognak szolgálni. E tendentiosus okoskodásra megfeleltek már