Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-204
34 204. országos Ülésmárezins 16-än, szombaton. 188$. sági ambitio, azon ambítio, melynek csak egyik symptomaticus jelensége volt Bosznia occupatiója. A tömeges erőfokozás helyett az erkölcsi rugók kihasználása volna a legczélszerűbb politika, azon erkölcsi rugó pedig, melynek jelentősége a mai világban sem tagadható, egyedül a magyar hadsereg felállítása által volna elérve. (Ugy van! a szélső baloldalon.) En ugy tudom, hogy a Mannlicherpuskákról sem szedték még le a szuronyokat; meg vagyok győződve, hogy az 1848—1849-iki „szuronyt szegezz" és a háromszínű zászló alá tömegesen tóduló ifjak lelkesedése csodákat volna képes művelni. Ez alapon lehetne megteremteni a valódi harczképességet. (Helyeslés a szélső balon.) És mert erről erősen meg vagyok győződve, nem járultam ahhoz, a mi a hadsereg gyarapításának, fokozásának czéljaira eddig megállapittatott. Én változatlanul állok az önálló magyar hadsereg álláspontján,(Helyeslés a szélső balon) ragaszkodom ahhoz feltétlenül, minden záradék, minden köriilirás nélkül. Ezen szempontból indulva ki, kijelentem, hogy nem fogadom el a 25. §-t és az ahhoz beadott határozati javaslatot, de a kifejtett okoknál fogva nem járulhatok azon módosításhoz sem, melyet Beőthy Ákos t. képviselőtársam előterjesztett. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Berzeviczy Albert képviselő ur kívánja szavainak értelmét helyreigazítani. Berzeviczy Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Személyes megtámadás okából és azért, hogy félreértett szavaim értelmét helyreigazítsam, vagyok bátor egész röviden felszólalni. (Halljuk!) Mocsáry Lajos t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy én őt személyesen megtámadtam beszédemben, a midőn őt mint Doda Traján utódját említettem. Megvallom egész őszintén, t. ház, hogy a mikor Mocsáry képviselő urat, mint Doda, Traján utódját említettem, nem értettem ezzel azon egyszerű és senki által kétségbe nem vonható tényt, hogy ő azon választókerület mandátumával lépett e házba, melyet az előtt Doda Traján képviselt. Thaly Kálmán: Hiszen akkor én a Tisza Kálmán utódja vagyok! (Elénk derültség a szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Berzeviczy Albert: Ez alatt, t.ház,igenis értettem azt, hogy létezik bizonyos politikai vonatkozás, bizonyos politikai rokonság a Mocsáry képviselő ur és Doda Traján álláspontja közt (Helyeslés jobbfelöl.) Azt nem értettem, nem is mondtam, hogy Mocsáry t. képviselő ur álláspontja teljesen azonos volna a Doda Trajánéval, mert Doda Traján tudvalevőleg passivista volt, ő ezen parlament létjogosultságát megtagadta, ő azért helyét ebben a parlamentben, legalább az utóbbi időben el nem foglalta, a t. képviselő ur pedig helyét elfoglalta, tehát azt hiszem, ez által ezen parlament létjogosultságát is elismerte. De hogy rokonság mégis van a Mocsáry t. képviselő ur és Doda Traján álláspontja között, azt tanúsítja ama körülmény, hogy az a választókerület, a mely, mióta magyar országgyűlés létezik, abba — tudtommal — mindig ultra nemzetiségi képviselőt küldött, olyat, ki az egész magyar közjogi szervezettel, mondhatni, hadi lábon állott, (Helyeslés. Ugy van! Ugy van! jobbfelől. Mozgás a szélső baloldalon) az összes magyar politikusok közt épen Mocsáiy képviselő urat választotta meg, még pedig tudtommal egyhangúlag (Ugy van! Ugy van! Tetszés a jobboldalon) s ezzel, gondolom, bizonyítékát nyújtotta annak, hogy a Mocsáry képviselő ur politikáját legközelebb állónak tekinti a Doda Traján álláspontjához. (Tetszés a jobboldalon.) Meszlényi Lajos: Miletics után Móricz Pál jött! (Derültség a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk .') Berzeviczy Albert: Egyébiránt foglaltatott a képviselő urnak mai beszédében is elég oly rész, nevezetesen a magyar nyelv jogi állására vonatkozólag, a mely ezt a feltevésemet igazolja. Ugy van! jobbfelől.) Én tehát azt hiszem, teljes joggal említhettem a t. képviselő urat, mint Doda Traján oly utódját, a ki közt és Doda Traján közt bizonyos politikai vonatkozás is létezik. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezt óhajtottam a személyes megtámadásra válaszolni. A t. képviselő ur azonban szavaim értelmét is teljesen félremagyarázta, a mikor azt állította, hogy én ä magyarság terjedését és a magyar cultura fejlődését, a melynek jeleire az utóbbi időben hivatkoztam, mint bajt, mint szerencsétlenséget állítottam oda Hivatkozhatom beszédem egész tenorjára, vájjon én e tényt igy értettem-e. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Sőt ellenkezőleg, határozottan hangsúlyoztam, hogy én a magyarság s a magyar nyelv terjedését a cultura emelkedésével egyértelműnek tekintem. (Ugy van! jobbfelől.) Egyébiránt a t. képviselő ur maga is elismerte, hogy én e tényekből a kormányra nézve bizonyos érdemet vindicáltam. Engedelmet kérek, hogyan formálhatok én ebből érdemet a kormányra nézve, ha azt bajnak és szerencsétlenségnek tekintem? (Tetszés jobbfelől.) Különben, ha kettőnk közt valamelyikről lehet azt állítani, hogy mai nap már a magyarságot túltengésben levőnek látja és óhajtja, hogy visszaforduljunk e téren, ezt ugy hiszem, több joggal lehetne a t. képviselő úrról mondani, (Ugy van! jobbfelől) a ki már ezelőtt tiz évvel, a mikor még a magyarság nem terjedt és nem fejlődött ennyire, ellenezte e házban annak a törvényjavaslatnak törvényerőre emelését, a melyben a magyainyelvnek a népiskolákban való kötelező oktatása kimondatott. (Ugy van! Tetszés jobbfelöl.)
