Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-214

214. orszAgoa ülés márezlns 29-én, pénteken. 1889. űjgg az ur fia kettőt. Most, midőn a tartalékos tisztek, sőt a tartalékos és póttartalékos legénység hoszszabb szolgálatáról is van szó — mert mint Bolgár t. képviselőtársam kifejtette, e szakaszt a tartalékosok és póttartalékosok behívásáról szóló törvénynyel combinálva kell tekintetbe venni — nem hallunk oly hangokat, hogy a nemzet fiai szolgálati idejének meghosszabbítása nem volna helyes. De nem csak az önkéntesek további szolgálata van e szakaszban és ama törvényben combinálva, hanem egyáltalában oly törvényeket alkottak önök, melyek a tényleges szolgálatban levőket, tartalékot, póttartalékot és a népfelkelést is, tehát Magyarország csaknem összes férfi népességét kiszolgáltatják azon bánásraódnak, mely annyit kergetett már az öngyilkosság- karjaiba. Nem veszik-e önök észre azoti iszonyatos statisticai adatokat, melyek a kaszárnyai öngyilkosságról szólnak? (Igaz! Ugy van! szélső balfelöl.) Vájjon a halálnak csontkeze nem foüja-e az önök lelkiismeretének táblájára irni ez áldozatokat és azt, hogy Magyarország csaknem összes férfi-népességét kiszolgáltatták védtelenül egy idegen tisztikar önkényének ? (Igaz! Ugy van! szélső ba felől.) Odáig jutottunk-e, hogy a ministerelnök ur hatalmának fentartására Magyarország vérét és pénzét oda kell áldozni, hogy igy Magyarország az ő Hódi-pusztájává válik ? (Derültség a szélső baloldalon.) De, t. ház, a népképviselőket a nép nem azért küldte ide, hogy egy bálványnak hódoljanak, hanem hogy a nép jogait és alkotmányát védelmezzék s vájjon nem követnek-e el bíínt, midőn e nemes hivatásukról megfeledkeznek? (Ugy van! szélső balfelöl.) Csak pár szakaszszal előbb fogadtunk el oly rendelkezést, mely szigorú büntetést szab a szökevényekre. Vájjon a büntetésnek minő fokozott skáláját kell hogy alkalmazzuk azok ellen a haza szökevényei ellen, a kik a haza igazától elpártolva, átszöktek az ellentáborba s a nemzet legszentebb jogainak elkobzására nyújtottak segédkezet. E szerencsétlen osztrák kényszermunkásokra az eddig kitalált emberi büntetések legerősebbike is túlságosan enyhe; Dante poklában találhatunk legfölebb méltó bünhődési módot, vagy Károlyi Gábor által ajánltat. Egyáltalában a 24. és 25-ik §-ok felett folyt emelkedett és parlamentünk történetében korszakot alkotó nagyszabású vita folytán, az e padokról felszólalt 96 szónok hatalmas érveivel szemben a túloldal néhány szónoka meg se kísérletté az érvelést — hisz az ama szakaszok mellett lehetetlen volt — hanem mindenik beállott a felségjog hívatlan procatorának. Hová hanyatlott a hazafiság színvonala csak Deák Ferencz óta is; ezt semmi oly gyászosan nem illustrálja, mint az. hogy akkor alkotmányunkat elvitatni akaró egyén csak egy találkozott, az is osztrák volt, most egy egész sereg támadt itt e házban s ezek mind magyarok. Az osztrák Lustkandl a saját hazája javára akarta eldisputálni a mi alkotmányunkat s igy osztrák szempontból correctül járt el; de azok a magyarok, a kik az osztrák soldateska és a katonai hatalom érdekében fogyasztják ősi jogunkat: azok oly égbekiáltó bűnt követnek el, a mire a parlamentarismus szótárában nem létezik kifejezés, azt ember meg nem bocsáthatja. Áz ily szökevényekre nem lehet megfelelő büntetést mérni. (Igaz! ügy va-n! szélső halfelöl.) 1 Grajári felsülvén a felségjogok elméletével, zárbeszédében már haduri jogokról beszélt, nem félt bosszúálló Jehovájától. (Derültség.) Az ő hamis tanaiból én levontam egy következtetést, azt, hogy azokat a jezsuitákat — a kik törvényeink ellenére csempésztettek ide be s a kik képesek a hazafias érzetet igy kiölni növendékeikből — ki kell szöktetni e hazából, mert ha nem, akkor neveltjeikben iszonyatosan fogják megbosszulni magukat. (Igaz! Ugy van! szélső balfelöl.) Elnök: Eddigelé az 54. §-ról még semmit sem hallottam. (Derültség.) Orbán Balázs: T. ház ! Bolgár képviselő ur kifejtette azon veszélyeket, melyek az 54. §-sal járnak. Én elfogadom az ő érveit, hozzájárulok a módosítványhoz és ezek nélkül a szakaszt el nem fogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász József j egyző: Báró Kaas Ivor! Báró Kaas Ivor: T. ház ! (Sálijuk!)Előttem szólott t. képviselő ur szavainak bekezdéséhez kell csatlakoznom abban, hogy emlékeztetem a t. házat, mikép a túlsó oldalról ismételve, nagyon sokszor hallottuk azon szemrehányást, hogy mi csak az urak gyermekeit vettük pártfogásunk alá s hogy mi a népnek, melyet a felsőbb osztályok érdekében felizgatunk, fiai iránt meleg szívvel nem érzünk. Ezen vád legékesebben szóló czáfolata ezen törvényjavaslatnak a póttartalékra vonatkozó szakaszainak összessége. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) E póttartalékról szóló szakaszok koronája az 54, §. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Midőn a póttartalék itt a házban több ízben tárgyaltatott, kimondatott az, hogy az csak az ezredeknek háborúban beállható fogyatékainak pótlására szolgál. Hogy az csak háborúban s csak kivételesen hivathassák össze békében. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Kimondatott azután, hogy ezen póttartalék szolgálati ideje 10 esztendő a közös hadseregben és 12 a honvédségnél. Az ellenzék, tekintettel az általános védkötelezettségre, tekintettel az európai helyzetre s tekintettel arra, a mi a póttartalék czéljául mondatott, hozzájárult a póttartalék felállításához, de követelte, hogy a czélnak megfelelően, kizárólag egy bizonyos számarányban contingentáltassék, azon számarányban, mely az ezredeknek háborúban beállható hiányainak pótlására szolgál. Ha önök a póttarta-