Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-213

us 28-án, csütörtökön. 1889. gg4 218. országos ülés márczii vételt tenni, kapcsolatban a 15. §. intézkedésével. (Halljuk!) Nevezetesen itt az van mondva, hogy az ujonczállítást minden sorozó járásban a korosztályok és minden korosztályon belül a sorozásnak rendje szerint vegyes sorozó bizottságok eszközlik; a 15. §. pedig azt határozza meg, hogy „az ujonczok beosztása a hadseregbe és a honvédségbe a korosztályok sorrendé és minden korosztályban a sorszámok rendé szerint eszközlendő". Ez a két dolog összefügg egymással. Az előbbi ellen nincs is kifogásom és tulajdonkép az utóbbi ellen sem volna, ha ugy történnék a dolog, a mint eddig történt. De tudomásom szerint változás czéloztatik. Eddig tudjuk, külön voltak a sorhadbeli sorozó bizottságok a maguk orvosaival, külön a honvédségiek orvosaikkal és még a vármegye tiszti orvosával Ha tehát a vegyes sorozó bizottságok ezután is megmaradnak — és hajói emlékszem, a t. honvédelmi minister ur az iránt a bizottságban tett kérdésemre igenlő választ adott — akkor nincs ellene kifogásom. De miután a minister ur akkori válaszából is ugy vettem ki s a 15. §. intézkedése is megengedhetővé teszi, hogy ezentúl a hadkötelesek, nem mint eddig, először a közös hadseregbe, azután a honvédségbe és harmadszor a póttartalékba soroztatni, hanem a közös hadseregbe és a honvédségbe együttesen fognak soroztatni, nem mondatván ki, hogy melyik megy a közös hadseregbe, melyik a honvédségbe, a tartalékba pedig — legalább igy értem az intézkedést — mennek mind a kevésbé alkalmasak, erre nézve nem hallgathatom el aggodalmaimat. Én nagyon szeretném elejét venni annak, a mi különös intézkedések nélkül nagyon gyakran megtörténhetik, hogy az eljárás körül visszaélések forduljanak elő. Eddig ugyanis nagyon gyakran megtörtént, hogy a sorbeliek nem igen válogattak, hanem visszahelyezték az első korosztály nagy részét, hogy hadd erősödjék s a maguk contingensét a második, sőt a harmadik korosztályból válogatták, ugy hogy néha a honvédségnek nem jutott semmi, vagy pedig a közös hadseregbeliek kiválogatván a javát, a honvédségnek csak a gyengéje maradt. Most, t. ház, midőn a közös hadseregbe és a honvédségbe valók egy kalap alatt fognak besoroztatni, megvallom, féltem a honvédséget, hogy ezentúl még inkább a gyengéket fogják a honvédségre mintegy rákényszeríteni s a legalkalmasabb legénységet a sorhadba fogják sorozni. Erre nézve nem vagyok megnyugtatva és miután a honvédség iránt nagyon melegen érdeklődöm, szeretném, ha a t. minister ur eloszlatná ebbeli aggodalmaimat. Ezentúl a honvédség korlátolt számra lesz szorítva, a mennyiben évenként csak 12,500 újonezot kaphat, holott eddig volt eset, hogy 22,000 is kapott — igaz, hogy volt olyan is, a mikor csak 7000-et. De most már egy fis szám van megállapítva részére és miután ezentúl mindenki, a ki csak feltételesen alkalmas is, nem a honvédségbe, hanem a póttartalékba fog beosztatni, következőleg a honvédség soha nem fejlődhetik azon 150,000-en felül, mely a maximumot képezi. Ha tehát már a honvédséget ennyire korlátozzuk, azt akarnám, hogy igazán elité katonaságlegyén, hogy az a fiatalságnak igazán a javából alakíttassák össze, ne pedig a gyengébbek, mintegy dobassanak oda a honvédségnek. Én megvallom, hogy abba az újításba, hogy vegyes sorozó- bizottságok eszközlik ugyan a sorozást, de nem mindnyájan osztatnak be a honvédséghez, hanem azontúl, nem tudom, miféle leszámítás útján történik ez; nem nyugodhatom bele. Félek, mondom, a közös hadsereg közegeinek praeponderantiájától és attól, hogy ennek az eljárásnak a honvédség fogja kárát vallani. Ha megnyugtatna a t. honvédelmi minister ur, szivesen venném tőle; engem, midőn ezt az aggodalmat itt nyíltan a ház ülésében kifejezem, csakis a honvédség ügyei iránti meleg érdeklődés vezérel. Azt, a mit a honvédelmi minister ur mondott, hogy az utasítást a házban be nem terjeszthette, természetesnek találom, mert az utasítás végleg megerősítve addig nem is lehet, mig törvény nincs. Nekem azonban tudomásom van arról, igaz, hogy privát tudomásom, de jó forrásból vett tudomásom, hiszen nem is titok, csak dicséret illeti ezért a minister urat, hogy az utasítás már készen is van és egyes részeiben legalább magyarra is le van fordítva; nem mondom, hogy a végérvényes utasítás, hanem a brouillon, a tervezet. Ebből az utasítási tervezetből, annak alapelveiből a minister ur talán megnyugtathat bennünket; azt hiszem, hogy ezt mindenki csak köszönettel fogja venni; sőt ha a ház nyilt ülésén nem akarná ezt tenni, a véderőbizottságban csakugyan be lehetne mutatni egy még érvényesen helyben nem Nagyott utasítást is, mint anyagot, mint tertervezetet. Ha tehát az utasítás csakugyan ebben a stádiumban van, a miben nem volt akkor, midőn a véderő - bizottságban tárgyaltuk a javaslatot, nagyon kérném a minister urat, hogy a bizottságban ezen pontokat bemutassa. Kérném azután a minister urat, mivel nem tehetem fel, hogy nála van az utasítási tervezet, hogy most legalább szóval nyilatkozzék és eloszlassa azon aggodalmakat, melyeket ezen irányban, mint jelezni bátorkodtam, táplálok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister; Azt hiszem, hogy Thaly Kálmán t. képviselő urat e részben teljesen megnyugtathatom. Igaz, hogy ezentúl az ujonezozás alkalmával az