Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-206

94 206. országos ülés márczius 19-én, fcedden. 1889. megoldhatónak nem tartom; minthogy én ezt a ezélt, igenis, elérhetőnek tartom az által, hogyha a magyar ezredekbe behozzuk a magyar szolgálati és vezényleti nyelvet, de ezen felül sok más ezélt is elérve látok s minthogy ugy víigyok meggyőződve — s gondolom, volt szerencsém ezt ki is mutatni, — hogy a dolog ugy áll, hogy e lekintetben többé elháríthatlan akadály nem létezik : ennek következtében azt az indítványt teszem a t. háznak, méltóztassék kimondani, hogy a magyar ezredeknél a szolgálati és vezényleti nyelv a magyar legyen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mielőtt tehát áttérnék, t. ház, beszédemnek befejező részére, bátor leszek erre vonatkozó határozati javaslatomat, felolvasni. (Halljuk! Olvassa.) A 23. §. után, mint új 24. §. tétessék : 24. §. A közös hadsereg magyar ezredeiben a szolgálati és vezénynyelv a magyar." A 25. §-ba pedig tétessék, mint új kikezd és: „A tiszti vizsga magyar nyelven teendő." (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) At kell most térnem, t. ház, arra, hogy mindezen fejtegetett dolgoknak levonjam a consequentiáit. Mert nemcsak arról van itt most szó, t. ház, hogy a 24. vagy 25. §-sal mi fog történni, hanem az egész kormány maradásáról, vagy bukásáról, (Igaz! Ugy van ! Mozgás jobbfelől. Halljuk! Halljuk!) Az, ami e nemzetet felháborította ésfelzúdította, nemcsak a 25. §-nak intézkedései, hanem egyszersmind egy 14 éves kormányzásnak összes bűnei. (Zajos helyeslés balfelöl.) A nemzet sokáig várt, sokkal tovább, mintáz is hihette volna, a ki pedig e nemzet hosszú tűrését ismeri; (Igaz! Ügy van! balfélöl) a nemzet sokáig hihetett szavaknak, a melyeknek pedig kell bizonyos súlyt tulajdonítani akkor, midőn egy minister szájából jönnek : de midőn 14 esztendőn keresztül semmi egyebet nem kaptunk, mint üres phrasisokat és az alatt nemzeti institutióink egymásután támadtattak meg gyökereikben; midőn azt láttuk, t. képviselőház, hogy a ministerelnök ur semmi egyebet nem tudott 14 esztendőn keresztül tenni, mint hivalkodni a maga hatalmával és többségével és üres phrasisokat szórni a nemzet szeme közé (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon) és mindaz, a mire szerencsétlen kezét rátette, elhervad és elpusztul : (Igaz! TJgy van! a szélső balon) akkor, t. képviselőház, a türelemnek fonala — akármilyen erős legyen is — elszakadt. (Ugy van! Ugy van! a szélső balon.) És t. képviselőház, mit látunk? Azt, hogy minden pusztuló félben van. (Ugy van! a szélső balon.) Meg lett hamisítva a, választások tisztasága, (Ugy van! a szélső baloldalon) meg lettek hamisítva az erkölcsök; a megyét kiforgatták eredeti alakjából és a megyében, a mely az alkotmánynak védbástyáj a és lüktető pontja volt a nemzeti életnek, ma csak álmos unottság foglal helyet. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Odáig hozták a financiákat, hogy daczára a 60 milliós adóemelésnek, az egyensúly helyreállítva ma sincs. (Ugy vem! a szélső balon.) Magyarországon, t. képviselőház, mely annak előtte a józan gondolkodású táblabiráknak volt a hazája, ma oly mértékben dúl a bureaukratia, mint Európa egyik államában sem. (Ugy van! a szélső balon.) Azelőtt Magyarországon becsületből szolgáltak az emberek fizetés nélkül; ma sokat vagyunk kénytelenek fizetni (Felkiáltások a széhő balról: Becsület nélkül!) nem, ezt nem mondom; hanem ennek daczára gyakoriakká váltak a hivatalos hatalommal való visszaélések, közpénzek elkezdése és az árvák vagyonának elsikkasztana. (Ugy van! szélső balfelől. Felkiáltások jobbfelől: Ez ugyanaz!) Sehol, t. képviselőház, sehol Európában nem voltak a köz- és magánszabadságna'c biztosítékai olyan erősek, mint minálunk és ma — rendőrállammá lettünk. (Ugy van! a szélső balon.) Ma a rendőrök magánlakokba tolakodnak be, a nélkül, hogy birói végzés volna kezeikben ; (Ugy van! a szélsőbalon) ma a detektívek megjelennek a képviselőház karzatán ; ma annyira jutottunk, hogy azt szabad már csak az utczán kiáltani: „Éljen Tisza Kálmán" ; de azt kiáltani, hogy: „Éljen a király!" nem szabad, mert akkor durva rendőrök tömege lép közbe. (Ezt nem lehet leszavazni! Igaz! Ugy van! a szélső baloldalról.) T, ház ! Ilyenek látása után ne méltóztassanak önök a fölött csudálkozni, hogy megmozdult a nemzet és megmozdult a ház is; és ne méltóztassanak panaszukkal állani elő az obstructio miatt. (Igaz ! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hiszen ezen obstructio felől az önök vezére is egészen más nézetben volt valaha. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Én, igazán megvallva, nem szeretem másoknak régen elmondott beszédeit fel kutatni s felhozni; nem különösen a ministerelnök ur beszédeit azért is, mert ritkán találtam bennök egy-egy eszmét. Többnyire üres phrasisokat tartalmaznak. Hanem mégis kíváncsi voltam tudni, hogy miként gondolkozott ő az obstruetióról akkor, mikor ő maga gyakorolta? Kikerestem azon beszédét, mely erre vonatkozik. (Halljuk! Halljuk! a szélső balon.) A ministerelnök úrra bizonyára kellemetlen hatással lesz ezen beszéd fölemlítése; mert hiszen többek között ebben a beszédben egy nagyon nevezetes passust mondott, vonatkozván arra, hogy mi történnék akkor, ha ő és pártja kormányra hivatnék? Akkor ezt mondotta: „A többségre jutott párt bizonyára tudni fogna egy dolgot, azt, hogy elveinek feladásával kormányhatalmat vállalni annyi volna, mint a politikai küzdtért, mely az elvek és hazafiúi érzületek küzdtere tartozik lenni, a hivatal-vadászat aljas meze-