Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-200

ÍOO. Országos ülés már féle nyelven fog folyni az előadás: magyarul-e vagy németül ? Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: -Németül! Kovács Alberti Ez az első világos nyilatkozat ez ügyben a kormány részéről. (Igás! TJgy van lábal-és szélső balon) Ezzel legalább tisztában vagyunk. A második kérdé.-em az, hogy vájjon ezután a vizsgánál, az exereirozáson a „melde geho-• samst"-on kivül mit fognak még németül kívánni a magyar fiuktól ? Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister: A mi szükséges, hogy érvényesíthesse magát! Kovács Albert: A t. minister ur kitérő feleletet ad, mint általában szokása kitérő feleletet adni a tárgyalás alatt lévő kérdésről. Még a fajdkakastermészetrajzára is megtanítja a házat, csak arra nem, a mit kérdezünk tőle. (Igaz! Lgij van! bal- és szélső balfelöl.) l)e ezen kérdésnek volt a házban még két tanügyi magyarázója. Folyamodjunk azokhoz, hátha azok a második kérdésre is világosabb feleletet adnak. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik Berzeviczy államtitkár ur. Ha tőle azt kérdezzük, hogy mely határig fog terjedni a hadseregben a magyar nyelv joga és meddig a német nyelvé, a következő feleletet adja (olvassa): „addig a határig, a meddig az az államnyelv joga szempontjából indokolt (Derültség bal- és szélső balfelöl) s a meddig az a közös hadsereg fennálló intézményeinek természetes és szükségszerű követelményeibe bele nem ütközik." Beőthy Ákos: Valóságos pythiai felelet. (Élénk derültség bal- és szélső balfelöl.) Kovács Albert: Ez, t. ház, már egészen világos nyilatkozat És egészen okos beszéd. Az ilyenre mondja a magyar példabeszéd, hogy „bölcs ember a szegnek fejére üt". Mindnyájunk meggyőződését fejezte ki az államtitkár ur, mert én például azt hiszem, hogy a t. függetlenségi pártnak is ezen kérdésben ez a nézete s ép ezen határig óhajtja a magyar nyelv érvényét és a német nyelv szükségét a hadseregnél. Ha például azt kérdjük a t. függetlenségi párttól, mely határig akarja érvényesíteni a magyar nyelvet, ezt fogja felelni az államtitkár ur szavaival: „addig a határig, a meddig az az államnyelv joga szempontjából indokolt". És ha azt kérdezzük, hogy hát a német nyelv tudását mely határig eoncedálja a magyar tiszteknél? (Mozgás a szélső baloldalon.) No, mert bizonyára nem csak a német nyelv, de egyéb idegen nyelvek tudását is fogják kívánni a magyar tisztektől; mindazon népek nyelvét, a melyekkel mi valaha szövetségben vagy hadban állhatunk s igy talán leginkább a németet. Tehát ha azt kérdezzük: mely határig? azt fogják mondani ÍÄ3 ll-én, hétfőn. 1889. 335 ismét az államtitkár úrral, hogy azon határig, a meddig a közös honvédelem természetes és szükségszerű* követelményei megkívánják. (Derültség balfelöl. Igaz! TJgy van! a szélsőbalon.) Sőt az osztrák generális is egyet fog érteni az államtitkár úrral a nyelv kérdésére nézve, ő is elfogadja, hogy a magyar nyelv érvényesülhet „addig a határig, a meddig az a közös hadsereg fennálló intézményeinek természetes és szükségszerű követelményeibe nem ütközik." (Derültség balfelöl.) Az ilyen üres általánosság az, t. ház, a mi a controvers kérdést képezi köztünk és a kormánypárt közt. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Ilyen üres általánosságok alapján nem akarjuk mi a magyar fiatalságot kiszolgáltatni: nem az osztrák generálisnak, mert hiszen a generális rendesen egy higgadt, megcsendesedett, idős ember; hanem azon fiatal hadnagy-tanárok önkényének, a kikről már megemlékeztem. Ezeknek a kezébe nem akarjuk mi letenni a fiatalság sorsát. (Élénk helyeslés balfelöl.) A másik tanügyi magyarázó volt Jónás Ödön képviselő ur, a ki e házon kivül tapasztalt és jeles tanár sjól tudja, miként foly le a tényleges valóságban egy vizsga. Vájjon mit jelent a t. képviselő ur beszédében azon kifejezés, hogy minden kérdésnek csak a rövid foglalatját és általános tartalmát kell tudni németül, ellenben a részleteskifejtését szabad magyarul mondani? A t. képviselő ur a maga szakában bizonyosan ismer olyan német tankönyveket, melyeket a német diákok repetitóriumnak neveznek; a melyekben minden paragraphus elején néhány sor nagyobb betűvel van nyomtatva s utánna ötször-hatszor annyi apróbba] ? A nagyobb betűs sorokban a kérdés általános tartalma van, az apróbb betűkben pedig a részletes fejtegetése. (Halljuk! • Ha már a t. képviselő ur megkülönböztetésének valami concret és a vizsga testében ténnyé válható értelme van, az csak azt jelentheti, hogy az általános tartalmat, azokat a nagy betűs sorokat kell tudni németül, a többit pedig el lehet mondani magyarul is. De a t. képviselő ur azt is jól tudja., hogy a mi általános, az egyszersmind abstract és a mi abstract, az egyszersmind nehéz is; ugy, hogy a ki képes az általánost németül elmondani, vagy ha a kézikönyv nincs ekként szerkesztve, képes azt maga német nyelven abstrahálni: annak nincs szüksége azon kedvezményre, a melyet a t. képviselő ur a határozati javaslatból kiolvasott, mert a ki a nehezebbre képes, az a könnyebbre még inkább képes. (Igás! Ügy van! balfélöl.) Más tanügyi magyarázója nem akadt e titkos Írásnak, tehát azt kell hinnem, hogy ezanthenticus kormánypárti magyarázat s ezt annyival inkább kell hinnem, mert ez a két magyarázat egymással teljesen meg is egyezik, a mint hogy Berzeviczy képviselő ur magyarázata általában meg •-