Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-187

28 187- országos ülés február resolutiók hozattak arra nézve, hogy magyar katonai akadémia állíttassák fel és — ugy gondolom — az egyetlen ok, miért ennek felállítása elmaradt, az volt, hogy nincs elegendő pénz. Szükségesnek tartom kiemelni, hogy nem hozatott fel az, hogy azért nem lehet ily magyar akadémiát, melyben az előadások magyar nyelven folyjanak, felállítani, mert annak meghatározása, vájjon az előadások nyelve német vagy magyar legyen, a felségjogok közé tartozik ; ily irányban a hadügyminister sohsem nyilatkozott; hangsúlyozom ezt azért, mert valószínűleg tapasztalni fogjuk az egyéves önkéntesiintézményrevisi ójának tárgyalásánál, hogy azzal fognak előállani, hogy a theoreticai vizsgálatot például a tereptanból azért nem lehet magyar nyelven letenni, mert a felségjog határozza meg, mi a hadsereg szolgálati nyelve. Én azt tartom, hogy a szolgálati és vizsganyelv között nagy különbség van. Hogy az önkéntes a tereptan ismereteit magyar, német vagy franczia nyelven szerzi-e meg, az egészen mindegy ; fődolog, hogy tudja (Helyeslés a baloldalon) és minden esetre sokkal jobban fogja tudni, hogy ha saját anyanyelvén tanulja, mintha olyan nyelven, melyet nem ért. (Helyeslés a haloldalon.) Ezt mellékesen megjegyezve, azt akartam mondani, hogy mindenesetre nem forognak fenn akadályok arra nézve, hogy magyar katonai akadémia állíttassák fel. (Helyeslés a baloldalon.) De én egyelőre megelégedném azzal, hogy a Magyarországon fekvő katonai alreáliskolában az előadási nyelv a magyar nyelv legyen, e mellett természetesen kellő súly fektettetnék a német nyelvre, hogy a felső iskolákban a növendékek az előadásokat megértsék. így a hogy most van, ilyen módon és ilyen viszonyok között a magyar elem nem fog azon mértékben a hadseregbe belekerülni, a minő mértékben kívánható volna. (Helyeslés a baloldalon.) Mi az a 120 alapítványi hely, amelyet pár év előtt creáltunk; tudjuk a kimutatásokból, hogy nem kerül ki azokból még az a 12 tiszt sem, a mint történni kellene, hanem voltak évek, a hol 6 kerül ki és ez nem képes még csak a természetes fogyatékot is fedezni. És igy sohasem fogjuk elérni, hogy kellő számú akadémiai képzettséggel biró magyar tisztek legyenek a hadseregben, hogy a felső katonai körökben kellően lehessen képviselve a magyar elem. De azután ennek magunk leszünk az okai, a múltra nézve bátor voltam kimutatni, hogy a hiba a politikai és társadalmi viszonyokban volt kereshető. Én a legmelegebben pártolom Görgey t. képviselőtársam indítványát, bár kijelentem, hogy egészen a bajon az még mindig nem fog segíteni addig, mig a magyar katonai oktatás el nem fogadtatik, legalább az alsó intézetekben. De nemcsak hogy pártolom Görgey t. képviselőtársam indítványát, hanem azt 23-án, szombaton. 1889. tartom, hogy határozottan követelni lehet azt, hogy azon indítvány elfogadtassák és a legnagyobb indignatiónak kell kifejezést adni, hogy a hadügyi kormányzat nem maga jött ez indítványnyal, hanem nekünk kell itt ilyen követelésekkel jönnünk. (Élénk helyeslés a bal - és szélső baloldalon.) En különben azt tartom, hogy Görgeyt.képviselő urnak ezen indítványa el fog fogadtatni, mert nem gondolhatom magamnak azt, hogy tisztességes módon ezen indítvány ellen valami kifogást lehetne tenni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon,) A ki magyar ember, annak azt nem lehet visszautasítani és a ki a hadseregnek barátja, annak azt szintén el kell fogadni. (Helyeslés a bal- és szélső balon.) Ezek után, t. ház, bátor leszek ezen szakaszhoz még egy más szempontból hozzászólani és magam is egy módosítványt beterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Ezen szakaszban határoztatik meg tudvalevőleg az, hogy azon ifjaknak, a kik katonai intézetekben neveltetnek, miként kell ezt a nevelést megszolgálniuk. Kimondja ugyanis ez a szakasz, hogy az államköltségen nevelt ifjak minden évért, melyet az iskolában töltenek, kötelesek a rendes három éven kívül még egy esztendőt szolgálni, de összes aetiv szolgálati idejük maximuma nem lehet több 10 esztendőnél; azon ifjak, kik fizetéses helyen vannak, minden ott töltött esztendőért félévet kell hogy utána szolgáljanak, de a maximum rájuk nézve 7 év; azok pedig, kik fizetéses helyen legalább 4 évig voltak ez intézetekben, a három éven kivül még egy évet kötelesek utána szolgálni. Vagyis, ha valaki saját költségén neveltetett ezen intézetekben, az intézetből való kilépése után 4 évig szolgál, azaz 3 évig törvényszerinti kötelességénél fogva és még egy évig az intézeti nevelésért. Ez a kívánság, t. ház, egészen jogos. De szó van itt a Lndovika-akadémiáról is. (Halljuk!) A Ludovikában töltött 4 évi tisztképző tanfolyamra nézve ugyanezek az elvek vannak elfogadva. Itt is, a ki államköltségen neveltetik, köteles 7 évet szolgálni, hármat a rendes hadkötelezettségből folyólag és 4-et az ott töltött esztendőkért. A ki féldíj mellett vétetik fel, az 5 évig szolgál. Ez is teljesen megfelel az érintett elvnek, valamint az is, hogy a díjfizetés mellett kiképzettek 4 évig kötelesek szolgálni. De már most a Ludovika-akadémiára nézve kiadott ínstructio értelmében lehetséges az is, hogy valaki a második, harmadik, sőt a negyedik osztályba lép be. Tegyük fel, hogy félfizetéses helyIyel az akadémia 3 ik osztályába lép be valaki akkor annak a törvény szerint 5 évig kellene szol gálnia, mert a félfizetésesek — itt ugy van ki