Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-198

198. országos ülés márczins 8-án, pénteken. 1880- °>S9 Azt mondják, t. képviselőház, nem lehet a magyar nyelvet bevenni a törvénybe, mert, azt tiltja az 1867-iki törvény. Megvallom, én azt hittem, hogy azok után, a miket Irányi Dániel, Beőthy Ákos, gróf Apponyi és többen felhoztak, a kérdés ezen oldaláról szólni már többé nem lesz szükséges ; de hát ime, tegnap is Varasdy, az előtt Ziskay képviselő urak érintették e kérdést és nap nap után majdnem minién szónoka a túloldalnak foglalkozik ezzel a kérdéssel és mintegy előtérbe állítják azt, a miről mindenki azt mondja, hogy kár volt előtérbe állítani, tudniillik a felségjogot. (Felkiáltások balfelöl: Ott hozták, fel! A nagy bujdosó hozta fel!) És ha ez felvettetett, akkor kötelessége mindenkinek megmondani a maga nézetét, kijelölni álláspontját, melyet e kérdésben elfoglal. Csak röviden szólok, t. ház. Onnan azt állítják, hogy e kifejezésekben a vezérlet, vezénylet, belszervezet, vagyis az 1867: XII. törvényczikkben benne van a nyelvkérdés és ő Felségének azon joga, hogy a hadsereg nyelve felett annak egész vonalán disponálhasson, Hát engedje meg a t. igazságügyminister ur, hogy egy kevéssé én is foglalkozzam grammaticával, mert Ő is azon kezdte. (Halljuk!) A vezérlet alatt mit lehet érteni? Vezérlet alatt nem lehet egyebet érteni, mint a hadsereg s annak egyes részei működésének irányát kijelölni, annak működése és mozdulatai felett rendelkezni. Ennyi maga a vezérlet. Vezénylet, vagyis commando alatt nem lehet egyebet érteni, mint a hadsereg administratióját s azon rövidre fogott szóbeli utasítások összeségét, melyek által a vezérlet ezéljainak megfeleloleg a hadsereg egyes részei s ebben az egyesek is parancsaikat feljebbvalóiktól elveszik. A belszervezet alatt ismét nem lehet egyebet érteni, mint a hadsereg belső berendezését, ugy, a mint az, mint egész és annak egyes részei egymáshoz való viszonyaikban jelentkeznek. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon.) Már most definiáljuk: mi az elméleti tiszti vizsgálat? Az elméleti tiszti vizsgálat nem egyéb, mint meggyőződés a felől, hogy az illető, a ki arra aspirál, bir-e elméleti kéjjzettséggel. hogy esetleg gyakorlatilag használható legyen. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon.) Én minden grammaticust merek kérdezni, hogy melyik fogalomban van itt benne világosan az elméleti tiszti vizsgálat nyelve ? (Elénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Az elméleti tiszti vizsgának nyelve, az nem a vezérlet, nem a commando, az elméleti tiszti vizsga nem belszervezet, mert nem berendezés. így tehát ez egy erőltetett theoria, melyet nem képesek fentartani semmi módon. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De hogy a vizsga nyelve felségjog lenne, azt önöknek világos törvénynyel kellene kimutatni; EÉPVH. NAPLÓ 1887—92. IX. KÖTET. ilyen törvényt pedig törvénykönyvünkben önök felmutatni nem képesek. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És ha már most, t. ház, a hol ilyen nagy érdekről van szó, a hol arról van szó, hogy büntetni akarják a fiatalságot azért, mert egy nyelvet nem tud, ott, a hol az államnyelv alárendeltsége jelentkezik a felfogásban, a hol egy eulturalis, nagy horderejű, igen fontos alkotmányos garantiáról van szó, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) nekünk csak világos, félremagyarázhatlan törvényben lehetne megnyugodnunk ; (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) de ott, hol a nemzet, jogainak apasztásáról, hátrányáról van szó, ott semmiféle törvénymagyarázatba bele nem nyugodhatunk ; (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) eőt állítjuk, hogy minket az érdekeinkre bízott jogok tisztelete egyenesen eltilt attól, hogy rálépj ünk bármiféle törvény magyarázatoklej tőjére, a melyek lehetnek a legtiszteletreméltóbb egyéni vélemények, de törvény súlyával és tekintélyével nem fognak bírni soha. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A magyar alkotmány nem octroy alkotmány, nem a fejedelmeknek ajándéka, (Helyeslés a balés szélső baloldalon) törvényeink biztosítják, történelmünk mutatja, hogy a törvényhozás és kormányzat jogát király és nemzet együtt közösen gyakorolták. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen közjogi fogalom volt, t. képviselőház, hogy az 1848 előtti politikai nemzetnek, a nemességnek minden tagja „membrum sacrae coronae"nak, a szent korona tagjának tekintetett, az kiterjesztetett a 48-iki törvényhozás szerint az egész nemzetre; most annak a politikai nemzetnek, mely az előtt „membrum saerae coronae^ volt, a nemességnek utóda, jogörököse lett az összes politikai nemzet. (Éénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Világos törvény által kellene önöknek kimutatni, t. ház, azt, hogy a mi része volt a törvényhozás keretében a nemzetnek a nemzet nyelvére nézve, azt a részt egyenesen átruházta a koronára. Mig önök azt kimutatni nem tudják, hogy saját részét a nemzet a koronára ruházta át, addig, t. képviselőház, minden magyarázat, melyet e téren tesznek, homlokegyenest ellenkezik alkotmányunk természetével, (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon) de hát a t. túloldal szónokai a könnyebb végét veszik a dolognak. Uray Imre: Szavaznak! Gulner Gyula: Azt mondják, hogy mi sem tudjuk kimutatni világos törvénynyel, hogy a nemzetnek ez a joga fenn van tartva, tehát az felségjog; vagy ha elismerik is, hogy volt, lehetett a nemzetnek ahhoz joga, de mert a nemzet 37