Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-198

290 198. országos ülés márezins 8-áu, pénteken. 1889. azt hosszú időn át nem gyakorolta, az a nemzetre nézve elveszett Hát, t. képviselőház, ez sem egészen új dolog, mert ezelőtt 28 — 29 évvel ezt ugy nevezték, hogy „Verwirkung", ma ugy nevezik, hogy sza­badelvű alkotmányos felfogás. (Derültség a bal­és szélső balon. Helyeslés.) Ez a két tétel áll itt szemközt egymással, t. képviselőház, hogy mi azt állítjuk, hogy mindaz, a mi az országot érdekli, mindaddig a király és nemzet közt megoszlott törvényhozás kebelében nyerhet csak alkotmányunk értelmében elintézést, a mig abból kivéve nincsen. Önök pedig azt állítják, hogy mindaz, ami a törvényben világosan a nemzet részére kiemelve, feutartva nincsen, a koronát illeti, vagy ha volt is joga a nemzetnek, azt elvesztette, azt eljátszotta. (Ugyvan! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Már, t. ház, hogy e két tétel közül melyik az alkotmányos felfogás, azt vitatni nem tartom szükségesnek. (Helyeslés balfelöl.) Én csak kettőt jegyzek meg, kettőt hangsúlyozok. (Halljuk! Halljuk!) Egyik az, hogy a magyar közjog el­évülést vagy elbirtoklást nem ismer. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A másik az, t. képviselő­ház, hogy a magyar közjog terminológiája úgy­nevezett felségjogokat sem ismer, (Ugy van! bal­felöl) hanem ismer „ő Felségének fentartott jo­gokat", ius reservatumokat. (Helyeslés balfelöl.) Tehát a közjog már az elnevezésben is, melylyel e jogok természetét, eredetét, forrását megjelöli, oda állítja e jogokat, mint olyanokat, a melyek azon általános szabály alól, hogy a nemzet és korona közt, minden az országot érdeklő ügy kö­zös elintézés alá tartozik, kivételt képeznek s ő Felsége részére fentartattak, reserváltattak. (He­lyeslés balfelöl.) Mi tehát, t. ház, alkotmányunknak ezen alap­tételéből egy haj szálnyit sem engedhetünk; [Élénk 'helyeslés a bal- és szélső baloldalon) mert ha ezt tennők, akkor megtámadnók alkotmányunk alap igazságát; megtámadnók magának az alkotmány­nak alapelveit. (Igaz! Ugy van! abal- és szélsőbal­oldalon.) És igy, t. képviselőház, csakugyan igaza van Ziskay Antal t. képviselőtársamnak, hogy csak a mi viszonyaink közt érthető az, hogy azon kérdés és azon kívánalom, hogy a nyelv jöjjön be a tör­vénybe, itt felmerülhet. De akkor, t. képviselőház, méltóztassék nekem is igazat adni abban, hogy csakis a mi parlamentünkben, csakis a mostani kormány vezetése alatt lehetséges az, (ügy van! Ugy van! balfelől) hogy ily alkotmányellenes theoriák ellen kell itt a házban védekezni. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Fenyvessy Ferencz: Nagy sülyedés! Gulner Gyula: De, t ház, hogy a nyelv­kérdés, különösen hogy a tiszti elméleti vizsgálat nyelvének kérdése, nem o Felségének fentartott jog, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint épen a t. túloldal elj (Halljuk! Halljuk!) A t. elő­adó ur a határozati javaslatban már közel lépett ehhez; még inkább érintette ezt és még közelebb lépett hozzá Grajári Ödön képviselő ur határozati javaslata. Kérdem már most, t. ház, nincs-e való­ságos, tényleges ellentét az önök érvelése és el­járása közt? (Igaz! Ugyvan! a bal-és szélső bal­oldalon.) Önök azt állítják, hogy ez felségjog és mégis határozati javaslatokkal merik ezt a felség­jogot szabályozni, (Ugy van! Derültség balfelől) korlátozni, szűkebbre, tágabbra ereszteni. (Ugy van ! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És én azt kérelem, t. ház. hogy az a határozati javaslat, melyet az önök t. szónokai eddig mind elfogadtak, talán kevésbé sértő formája-e a kor­látozásnak, (Tetsz-'s a bal- és szélső baloldalon) mint a törvény, mely alkotmányunk szerint, egyes­egyedül elfogadott formája a nemzet és a korona megeg}^ezésének ? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Határozati javaslatokkal, t. ház, szabad és lehet tehát a felségjogot (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) korlátozni, vagy szabályok közé venni (Ugy vau,! Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon) és csak törvénynyel nem lehet? (Zajos helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen, t. képviselőház, mi ugy tudtak és ugy tanultuk, hogy a mi a nemzet és korona között mint megegyezés, mint megállapodás létrejő, az a törvényben nyer kifejezést. (Igaz! Ugy van! a bal­és szélső baloldalon) Mi ugy tudtuk és ugy tanultuk, hogy a törvény nem lehet sértő arra, a ki alkotja, a ki azt szentesíti. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mi ugy tudjuk és ugy hallottuk, hogy azt a határozati javaslatot a korona tekinté­lyével hozták ide. Hát ha ez igy van: akkor, t. képviselőház, miért az az ellenkezés, hogy az, a mi a határozati javaslatban ki van mondva, tör­vényben ne, mondassék ki ? (Ugy van! balfelöl.) Vagy talán, t. képviselőház (A jobboldalra mutatva) az önök határozati javaslata nem korlátozza azt a felségjogot, nem szabályozza azt? (Tetszés balfelől,) No, t. képviselőház, ekkor csak egyetlen egy eset van ezt állítani és fentartani — én azonban nem mondom, hogy ez igy van — mondom, egyetlen­egy eset van, hogy az önök álláspontja megérthető legyen és ez az, hogy önök ezt a határozati javas­latot azzal a mentalis reservátával ajánlják, hogy annak belső értéke, belső foganatja ugy sincs. (Élénk tetszés balfelől.) Ne keressenek tehát, t. kép­viselőház, saját gyengeségük elfedésére okot, ürü­gyet az 1867-iki törvényekben. Thaly Kálmán: Fügefalevelet! Gulner Gyula: Van azokban ugy is elég, a mit egy nemzet önállóságának teljes mértékével megmérni nem lehet, de a miket elfogadott és el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom