Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-197
197. országos ülés márczius 7-én, csütörtökön. 1889. 2G3 ben: most sugallta az ellenzék hazafiúsága legopportunusabbnak az időt, ily máskor is rázkódtatásokkal és válságokkal járni szokott közjogi kérdés bolygatására és az államfő és a nemzet közti jó egyetértésnek kipróbálására? (Tetszés jóbbfelöl. Élénk felkiáltások a szélső halon: Hoch!) A mérsékelt ellenzék igen tisztelt vezére csak a 14. §-nál is kijelentette, hogy mit a honvédelem érdeke és a védrendszer fejlesztése követel, megszavazzák. Hát nem a védelem, nem az állam, nem a nemzet érdeke az, hogy háború esetén a hadsereg tiszti vagy altiszti hiányban ne szenvedjen? Ha ez igy van s ha csakugyan több mint 7,000 tartalékos tiszt hiányzik; nem kötelessége-e minden igaz, komoly hazafinak megadni a szükséges eszközöket és ki nem térni a módok elől, melyek a kívánatos tiszti létszám kiegészítését lehetővé teszik? Vájjon egy európai confiagratio esetén magukra merik venni a súlyos felelősséget azon bajok és veszedelmekért, melyek a hazára a tiszti létszám hiányából származhatnak? Szentiványi Árpád: Igen! Varasdy Károly: Ha igen — mert ezt hallottam — az egy merész, a hazát koezkára tevő játék lenne; (Igás! Ugy van! jóbbfelöl) s ha nem, ugy csak azért, mert a tiszti vizsgának magyar nyelven letevése a legfelsőbb hadúr által és nem a törvényben biztosíttatik: az önök hazafiassága nem fogja megtagadni az egyedüli mód alkalmazását, mely az ifjakat a tisztivizsga letételére serkentve, a bajon segíteni képes. És ha ez mégis megtörténnék, a hazafiúi lélek elborultál! lenne kényszerülve a függetlenségi párt lapja, az „Egyetértés" egyik czikke azon beismerésének szomorú valóságát constatálni, hogy most már őket néma véderő)avaslat 14. és 25. §-ának sorsa érdekli, de egyedüli czéljuk a Tisza-kormány megbuktatása. (Felkiáltások balfélöl: Az is! Derültség jóbbfelöl.) De ha ez igaz lenne : ugy nagyon fognának csalódni, ha a magyar nemzetre apellálnak, mert habár nemzetünk lobbanékony és nagy eszmék iránt könnyen lelkesül, de politikai józansága és bölcsessége még eddig mindig meg tudta óvni attól, hogy a személyes politika játéklabdájává váljék. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Thaly Kálmán: Le fog mondani, mint Milán király fia javára! (Derültség.) Varasdy Károly: A fellépés, melyet a 14. §-nál mutatni méltóztattak, nagy tanulságul szolgálhat a kormánynak. Nem akarok szólni arról, melyik férfiasabb, méltóságteljesebb, hazafiasabb és következetesebb (Félkiáltások balfelöl: Láttuk Szombathelyen! Benegat!) és melyik árt többet a tekintélynek: védelmezni az állapotot, melyet valaki jónak lát, de mely a nemzet nagyrészében aggodalmat ébreszt és azután, hogy a nyugtalan nemzeti közvélemény megnyugtattassék, a nélkül, hogy meggyőződésének árán kelljen tenni, elfogadni a közérzületnek megfelelő álláspontot ? (Mozgás balfelöl.) Vagy pedig konoksággal, makacssággal a nemzet elleni merénylettel vádolni valakit azért, (Felkiáltások balfelől: Gazdájának beszéljen!) mert midőn nem is a lényeg, hanem szavak különbözőségéről vau szó, csak azért, hogy igaza legyen, nem hajol meg a nemzeti közvélemény előtt. Midőn pedig, hogy a közóhajnak elég tétessék, hogy a támadásnak éle vetessék: a konoknak nevezett magát megadja és a közvéleményeknek eleget tesz: ekkor meg, mert ezt megtette, nem csak azért megtámadni, hanem a miatt következetlenséggel és azzal vádolni, hogy a ministerelnöki tekintélyt, a nemzet méltóságát lealázta, a koronát compromitálta ? (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondások balfelöl.) A t. ház kegyes engedelmével ezek folytán azonban egyet meg kell jegyeznem s ez az, hogy az ily eljárás mindenre alkalmas lehet, de nem arra, hogy azt a valakit rábírhassa, hogy a 25. §-nál magát ismét oly igaztalan támadásoknak tegye ki. (Helyeslés jobbfelöl.) Azon vád, hogy ezen kormány és a többség a parlamentarismust fokról-fokra aláásni igyekeznék, a világos tényekkel annyira ellenkezik, hogy külön felelni fölösleges. (Helyeslés jóbbfelöl.) Azonban, ki a parlamentaris államok parlamenti történetét ismeri: igazat fog nekem adni abban, hogy eddigelé minden parlamenti kisebbség, mely a reménynek halvány sugarát is elvesztette arra, hogy a nemzet többségét megszerezhesse, türelmetlenségében az uralkodó többséget mindig zsarnoksággal és azzal vádolta, hogy az parlamenti absolutismusra törekszik. (Igaz! Ugy van! jóbbfelöl.) Én sokkal jobban bizom a nemzet ítélőtehetségében, (Felkiáltások balfelől: Próbálják meg !) hogy sem a szabadelvű párt nyugodtan ne nézhetne az ítélet elé, mely a fölött fog hangzani, hogy ha Magyarországon a parlamentarismust egyáltalán félteni lehet, hogy azt kiktől és miktől lehet félteni. (Felkiáltások balfelől: A renegátoktól!) Ha semmi más: ujj mutatásul szolgálhatnak e tekintetben a a véderővita és a közben felmerült események. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) Igénytelen nézetem szerint ott, hol a politikai pártok parlamenti állása és a kormányok hatalmon maradása az utczai tüntetések, erőszakoskodások, torlaszhalmoktól függ: nemcsak a parlamentarismus, de az államforma is nagyon ephemer életű s ingatag talajon nyugszik. (Ugy van! ügy van! a bál- és szélső balon.) Kern tesz az szolgálatot a magyar alkotmánynak, ki a parlamentarismus ellen hasonló eszközöket külföldről importál. (Helyeslés a jobboldalon.) A magyar nemzet saját individualitása, énje szerint fejlesztette ki ezredéves alkotmányát és a parlamentarismus behozatala óta ezt is politikai többséggel idomítja geniusához, nincs szüksége idegen kertészekre. (Helyeslés jobbfelöl.) Az mondatott az ellenzék padjairól, hogy a
