Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-197
264 197. orsa&gos ülés mártzuts 7-én, csütörtökön. 1889. szabadelvű párt fél a közvéleménytől, mert az ellenzék hátamögött van és hogy a parlamentarismns lényege, hogy a nemzet valódi akarata érvényesüljön s miután a nemzet akarata mellettük van, a parlament többsége nem képviseli a nemzet többségét. (Ugy van! Ugy van ! jóbbfélöl.) Hogy a szabadelvű párt nem fél semmiféle, sőt még a csinált közvéleménytől sem, (Helyeslés jobbfelől) mutatja azon körülmény, hogy minden utczaí tüntetés és erőszakoskodás daczára is, méltóságteljesen, nyugodtan teljesíti a haza jól felfogott érdekében álló kötelességét. Arra nézve pedig, vájjon az utczai tüntetések, körmenetek, népgyűlések enuntiatiói képviselik-e a politikai jogokat gyakorló nemzettest közvéleményét, feleljen az igen tisztelt ellenzék igazságszeretete azon kérdésre adandó válaszával, hogy vájjon ezen népgyülésekben, körmenetekben, tüntetésekben kizárólag csak a választópolgárok vettek-e részt s hogy képes-e constatálni, hogy az illető választókerületekben,hol ezen tüntetések történtek, a választók többsége határozott minden kétséget kizáró formában, miként a választásnál szokta akaratát nyilvánítani, manifestálta-e, hogy az ellenzéki álláspontot helyesli és emellett képes-e beigazolni, hogy az ország választókerületei többségében történtek e a most jelzett alakban enuntiatiók? (Élénk helyeslés jobbfelől.) Mert e nélkül phrasisnál egyébnek nem tekinthető azon állítása, hogy a nemzet többségénél ily őt támogató közvélemény uralkodnék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) De ha még ezt documentálni tudná is, lehetne-e még akkor is a nemzet igaz akarat nyilvánításáról szólani akkor, midőn ezen körülmény tévedésen, félreértésen, meg • tévesztésenalapszik,midőnazonvalótlan állításokkal haranguirozta fel, mintha a 25. §. a nemzeti nyelvre, culturára lenne lealázó, holott a nyelvkérdésről ezen szakasz egy szót sem szól. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Pedig mindenki tudja, hogy még a magánjogban sem bir jogérvény nyel a tévedés vagy megtévesztés folytán keletkezett nyilatkozat, vélemény. Hol van tehát a hangoztatott közvéleményben a parlamentarisnius azon vitatott lényege, hogy a nemzet akarata nyilvánul az ellenzék mellett. (Helyeslés jobbfelől. Zaj, mozgás a bal- és szélső balon.) BÚsbach Péter (közbeszól) : Ez argumentum, nem személyeskedés. Varasdy Károly: T. képviselőház! Nem fogadhatom el Beőthy Ákos azon módosítványát, (Felkiáltások a bal- és szélső balon: Szokás ellenére!) hogy a törvényben mondassék ki, hogy az önkéntesek a tisztivizsgát német nyelven vagy az állam hivatalos nyelvén tehessék le, (Zaj, mozgás a bal- és szélső balon) mert ez rosszabb lenne közjogi szernpontbólisazeddigi állapotnál, (Derültség észajbal-és szélső baloldalon) mert a hadsereg nyelvkérdésében törvényre emelné a német nyelv egyenjogúságát és egyenrangúságát a magyar államnyelvvel és megkötné a nemzet kezét a magyar nemzeti érdekek érvényesítésénél, a korona és a nemzet közti egy újabb kiegyezés esetére, mig ellenben a jelenlegi viszonyok között, habár a vezénylet nyelve ő Felsége felségjogai között foglal is helyet, de mert a magyar király érdekeinek azonosaknak kell lenniök a magyar nemzet érdekeivel: a nemzet mint egyezkedő fél jogi álláspontja sokkal kedvezőbb lesz, mintha a német nyelvet hadserege nyelvéül már a törvényben aceeptálta. (Zaj, mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Kricsfalusy képviselőtársam módosítványát nem fogadhatom el, mert az kedvezőtlenebb helyzetet teremtene a Gajári Ödön képviselőtársam által beterjesztett javaslat folytán beállandó helyzetnél, mert a szerint a 25. §. mindaddig érvényben maradna, mig ő Felsége a tiszti vizsga nyelvkérdésére az instructiót kiadná és még csak a kormány sem utasíttatnék, hogy ő Felségétől azon instructio kiadását kieszközölje. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az állíttatott a vita folyamán, hogy a határozati javaslat nem képez garantiát. Hogy a ház határozatának nem volna semmi értéke, az a parlamentarismussal homlokegyenest ellenkezik. Hát mire való akkor a parlamenti ellenőrzés ? Nem volna a parlamentben annyi erkölcsi erő, hogy határozatának érvényt szerezzen? Mire való akkor a ministeri felelősség? és hol van a parlamentaris kormány azon lényege, hogy az a parlamentnek kifolyása? Apponyi tisztelt képviselő ur csak a napokban mondta, hogy a magyar országgyűlés ellenzéke nem afféle hálósapkás ellenzék, hát csak ezen határozatná], melyben az ifjaknak a tisztivizsga magyar nyelven letehetése biztosíttatik, nem teljesítené azon ellenőrzési kötelességet, hogy a határozat effectuáltassék is. Én nem féltem sem a parlamentet, sem az ellenzéket, de a kormányt sem, hogy ne tudnák kötelességüket. Azt hiszem, nincs az a nyilvántartási hivatal, mely az ügyeket nagyobb evidenciában tartsa, mint az ellenzék fogja nyilvántartani ezen határozat foganatosítását. Ép azért megnyugodhatik a nemzet, (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől. Zajos ellenmondások a bal- és szélső baloldalon) megnyugodhatik az ifjúság (Mlenmondások a bal- és szélső baloldalon) hogy a magyar nyelv a tisztivizsgában érvényesülést nyereud és hogy a határozati javaslattal egy lépést előre teszünk ép a magyar politikai nemzet és a magyar _ nyelv érdekében, azért elfogadom a Gajári Ödön által benyújtott határozati javaslattal a 25. szakaszt. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelöl. Hosszantartó zaj a bal- és szélső baloldalon; zajos felkiáltások: Hoch! Renegát! Tisza Kálmán ministerelnök elNagyja helyét.)
