Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-196

250 ÜíŐ. országos ülés márczius 6-án, szerdán. 1889. «ngem arra, hogy hivatkozzam gróf Apponyi Albert és Ábrányi Kornél t. képviselőtársaimra, hogy nem most, hanem még november végén alkalmam volt a t. képviselő urak előtt kijelenteni, hogy a 14. §-nak akkori rendelkezését semmi körülmények között el nem fogadom. Nyilatkoztam továbbá az iránt, hogy bár szeretném azt, hogy a törvénybe felvétessék, de feltétlenül ki nem tűzöm és megelégszem azzal, ha egy határozati javaslatban behozatik az, hogy egyfelől a német nyelvből minden magyar állampolgártól annyi követeltessék, a mennyi elkerülhetetlenül szükséges a katonai szolgálatnál, a másik pedig az, hogy ezentúl legyen megengedve az illetőnek, a viszgánál általában a magyar nyelvet használni, (Ugy van! jobbfelöl.) Lehet, t. ház, hogy midőn akként fogtam fel a határozatijavaslatot, tévedtem. Bírálják meg a t. képviselő urak ezen tévedésemet és mint tévedést ítéljék el: de egyhez nincsen joga senkinek : hogy elítélje... (Nagy zaj és mozgásabal- és szélső balon) hogy elítélje azt, hogy én meggyőződésemhez következetesen ragaszkodva, sem erre, sem arra nem kívánván hatni, hanem meggyőződésemet követve, megmaradtam a mellett, a mit egyszer kijelentettem. (Helyeslés jobbfelöl.) Bátor vagyok még arra is hivatkozni, hogy ugyanezen kérdésre vonatkozólag hasonlóképen nyilatkoztam Ugron Gábor és Helfy Ignácz t. kép • viselő urak előtt; sőt hivatkozom még arra is, hogy az általános tárgyalás alkalmával tartott beszédemben sem mondtam egyebet; hivatkozom még arra is, hogy a clubb tanácskozásaiban,mikor az egészpárttal szemben találtam magamat, akkor sem mondtam egyebet. (Helyeslés. Ugy van! jobbfelöl Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Azért jogosan lehet nekem szemrehányást tenni, hogy felfogásom nem helyes, hogy a dolog lényegére nézve nincsen igazam; de az a szemrehányás nem illethet meg engem, hogy én ebben a kérdésben nézetemet megváltoztattam volna. (Helyeslés. Ugy van! jobbfelöl. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Es most méltóztassanak megengedni, hogy még egy megjegyzést tegyek, mert ugy látszik, félreértették azt, a mit mondtam. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Nekem egyáltalában nem volt szándékomban, nem is lehetett, sőt arra magamat feljogosítottnak sem érezhettem, hogy a ház bármelye oldalának akár a parlamentarismusból, akár bármiből előadást tartsak. Ha tehát e tekintetben nyilatkozatot tettem, ime méltóztassanak ezt most rectificatiaul elfogadni. Előadást tartani szándékomban nem volt. De azjogomban áll mind addig,mig e háznak tagja vagyok, hogy bizonyos kérdésekre nézve nézetemet elmondjam. (Ugy van! jobbfelöl.) E nézetek lehetnek tévesek, lehetnek helytelenek, azokat elitélhetik, de azért szemrehányást nekem nem tehetnek, ha azt a jogomat gyakorlom, a melyet senkitől e házban eltagadni nem lehet. (Ugy van! jobbfelől.) A mit tehát a parlamentarismusról mondtam, az csak egyszerű tolmácsolása volt arra vonatkozó felfogásomnak és abban teljesen igaza van a t. képviselő urnak, hogy. mint a kormány és a kormánypártnak minden tagja, ugy én is elvállalni tartozom a felelősséget azon elmúlt 14 évért, a mely alatt e pártban benn voltam. De én nemcsak hogy el nem utasítottam magamtól e részben a felelősséget, hanem itt a ház előtt kijelentettem, hogy mindazon consequentiákat, a melyek az elmúlt 14 évvel együtt jártak, magamra nézve kötelezőknek tartom. Ez a válaszom. Azt hiszem, hogy a t. ház türelmével vissza nem éltem. (Élénk helyeslés jobbfelől. Zaj és félkiáltások balfelöl: Tudomásul vesszük!) B. Fejérváry Géza, honvédelmi minister: T. ház! (Nagy zaj balfelöl.) Horánszky Nándor képviselő ur a tiszti vizsgákra vonatkozólag bizonyos czélzattal említette az ujonczozásoknál előforduló visszaéléseket. Mi, t. ház, a polgári és katonai hatóságok egyaránt küzdünk ezen egyes visszaélések ellen. (Zaj és felkiáltások a bal- és sséhö baloldalon: Tehát vannak!) A tiszti vizsgáknál szokásos eljárást azonban ezélzatosan említeni egy lélekzetvétel alatt az ujonczozásoknál előforduló visszaélésekkel, az összes tiszti karnak oly gyanúsítása, melyet én (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Eláll!) mint képviselőhöz általában nem méltót, határozottan visszautasítok. (Helyeslés a jobboldalon. Élénk ellenniondások, mozgás, zaj a bal- és a szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: T. ház! Nagyon sajnálom, ha a minister ur ismételve jelenti ki velem szemben, hogy én bárkit is gyanúsítok akkor, midőn egy törvény czélszerű megalkotásáról lévén szó, annak minden lehető kinövését vizsgáJom és arra gondolok. Ehhez. t. ház, nekem nemcsak jogom van, de tennem kötelesség (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) és ha én épen azért, mert óhajtom, hogy egy intézmény ugy alkottassák meg, hogy ahhoz árnyéka se férhessen annak, hogy az intézmény nem ugy fungál, mint a hogy kell, akkor meglehet, hogy a minister ur engem szándékosan értett félre; (báró Fejérváry Géza honvédelmi minister tagadólag int) de sajnálom, erre a szándékosságra súlyt helyezni nem tuáok.(Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon) Tartozom még az igazságügyminister urnak azzal, hogy miután beszédem nála nem volt, felolvassam a nálam lévő beszédéből, hogy kitűnjék, miszerint ő azt mondotta, a mit felolvastam. A minister ur beszéde szószerint igy hangzik: „Azt tán méltóztatnak tudni, hogy a törvényhozás ott, a hol intézkedett, azt monda „status statuunt vagy decernunt" — ez vonatkozik arra, a hol a törvényhozási jogkör gyakorlásáról van szó — ott pedig