Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-194

1K4. országos ülés niárezíns 4-én, hétfőn. 1SS9. Í99 én nagyon örvendek, (Derültség) akkor méltóztassék ezt a véderő érdekében hozandó törvények tárgyalása alkalmával is szem előtt tartani (Élénk "helyeslés jobbfelől) és ne méltóztassék elfelejteni azt, hogy a t. képviselő ur egyszer általánosságban, egyszer a harmadik felolvasásnál, de tényleg azóta legalább, hogy én nekem szerencsém van megjelenhetni a t. házban, mindig megtagadta a katonai törvények elfogadását. Megtagadta a népfelkelésről szóló törvényt, megtagadta a tavalyi 1888 : XVIII. törvényczikk elfogadását; mert ezek azon fontosabb törvényjavaslatok, melyeket nekem a védtörvényen kivül eddigelé szerencsém volt előterjeszteni. T. képviselő ur, én azt hiszem, hogy szive belsejében örömest megadná mindazt, a mi a hadseregre nézve helyes és szervezésére szükséges, hanem ha ezen hozzájárulását, mondjuk, nem alárendelt, hanem telj esi th étlen követelményekhez köti, ez annyi, mint megtagadni. (Derültség balfelöl. Felkiáltások balról: a 14. §-t.) Az én meggyőződésem szerint a tárgyalás ezen házban, a mozgalom és tüntetési vágy a házon kivül soha oly mérvet nem öltött volna, mint öltött most, (Halljuk!) ha épen gr. Apponyi Albert képviselő ur, mint a mérsékelt ellenzék vezére, híven azon elvhez, melyet ismételten hangsúlyozott — hogy tudniillik mindig szívesen hozzájárul a véderő fejlesztéséhez, a harczképesség emeléséhez — ezen törvényjavaslatot általánosságban elfogadta volna. Ebben az esetben a mozgalom ily mérvet soha nem öltött volna. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások balfelöl: "Nem áll!) Bocsánatot kérek, ő dobta bele az üszköt (Felkiáltások jobbfelöl: Ugy van! "ügy van! Felkiáltások balfelöl: Éjen Apponyi!) és ha azután Pilátus módjára kezeit mossa, ezzel nem lehet jóvá tenni a dolgot. (Élénk tetszés jobbfelöl. Felkiáltások balfelöl: Denunciatio!) Semmi denunciatió! Én föltétlenül meghajlok gr. Apponyi Albert t. képviselő ur rendkívüli tehetségei előtt, nekem csak az az óhajtásom és meg vagyok győződve, hogy a t. ház velem osztozik ezen óhajtásban, hogy a t. képviselő ur necsak a szónoklat magaslatán mozogjon, hanem a gyakorlat terén is érvényesítse a haza érdekeiért tehetségeit. (Zajos éljenzés a baloldalon. Élénk helyeslés jobbfelöl) Mert én tisztelek minden nemes ambitiót, hanem egyet nem szabad elfeledni, azt, hogy a nemzet láthatárán állócsillagként csak az tündöklik, a ki a nemzetnek tényleges szolgálatot tesz, nem pedig,a ki azt szép szóval tartja. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Felkiáltások a szélső balon: Hoch! Hoch!) Elnöki Gr. Apponyi Albert és Bolgár Ferencz képviselő urak félreértett szavaik értelmének helyreállítása czéljából kérnék szót. (Halljuk ! Halljuk !) Gróf Apponyi Albert: (Hosszantartó zaj és mozgás. Halljuk! Halljuk!) Félremagyarázott nyilatkozataim egész sorozatának czímén volna jogom a t. háztól szót kérni, mert hiszen alig van ezen vita alatt elmondott beszédeimnek egyetlen egy tétele, melyet a, t. minister ur most elhangzott beszédében félre ne magyarázott volna. Én azonban csak a legszükségesebbekre akarok röviden szorítkozni. De ezenkívül, azon apostrophálás után, melylyel a t. minister ur beszédje végén megtisztelt, azt hiszem, mindenki igen természetesnek fogja találni, hogy személyes megtámadtatás czímén is szót emeljek. (Halljuk! Halljuk!) A helyreigazítást csak egyetlen egy pontra terjesztem ki. (Halljuk!) A t. minister ur nékem azt a felfogást tulajdonította és azt a tételt, hogy az államban szerintem lehet előnyöket élvezni' ellenszolgáltatás nélkül. Báró Fejórváry Géza, honvédelmi minister: A hadseregben ! Gróf Apponyi Albert: Tehát, hogy a hadseregben lehet valakinek előnyöket élvezni — ezt mondotta szóról-szóra — a nélkül, hogy az államnak ellen szolgálatokat tenne. T. képviselőház! Tegnapelőtt volt, talán sokan lesznek, a kik emlékeznek rá, hogy én ennek épen ellenkezőjét mondottam. (Derültség balfelöl.) Én azt mondottam, hogy i. ellenfeleim érvelésében az az igazság ben foglaltatik, hogy az államban senki előnyt nem élvezhet a nélkül, hogy megfelelő ellenszolgáltatást ne tenue.De — miután a hadsereg nem különálló intézmény, hanem az állami organismusnak egy réízét képezi, tévedés azt állítani, hogy a hadseregnél élvezett előnyt nem lehet az államélet más körében tett szolgálat által viszonozni. T. ház! Itt a t. minister ur tévesen fogta fel szavaimat. Gondolom, hogy most ő is megvan arról győződve, hogy annak, a mit ő nekem tulajdonított, én épen ellenkezőjét állítottam (Élénk helyeslés a hal- és széLő baloldalon) és evvel összefüggőleg a leghatározottabban tiltakoznom kell a t minister urnak azon imputátiója ellen, mint hogyha én syrén hangokkal, a mint ő magát kifejezte, iparkodnám a magyar ifjak szivébe azt a felfogást csepegtetni, hogy ne tanuljanak, ne dolgozzannak, ne fáradjanak. T. ház! Ez a vád minden alapot nélkülöz (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon) és én azt hiszem, hogy a t. minister urnak, ugy az ő általam igen t. egyéniségénél fogva, mint állásának súlyánál fogva óvakodnia kellene attól, hogy bárki ellen, különösen egy képviselőtársa ellen. az indokolásnak még csak látszata nélkül is ilyen vádat emeljen. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én ellenkezőleg, a hol alkalmam nyilik ismeretségem körében a magyar ifjakra befolyást gyakorolni, mindig figyelmeztetem őket az idők komolyságára és a jövőnek nehéz feladatára és