Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-193

193. országos filés márczins 2 án, szombaton, 1889. jfg gálatra kötelezettek mindegyikének szolgálati ideje egyenlő legyen, akkor miért állanak meg 1 ennél a reformnál? (Helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Akkor miért nem követelik egész egy­szerűen azt, hogy minden honpolgárra nézve a három évi tényleges szolgálati idő legyen köte­lező? (Ugy van! TJgy van! a bal- és szélső balolda­lon.) Ebben legalább következetesség volna. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De azt mon­dani: ezt a fokát az eg} T enlőségnek nem fogadom el, hanem azt a fokát, mely a 2 és 3" év közötti differentiában nyilvánul, elfogadom: ezt semmi néven nevezendő elvi alappal igazolni nem lehet. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Akkor aztán ne méltóztassék az egyenlőség' elvéről beszélni abban az értelmezésben, a melyet én hibásnak és fonáknak tartok, de a melyet ha igy értelmeznek, lehetetlen, hogy erre a követ­keztetésre ne jussanak. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Es azt mondja t. barátom, Teleki József gróf, hogy ő nem kér az olyan democratiából, mely a jogokban egyenlően akar osztozni, de mely akkor, midőn szóvivőire bizonyos teher háramlik, ebből a teherből, mely a democratieus elvből kifolyólag előáll, nem akarja kivenni a maga részét, hanem azt visszautasítja. Azt hiszem, nagy tévedésben van ugy t. ba­rátom, mint mindenki, ki vele hasonló alapon érvel. (Halljuk!) Van egy bizonyos igazság az ő érvelésükben, csakhogy ők azt az igazságot nem formulázzák világosan és ennek folytán egy lap­pangó hamis formulájára építik okoskodásukat. Az igazság, mely érzületükben foglaltatik, az, hogy ne legyen az államban, ne legyen a társada­lomban előny viszontszolgáltatás nélkül. (TJgy van! jobbfelöl.) Ezt, t. ház, én tökéletesen elfogadom. De vájjon a véderő, a hadsereg különálló intézmény-e, mely nincs összeköttetésben az állami org;anismus­nak többi ágaival? Vájjon az a magában véve helyes elv, hogy ne legyen az államban, ne legyen a társadalomban előny viszontszolgáltatás nélkül, vájjon ez az elv egyértelmű-e azzal, hogy ne legyen a védelem kötelességeinek tekintetében előny, a hadseregben teljesítendő ellenszolgáltatások nél­kül? Nem, t. képviselőház! (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Az egyéves önkéntesek jelenlegi helyzetében meg van az előnynek ellenszolgálta­tása, csakhogy az az ellenszolgáltatás nem a hadi szolgálatban, hanem az állami és társadalmi orga­nismus más ágaiban van. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Meg van az ellenérték abban a fárad­ságban, abban a nélkülözésben, abban a költség­ben, a melyet arra fordítottak, hogy az állami élet egyéb ágaiban ők a nemzetnek kiváló, qualifical­tabb munkásai legyenek ,hogy magukat képesítsék a magasabb hivatalok, a tudományos missiók be­töltésére, szóval, hogy azt a nagyobb, azt a ma­gasztosabb munkakürt teljesítsék, a melyet egy ország értelmiségének teljesítenie kell. (Helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Ennek meg­szerzése áldozatokkal és nélkülözésekkel jár az illetők személyére és családjaira nézve, időveszte­séggel, pénzveszteséggel (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) s csak ezek az áldozatok compensáltatnak akkor, (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) mikor azoknak, kik a társadalomnak ezen áldozatokat előlegezték, a védelmi téren teljesítendő szolgálatoknál,előny adatik. Ugy van! a bal és szélső baloldalon.) Ok nem tartoznak ezért többé visszafizetéssel az államnak; ellenkezőleg az az előny a visszafizetés, még pedig igen cse­kély visszafizetés azért, a mit ők, a mit családjaik már is áldoztak, hogy a magasabb értelmi qualifi­catiót elnyerjék. (Élénk helyeslés és tetszés a bal­és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelől.) Ha tehát, t. képviselőház, mi azokat, kik a társadalomnak ezeket a szolgálatokat, ezeket az áldozatokat elő­legezték, ha mi azokat azután épen ezen előlege­zett fáradság és költség ezímén élvezett előnyök miatt még egyszer akarjuk sújtani, akkor nem állítjuk helyre, hanem megzavarjuk a bilance-ot; (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) akkor mél­tatlanságot és igazságtalanságot követünk el. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És csak az a felfogás képes ezt tagadni és kétségbe vonni, a mely a hadsereget, a védererőt egy elszigetelt status in statunak tekinti és mely nem fogadja el azt, hogy a véderő körében élvezett előnyök com­pensatiójukat bírhatják az állami és a társadalmi élet más ágában tett szolgálatokban is. Pedig ez a helyes álláspont, t. ház, mert a véderő, a had­sereg az állami életnek csak egyik ágazata. (Helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) De, t. képviselőház, katonailag is elhibázott­nak tartom ezt a rendszabályt. (Halljuk!) Én a kérdésnek ezen oldaláról bővebb fejtegetésekbe bocsátkozni nem érzem magamat hivatva ; de annak, belátásához nem kell teehnicus katonai szakkép­zettség, elég ahhoz a józan ész, (Ugy van! a bal­és a szélső baloldalon) hogy nem lehet köszönet oly tisztekben, a kik ezen állást nem ambitionálják, (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) a kik ezt nem óhajtásuk czéljául tekintik és érik el, hanem erre akaratuk ellenére — a mint mondatott — egy szelíd nyomás által (Derültség balfelől) kényszerít­tetnek, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.)Lehet, t. képviselőház, a törvény kényszere által köve­telni minden honpolgártól az egyszerű katonai szolgálatot, mely saját egyéni erejének feláldozá­sán kivül semmi egyéb teljesítéssel s igy az egyén körén túlmenő semminemű felelőséggel nem jár. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) De épen azért, mert kiemeltetett minden oldalról, mily nagy felelősséggel jár egy tiszti állás betöltése s hány

Next

/
Oldalképek
Tartalom