Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-193

160 193. orszígos ülés márezius S-án, szombaton. 1889. hivatalos közegeinek jelentései vagy tanácsadásai alapján-e, de fájdalom, a közelebbi napokban (Halljuk!) épen e túlterhéltetésnek megakadá­lyozása czímén bocsátott ki egy másik rendeletet, mely még közkézen nincs ugyan, de azon első rendeletnek folyománya, magyarázója és annál talán még veszedelmesebb. Azt rendelte ugyanis a minister ur, hogy a gymnasium okban fennálló önképző köröknek csakis a jeles és jó osztály­zatú növendékek lehetnek tagjai. (Nagy mozgás a szélső baloldalon és felkiáltások : Gyalázat!) Gróf Károlyi Gábor: Meg vannak bolon­dulva ! Thaly Kálmán: Meg akarják ölni a magyar irodalmat! (Ugy van! TJgy van! a szélső baloldalon. Zaj.) KÍSS Albert: Tisztelettel kérdem a minis ­ter úrtól, hogy mikor azt a rendeletet aláirta, vagy ha nem irta alá, az, a ki az ő nevében alá­irta és kiadta, meggondolta-e, mit cselekszik? (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Nem jelent-e meg előtte abban a pillanatban Cso­konai és Petőfi szelleme, hogy azon rendelet ellen tiltakozzék ? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen, ha az önképző körökben csak is a jeles jó osztályzatú növendékek maradnak meg, akkor ki lesz zárva onnan a tanuló ifjúság Vio-ed része. (Igaz! Ugy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Ez ál al pedig középiskoláinkban éppen a magyar nyelv és irodalom művelése akadályoztatik meg. (Igaz ! Igaz! a bal- és szélső baloldalon. Félkiáltások a szélső baloldalon: Le véle!) És ezt nem ok nélkül állítom. (Halljuk!) Fel sem hoztam volna most, ha tegnap meg nem jelen­tek volna azon közlemények, a melyekben olvas­tam, hogy mikor ez a rendelet, Aradon az állami gymnasinmban kihirdettetett, azon gymnasium növendékei elhatározták, hogy inkább megszün­tetik önképző körüket, semhogy abból tanuló­társaik kirekesztessenek. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Méltóztassék meggondolni, hova fog ez vezetni? (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) Mi lesz ennek és mi lesz azon első rendeletnek logi­cai következménye? (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És hol fog ez megállani t. ház? Ez t. ház, el fog bennünket vezetni oda, hova meg­győződésem szerint maga a minister ur sem akart menni, tudniillik a germanisatió veszélye elé. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Megjegyzéseket teszek még t. ház, a mint azt beszédem kezdetén jeleztem, azon úgynevezett kedvezményekre, melyek a 279 számú nyomtat­vány szerint a t. ház előtt vannak. (Halljuk!) Ezekben a kedvezményekben az foglaltatik, hogy ha a 25. §. törvényerőre emelkedik, azon esetben a t. közoktatásügyi minister ur a joghallgatóknak, tanárjelölteknek, orvostanhallgatóknak, gyógy­szerészeknek a tanulmányaik bevégzésére idáig megszabott időből félévet elenged. No, t. ház, én ezt részemről kedvezménynek el nem fogadhatom. Nem fogadhatom pedig el azért, mert azon növendékekre vonatkozó­lag a reájuk kötelező tantárgyak elvégzésére vagy szükséges volt a kiszabott idő, vagy nem volt szükséges. Ha szükséges voltakkor az, hogy abból a 25. §. kedvéért félév elvonatik, rájuk nézve nem kedvezmény, hanem büntetés, mert arra lesznek kényszerítve, hogy testi és lelki erejük megfeszítésével félévvel kevesebb idő alatt végez­zék azon tanulmányokat, melyeknek elvégzése tőlük megköveteltetik. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha pedig azon félesztendő tanul­mányaik elvégzésére eddig sem volt szükséges, akkor sem kedvezmény, hanem csak az igazság­nak követelménye azon félév elengedése. Az igaz­ságnak azon követelménye, hogy sem azon ifjak­tól egy félévi drága idő el ne raboltassék, sem azon ifjaknak szülői azon félév költségének viselésére tovább igazságtalanul ne kényszeríttet­hessenek. Ezt tehát, t. ház, én kedvezménynek nem tekinthetem. (Tisza Kálmán ministerelnök a terembe lép.) Gróf Károlyi Gábor: Tizennégy éves jubi­leumát üli! Hoch ! Hoch ! (Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Hoch! Hoch! Egy Itang a szélső baloldalon: Tizennégy év óta garázdálkodik! Nagy mozgás és zajos fölkiáltások a jobboldalon: Rendre! Rendre !) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek és kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak a tanács­kozást zavarni. (Helyeslés jobbfelöl. Fölkiáltások a szélső balodálon: Tizennégy éves jubileumát üli a minis­terelnök! Zaj.) Ez talán még sem tartozik a tanács­kozások tárgyához. Kérem Kiss Albert képviselő urat, méltóztassék folytatni beszédét. (Helyeslés jdbbfélöl. Zaj.) Kiss Albert: T. ház! Én az egyéves ön­kéntességet sem tekinthetem kedvezménynek. Ked­vezmény lehet az és kiváltság gróf Tisza Lajos, gróf Teleki József képviselő urakra és azokra, vonatkozólag, a kik ő hozzájuk hasonló szeren­csés sorsban vannak, a kiknek nem kellett és nem kell aggódniok, hogy azon egyévi önkéntesség teljesítésével egybekötött, legalább 1,000 frtnyi költséget honnan és mint állítják elő? De, t. ház, tiltakoznom kell az ellen, hogy az kedvezmény legyen, a különböző adóemelések miatt már a nagyon elszegényedett középosztály, közbirtokosi osztály, a hivatalnokok, tisztviselők egész seregére és azok gyermekeire vonatkozólag, a kiknek most is már saját magoktól vagy többi gyermekeiktől kell elvonni a szükségeseket, hogy egygyermekök tanítására szükséges költséget megtakaríthassák. És akkor, t. ház, mikor kimutatható, hogy tanügyi politikánk maga arra irányul, hogy a taníttatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom