Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-186

4 186. országos ttlés febrmir 22-én, pénteken. 1839. Más előterjesztés sem lévén, következik a napirend : a véderő-javaslat részletes tárgyalásának folytatása, még pedig a 15. §. Tibád Antal jegyző (olvassa a 15. §t). Madarász József jegyző: Bolgár Ferencz! Bolgár Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) A vita folyamában már többször kiemeltetett, hogy a jelen törvényjavaslatban a póttartalék létszámának nagyon jelentékeny felemelése van tervbe véve. Mig tudniillik a póttartalék a hadseregnél eddig csak 80,000 emberből állott, addig a törvényjavaslat szerint a hadseregnek póttartaléka jövőben 172,000 emberből fog állani és ha levonjuk ebből azon 8%-et

} a mely mozgósítás esetén talán nem vonul be, a póttartalék 158,000 emberből állana s ennek megfelel egyénenkénti ujoncz-jutalék 20,500 emberből. Ezen jutalék körülbelŐl 20»/o-a a 103,100 emberből álló ujoncz jutaléknak. A honvédségnél, a hol eddig póttartalék nem volt, szintén creáltatik ilyen és pedig akként, hogy a póttartaléki ujoncz-jutalékba 2500 ember, azaz precise 20%-a az évenkénti ujoncz-jutaléknak. Tulaj'donképen, t. képviselőház, a póttartalék ezen száma elégséges lesz, mert tudjuk, hogy a hadi létszám, mely eddig 800,000 emberből állott, most 864,000 emberre emeltetett, hogy azon fogyatékot pótolhassuk, a mely mobilisatio alkalmával beállhat, a mint azt a t. honvédelmi minister ur a napokban tartott egy beszédében is kifejtette, ugy, hogy ezen 64,000 ember szintén póttartaléknak nevezhető, legalább annak értékével bir. E szerint a póttartalék nem 20, hanem 28°/° lesz a hadseregnél s ez az én szerény nézetem szerint elegendő is volna. Az igen t. honvédelmi minister ur ugyan azt mondta, hogy a legutolsó német-franezia háború alkalmával 40% póttartalékra volt szükség, de én a német vezérkarnak e hadjáratról szóló munkájának 5-ik kötetében azt találom, hogy az összes pótlás 222,762 emberből, tehát 25°/»-ból állott, így tehát ezen 28% nézetem szerint póttartaléknak teljesen elegendő volna, a mit különben maga a hadügyi kormányzat is elfogadott, a mennyiben 172,000-ben állapította meg — az indokolás szerint — a póttartalékot. És hogy nagyobb lesz, arra csakis itt jöttünk rá Horánszky Nándor t. képviselőtársam számításaiból, a ki alaposan kiszámította a statisticai adatok szerint, hogy esetleg az 500,000 et is meg fogja haladni. Én nem idegenkedném attól, hogy a póttartalék nagyobb legyen 28%-nál, hanem méltóztassék határozottan kimondani, hogy milyen nagy legyen és contingentáljuk áztat, épen ugy, mint más államokban történik. NémeTörszágban, bár nincs határozottan kimondva, hogy hány percentjét teszi a hadi létszámnak a póttartalék, mégis contingentálva van, a mennyiben ott az mondatik, hogy a póttartalék, mely szintén 11 évig szolgál, oly erős legyen, hogy a hiányt mozgósításkor az első hét korosztályból lehessen pótolni; tehát az első hét korosztályból fedeztetik azon szükséglet, melyet mi azon 64,000 emberből pótolunk, a melylyel most a hadi létszámot a 800,000-en felül emeltük. De ki is lehet számítani indirect áton, hogy milyen nagy a német póttartalék, tudniillik a törvény egyszersmind kimondja azt, hogy a póttartalék az első gyakorlatra rendszerint mindjárt az első szolgálati esztendőben hivandó be s igy NémeTörszágban 1887/88-ban a póttartalék első korosztályából behivatott 13,998 ember, Bajorországban pedig, mely e tekintetben különálló, 2250 ember, összesen tehát 16,248 ember. Ha azt 12-vel szorozzuk, kijön 192,000, a melyből a német póttartalék áll. Talán nagyobb is lesz — precise nem lehet kiszámítani — 20—25,000 emberrel, de alig fogja túlhaladni a 250,000-et. Én, t. ház, a póttartaléknak contingentálását alkotmányjogi szempontból is szükségesnek tartom, mert annak mellőzésével az ujoncz-megajánlási jognak egy főalkatrésze lesz megtámadva. Ugyanis, ha a póttartalék száma nincs korlátozva, talajdonképen nem tudjuk, hogy mennyi ujonczot szavazunk meg. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hogy tehát az ujoncz-jutalék szabatosan megállapittathassék, szükséges volna a póttartalékot contingentálni. (Igaz! Ugy van ! a balés szélső baloldalon.) De szól a contingentálás mellett egy másik ok is. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak emlékezni, hogy az 1888: XVIII. törvényczikk értelmében a póttartalék három első korosztályát szükség esetén be lehet hivni tényleges szolgálatra. Mi erre a hadi kormányzatnak felhatalmazást is adtunk. De mikor e felhatalmazást adtuk, tudtuk annak horderejét, miután a póttartalék contingentálva volt az ujoncz-jutalék 10% ában. De ma, midőn e szám nincsen meghatározva, nem tudjuk, hogy ezen felhatalmazás tulajdonképen meddig terjed. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez tehát szintén egyik ok a póttartalék contingentálásának szükségére. (Helyeslés a baloldalon.) Én, miként már előbb mondottam, nem idegenkedném a 28%-nál nagyobb póttartalékot is megszavazni, ha a hadügyi kormány adatokkal beigazolja, hogy erre szükség lesz. Ismétlem, megszavazok többet is, hanem tudni akarom, hogy milyen nagy lesz az? (Helyeslésabal- és szélső baloldalon.) Tudni akarom ezt mindenekelőtt. De tudni akarom továbbá azt is, hogy tulaj donképen mennyi lesz a póttartalékosok maximuma; meghaladja-e az a 172,000-et és mennyivel? (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) Horánszky t. képviselőtársam számításai sze-