Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-167

5H 167. országos ülés január L»2-én, kedden. 1S89. erkölcsi alap sülyedésével lehet fentartani — ismétlem — már 1867 óta, de legkivált 1875 óta, tizenhárom év alatt, annyira sülyedt e nemzet erkölcse, annyira kezdett a közöny az egész nemzeten erőt venni, hogy midőn most e javaslattal szemben nemcsak e házon kivül, hanem itt e házban is, magasabb és lelkesebb nyilatkozatokat hallottam és hallgattam végig e 10—11 napon, melyek óta a tanácskozás folyik : barátaim, sőt a 67-iki alapon álló úgynevezett mérsékelt ellenzék részéről is tartott szónoklatok, a kik a nemzeti érzület jogos helyfoglalására velünk együtt versenyeznek, örvendetes jelenségre utalnak. (Halljuk! Halljuk!) Láttam azután a t, kormánypárt részéről, hogy egynehány éltesebb tagja, egynehány éltesebb képviselő, mint példának okáért tegnap Jókai Mór képviselő ur, színleg szépen megaranyozva, — tehát mutatott valamit — s midőn szólott a nemzeti nyelv érdekében, t. barátaim lelkességéhez, azoknak is némi részben helyeslését vívta ki; de később reá térendek, hogy mennyi az, a mi abban tiszta arany és mi az —• az a nagyon nagy rész — a mi csak mint aranypor van szánva a magyar nemzet szemébe szórás végett. E mellett azután, mikor láttam azt, hogy azok a fiatal tehetségek (Nagy mozgás a szélsőbalon. Papp Elek közbeszól: Fiatal óriások! Halljuk! Halljuk!) elkezdettek nekünk hazafiságról, munkáról, kötelességérzetről beszélni, akkor egyike a legtekintélyesebbeknek ezt tartotta jónak itt Magyarország képviselőházában hirdetni, tudniillik midőn Ugron Gábort, képviselőtársamhoz fordulva, igy szól: „De kérdem a t. képviselő úrtól, hiszi-e, reméli-e komolyan, hogy most lehető legyen azon többi alkotmányos factoroknak — beleértve természetesen az osztrák parlamentet is — hozzájárulását megnyerni a külön önálló magyar hadsereg felállítására, melyek e ténynek törvényhozási elintézésére szükségesek." No hát, mikor azt találom, hogy a többség egy ilyen nemcsak alkotmányellenes, nemcsak teljesen visszaható, még nem is conservativ —- mert a conservativek fentartották legalább az alkotmányt és azon törvényeket, a melyek megvoltak hozva, (Igaz! Igaz! a szélső baloldalon) hanem egy ilyen a nemzetet az összbirodalomba kergető nyilatkozatot itt, a kormánypárt zúgó helyeslése között képes egy képviselő felhozni: akkor őt nem tarthatom másnak, mint, meglehet, tapasztalat, meglehet dús tudományokban megránczosodott, megtöpörödött aggnak. (Derültség.) Ne nevessenek önök uraim! (Felkiáltások jobbfelöl: Ott nevetnek!) Mindig az első lépés ellen kell a nemzetnek küzdőtérre szállania s én Magyarország parlamentjében sajnálatos dolognak, szomorú jelenségnek tartom azt, hogy kivált a 6atal tekintélyek közt, (ügy van! a szélső baloldalon) a kiknek lelkesedni kellene ( ügy vau! ügy van! a szélső baloldalon) a nemzet szabadságáért, a melyet negyedfél száz év óta mindig védelmezett a nemzet a magyar király osztrák tanácsadói s a hűtlen magyar tanácsadók ellen is, a kik Magyarországot be akarták kebelezni az osztrák örökös tartományok gyomrába, (Tetszés a szélső baloldalon) hogy kivált a fiatal tekintélyek közt akadnak olyanok, a kik nem látják, hogy mi e nyilatkozatnak magva. Mert a ki azt állítja, hogy a magyar hadsereg felállításához másnak is, mint a magyar törvényhozás tényezőinek, tehát az osztrák parlamentnek is joga van hozzá szólani, az, mielőtt képviselővé lenne, vagy mielőtt nekünk tanácsot adna mérséklet, munka és hazafiság tekintetében, tanulja meg, ismerje meg a magyar alkotmánynak azon sarkalatos pontját, (Helyeslés a szélső baloldalon) hogy ahhoz, a mi Magyarországot megilleti — pedig a magyar hadsereg, még ha törvény nem mondaná is ki, természeténél fogva megilleti a magyar nemzetet — (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) nem kell keresnie az osztrák parlament beleegyezését. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És ha azután mi az ilyen fiatal tekintélyeknek megmondjuk azt, a mit egész életünkön át apáinktól is örökölve megtanultunk, akkor ne mondja erre a ministerelnök ur, hogy ez nekünk fáj, hogy ez jajgatás. Nem fáj és nem jajgatunk annyiban, mintha neki ebben igaza volna; de fáj", mert szégyeljük, (ügy van! TJgy van! a szélső baloldalon) hogy a magyar törvényhozó testületben akad azon vén, ránczos fiatal tekintélyek között, (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon. Derültség jobbfelöl) a ki Magyarországnak ősi, királyai esküjével erősített jogát és mindazt, a mi a magyar nemzetet illeti, az osztrák parlament hozzájárulásától akarja függővé tenni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Csáky Albin közoktatásügyi minister ur is engedjen meg, én Magyarország közoktatásügyi ministerétől nem azt vártam volna, hogy álljon be honvédelmi államtitkárnak. (Derültség a szélső balon.) Hát nem voltat, minister urnak gondja arra, hogy nincs-e még itt elég tenni való a magyar nyelv ügyében? (Ugyvan! a szélső balon.) Elfeledi, hogy még több ezer iskola van, hol még magyar nyelvet nem is hallanak, nem is tanítanak? (ügy van! a szélső baloldalon.) Elfeledi, hogy még az az 1879-iki törvény, mely arról szól, hogy a tanítók magyarul tudjanak, nincs végrehajtva? (Igaz! ügy van! a szelő baloldalon.) Hát Magyarország közoktatásügyi ministerének legelőször is a német nyelvvel kel foglalkoznia ? (Helyeslés a szélső balon.) Higyjék meg, t. uraim, borzadnunk kellene, ha nem hinnők azt, hogy ez csakis egy jobban nem értesült felső hatalomtól, nem mondom magától a királytól, hanem környezőitől jön; mert hiszen mind a hadsereg kérdésében, mind nemzetem nyelvi kérdésében a magyar király, aki megeskü-