Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-185

382 185. országos ülés február 21-én, csütörtökön. 1889. h) das Kriegswesen mit Inbegriff der Kriegs­marine, iedoch mit Ausschlnss der Reemten Be­wiiligung, und der Gesetzgebung über die Art und Weise der Erfüllung der Wehrpflicht, der Verfügungen hinsichtlieh der Dislocirung, und Verpflegung des Heeres ferner der Regeimig der bürgerlichen Verhältnisse, und der sich nicht auf den Militärdieiist beziehenden Rechte und Ver­pflichtungen der Mitglieder des Heeres''. A második szakaszban pedig, a mely erre következik, ezt mondja: § 2. Ausserdem sollen nachfolgende Ange­legenlieiten zwar nieht gemeinsam verwaltet, jedoch nach gleichen von Zeit zu Zeit zu verein­barenden G-rundsätzen behandelt werden. 5. die Feststellung des Wehrsystems. Hogy értik ők ezt ? Hát, t. ház, arra szabad­jon magának a birodalmi tanácsnak tárgyalásain, ezen törvény hozatalára tett nyilatkozatokat fel­olvasni. (Halljuk! Rali juh ! Félkiáltások a szélső bal­oldalon : Szégyen ilyet magyarázni! Legalább német szót is hallanak!) Az 1867. november 14-iki ülésben tárgyalta a birodalmi tanács a kiegyezési törvényt; az elő­adó, később minister, Brestl kijelentette és a bizottsági jelentésben is benne foglaltatik, hogy a bizottsági javaslat szorosan conformis azon ma­gyar törvénynyel, melyet a XII. törvényczikk alatt ismerünk. Mind csak azt jelenti ki közös ügynek, amit ez és egyéb ügyekre nézve szorosan ahhozakaralkalmazkodni. Dr. Brestl ezeketmöndja: „Der Ausschuss hat sich daher in dem von ihm verfiissten Gesetzentwurfes, dessen Annahine er Einem hohen Hause empfiehlt, sachlich genau an die Bestiminungen des ungarischen Gesetz­artikels XII., in soweit es sich um dieFestsetzung der gemeisamen Angelegenheiteu kandelt, gehal­ten undglaübte nur, was die Form betrifft, von der an vielen Stellen historisehe Anführungen und Motive enthaltenden Fassung des ungarischen Gesetzes abweichen zu sollen". Midőn a 2, §-nak, — a hol a Wehrsystem­ről szóló törvény, mind időről-időre egyenlő elvek alapján megállapítandónak van kijelölve — a tárgyalásáról volt szó, három indítvány történt a házban. Az első indítvány arra történt, hogy ez az egész 2. §. hagyassék ki, mert — mondták — ez nem lényeges: ha két állam egymással, bár­minemű ügyre nézve, közös elvek alapján, külön­ben független törvényhozással, megegyezni akar, azt ilyen, törvényben levő utasítás nélkül is megteheti, (Helyeslés balfelöl) és azt mondták, ennek a kihagyása a kiegyezést absolute nemérinti. A második indítvány az volt, hogy ez ügyek még másokkal, főleg közgazdasági természetüekkel szaporittassanak, szemben a bizottsági inditvány­nyal mely azt javaslá, hogy mégis a magyar tör­vényhozásra tekintettel, a mely itt azt a kívánságot fejezi ki, hogy ezekre az ügyekre nézve közös elvek szerint egyezkedjünk, kísértsük meg a meg­égj ezést, e tekintetből ne utasítsuk vissza, hanem vegyük fel. A harmadik indítvány az volt, hogy az időről­időre való kiegyezésalól egyetvegyenek ki, a Wehr­pflicht-et tárgyazó törvényt. Mind a három indítvány visszautasittatott és el­fogadtatott az eredeti javaslat; mind ahárom indít­ványozóelismerte, hogyabsolutesemmikö telezettség nem áll fenn arra, hogy akét állam törvényhozásai megegyezzenek közös elvek iránt; csak arra van a törvényben kötelezettség, hogy a megegyezésre vonatkozó érintkezések megtörténjenek, ha meg­egyezninem sikerül, teljes szabad intézkedési joga megmarad mindkét félnek. És maga az előadó aztán, midőna vitát be fej ezték,igy nyilatkozott: (Halljuk ! Halljuk!) „Nun ist es allerdings richtig, dass diese Bestimmungen wegbíeiben können; diese Be­stimmungen enthalten eigentlich blos die Zusage über gewisse Gegenstände Vereinbarung zu treffen, ohne aber natürlich irgend eine Be­stimmung darüber zu treffen, was zu geschehen habé, wenn eine solche Vereinbarung als solche nicht erzielt wurde. Es ist aber jedensfalls nach der Ansicht des Ausschusses die Aufnahme doch desswegen sehon wünschenswerth, damit man nicht dadurch, dass man diese Bestimmungen weglässt, in Ungarn die Meinung entstehen lasse, man wolle auf die Vereinbarungen nicht eingehen, was durcbaus nicht ím Interessé der Sache selbst gelegen wäre. Deshalb hat der Ausschuss beschlossen, die betreffenden Bestim­mungen aufzunebmen. Es würde übrigens, wie gesagt, durch die Weglassung desselben noch keine Stöhrung des Ausgleiches eintreten". Már most, t. ház, ezek után szabad-e azt mondani, hogy a hadügy közös, minden alkat­elemében; szabad-e azt mondani, hogy a véd­erőről szóló, a felett rendelkező védelmi rendszer közösügy ? Én azt gondolom, hogy ez világosan ellenkezik törvényeink helyes értelmével, még az osztrák aíkotmánynyal is. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De t. képviselőtársam, Tisza István tovább megy és ő ugy nyilatkozik, hogy közösügy az, hogy tartozik a magyar állam megegyezni az osz­trák állammal az iránt, milyen legyen a közös véderőnek magassága és az iránt, hogy mennyivel tartozik az egyik, mennyivel taztozik a másik a közös véderőhöz járulni; tartozik megegyezni iránta, mert közösügy. És azt is mondja t. képviselő­társam, hogy hiányosak a közösügyekre vonat­kozó törvények, mert ha megegyezni nem tudnak, akkor a magyar parlament tökéletesen tehetetlenül áll az eseményekkel szemben. (Derültség balfelöl.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom