Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-185

ggQ 185. országos ülés fdbruár mondja, hogy az 1868 -iki védtörvény ezeket külön választotta, s hogy a szolgálati idő meghatározása és módozatai a törvényben időhöz nem köttettek, ellenben csak a létszám az, a mit a törvény az időhöz kötött. Ez, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) igy van, de ebből nem következik az, a mit t. képviselőtársam következtetni akar, hogy akkor, midőn az az idő, a melyre a létszám megállapíttatott, elmúlik, a magyar törvényhozás nem lép a 11. §-ban körülirt újonezállítási jog minden alkotó elemeinek teljes gyakorlatába. (Helyeslés bal- és szélső balfelől.) És mért nem következik ez? Azért, mert annak az egész 1868 : LI. t.-czikknek nincs egyéb értelme, mint az, hogy annak értelmében szolgálni csak azok kötelesek, a kik azon törvény értelmében ajánltatnak fel. De annak sarkkövét képezi a létszámnak megállapítása. Midőn az országgyűlés a létszám felett, törvény által nem korlátolt teljes szabadsággal határoz, akkor új szolgálati módozatokat és bárminemű feltételeket teljes szabadsággal köthet ki. És nem egyszerre, de néhány év alatt teljesen tárgytalanná teheti a védtörvény azon határozatait, melyeket a szolgálati időre és módozatokra vonatkoznak, és a melyek értelmében ujonczokat nem ajánl fel. Ha ez nem így volna, akkor, hogy egy kemény kifejezést mondjak (Halljuk!) valótlan lett volna a 67-es bizottság minden tagja részéről — élén Deák Ferenczezel— adott ama nyilatkozat, hogy Magyarországnak ezen újonezállítási joga ebben a terjedelemben és ezen alkatelemekkel fentartatik az országgyűlésnek. Ha ez nem ugy volna, akkor az 1868 iki védtörvény által eltöröltetett volna az 1867-iki XII. t.-czikknek 12. §-ában foglalt és az. ország részére egy eardinalis jogot fentartó határozata. És én, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) ragaszkodom ahhoz, hogy ez a sarkkő, a mely abban foglaltatik, hogy az ujonczlétszám és ez által a hadsereg létszáma az országgyűlés által időről-időre teljes szabadsággal határoztatik meg, a törvény rendelése szerint annyit jelent, hogy az a kiegészítési jog minden alkatelemével a magyar törvényhozás teljes szabadsággal rendelkezik. (Helyeslés a bal és szélső balfelöl.) T. képviselőtársam végre még arra is hivatkozott, hajói emlékezem, hogy az 1868-iki tárgyalásokban egyáltalában nem találja annak ismételt kiemelését, hogy az ország ujonczajánlási joga vsak 10 évre van lekötve. Én felolvasom (Halljuk! Halljuk!) a t. képviselő úr beszédének illető passusát. (Halljuk! Halljuk!) „T. képviselőtársam szerint ismételve kiemeltetett a vitánál, hogy időszakról időszakra előáll egy időpont, midőn az országgyűlés a védelmi teher további nagysága felett, valamint az ujonczällítás feltételei és a védrendszer egyéb alkatelemei felett törvény által nem kötött szabadsággal alkudozik", azután azt mondja,hogy a többség soraiban a felfogás egyet21-én, csütörtökön. 1889. lenegy nyilatkozatban sera talál kifejezést éshogy csak Ghyczy Kálmánnak volt egy nyilatkozata, mely figyelmetlenül elhangzott, melyre azonban mégis Somssich Pál felelt általánosságban. T. képviselőtársamat — sajnálom, hogy (Halljuk Halljuk!) ezekkel untatom a t. házat — arra figyelmeztetem, hogy erre utalás történt ugy az általános, mint a részletes vitánál. A balközép akkori vezére erről kétszer nyilatkozott. Ghyczy Kálmán az általános vitánál a napló 349, a részletes tárgyalásnál a napló 456. lapján. És nézzük meg, t. ház, hogy az általános vitánál mikép nyilatkozott a 348. lapon. [Halljuk!Halljuk!) „Az mondatott továbbá egy tisztelt szónok által, hogy legrosszabb esetben is csak tiz évig lehetne a nemzet jogainak korlátozásáról szó, tiz év múlva az országnak az ujonczállítást illető jogai ismét teljes épségökben fel fognak ébredni. Nem akarom ezt e helyen taglalni, váljon üdvös-e, ezélszerü-e, hogy az ország alkotmányos jogai egyik legfontosabbikának gyakorlatáról ily hosszú időr.' lemondjon. Andrássy Gyula gr. m.-elnök: Nem mond le! Ghyczy Kálmán : De azt, hogy ezen törvényjavaslat elfogadása után 10 év elteltével az országgyűlésnek ujonczmegajánlási joga azon egész kiterjedésében ismét feléledjen, mert azt az 1867: XII. t.-cz. fentartotta, részemről nem merném állítani." Méltóztatnak tehát látni, hogy az általános tárgyalásnál és a részletesnél is megemlittetett ez. Amott Simonyi Lajos 356. lapon, itt újra Ghyczy Kálmán a456. lapon. De nem ez a lényeg. Hiszen az, hogy időről időre előáll és hogy a lekötöttség csak 10 esztendeig tart, magában a törvényben és az akkori törvényjavaslatban a legnagyobb világossággal meg van mondva.. Ez a vita tárgyát sem képezte és így elég volt, ha minden oldalról egyszer-kétszer felhozatott. Sőt a baloldal részéről Simonyi Lajos is felhozta ezt a napló 365. lapján, midőn a vita nagy része a körül forgott, hogy az évi megszavazási jognak értéke micsoda. Mindezt azért hozom fel, t. ház, hogy a mit én felemlítettem, az részint magában a 67-iki törvényben, részint az 1868-iki törvényt kisérő tárgyalásokban is meg van említve. Ez azonban csak mellékes dolog és a fődolog az, hogy t. képviselőtársam és a ministerelnök úr is arra nézve, hogy mik tartoznak a közös ügyek körébe, egy a jelen vitával szoros összefüggésben álló és nézetem szerint oly nyilatkozatot tettek, a mely sem alkotmányunkkal, sem pedig azok fejtegetéseivel, a kik az 1867-iki alkotmánytörvény létrehozatalába befolytak, meg nem egyezik. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam és a ministerelnök úr azt mondja, hogy a hadügy közös és ennek bebizonyítására hivatkozik Horvát Boldizsárnak nem