Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-182
316 lf>. országos ülés íebrnár 18-án, hétfőn. 1889 gos <! . Igen, az az ártatlanul kiontott magyar vér, melyet nem egyébért, mint az ön Abzug-ulásáért ontottak vad poroszlói, az ön lelkén szárad. Olyan tacticát nem tud kitalálni, a melylyel azt lelehetne onnan törölni, mert a gyilkos Káinnak még a paradicsomban sem bocsátottak meg. A mi az elnök árjelentését illeti, azt én túlengedékenynek találom ; tény. hogy ide a háaba jövő képviselők katonaság és rendőrség által megtámadva és bántalmazva voltak, mert hát nem mindenki van azon túlzott keresztyéni jószívűséggel felruházva, mint a minővel önök ott a túloldalon birni látszatnak, hogy még azt se tekintik bántalmazásnak, midőn a képviselőt kardlapozzák, csak a vasrácsokra felkúszva, mentheti meg hátát a huszárok kardcsapásaitól. (Élénk derültség szélső balfelöl.) De volt oly eset is, hogy az országgyűlésről ebiedre menő képviselőt a járdán egyszerre a lovas rendőrök egy csomó más emberrel körül kerítve kisérték börtönbe, a mitől csak a lovak között életveszélylyel kibújva mentesülhete. Nemcsak az adófizető polgárokat, nőket és gyermekeket gázoltatta poroszlóival a ministerelnök ur, hanem a képviselői inmunitást is több irányban megsértette s azért ez irányban is a vizsgálatot kitérj esztendőnek tartom, hogy a miuister kirendelte rendőrtisztviselő vagy katonatiszt, a ki azt megsérteté, elvegye méltó büntetését s ezért szükségesnek tartom, hogy Györy Elek t. barátom határozati javaslata elfogadtassák és az elnöki jelentés áttétessék a mentelmi bizottsághoz, hogy a további intézkedés iránt a háznak véleményét beterjeszsze. Elfogadom Győry Elek képviselőtársam határozati javaslatát. (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) Madarász József jegyző: Hodossy Imre! HodOSSy Imre: T. ház! Szorosan a napirenden lévő tárgyhoz óhajtanék szólani. (Halljuk! Halljuk!) A jelentéshez, mely előttünk fekszik. Ennek az az eredménye, hogy múlt hó 30-án itt felhozatott, miszerint a ház környéke katonaság által ugy van körülvéve, hogy a közlekedés a képviselőkre és az ide jönni jogosult közönségre nézve meg van akasztva és ennek folytán az országgyűlés tanácskozásának két lényeges előfeltétele hiányzik : tudniillik a képviselők mentelmi jogának teljessége és a nyilvánosság. Ennek következtében határozta el a ház, hogy megbízza elnökét, hogy vizsgálja meg ezeket a körülményeket, tegyen azután jelentést a tapasztaltakról és egyszersmind tegyen indítványokat arra nézve, hogy mi történjék továbbá. Az elnök ur ennek folytán ejtette meg a vizsgálatot és ennek folytán terjesztette elő a maga jelentését. A kérdés most itz, hogy ezen jelentéssel szemben a ház milyen állást foglaljon el és mily további intézkedést tegyen. Az én szerény nézetem és indítványom az, hogy igenis a ház ezen jelentését a maga részéről utasítsa a mentelmi bizottsághoz, (Helyeslés a balés szélső baloldalon) azon czélból, hogy a mentelmi bizottság vizsgálja meg szintén az ügyet és a maga részéről tegye meg indítványát a további intézkedésekre nézve, Oly nagyfontosságú ez a kérdés, t. ház, hogy ezen eljárást mellőzni lehetetlen. (Igaz! TJgy van! a bal- és szélső balfelöl.) Hiszen, midőn ezen házban az egyes képviselők mentelmi jogai jönnek szóba, akkor minden egyes esetben a kérdés megvizsgálás és indítványtétel végett a mentelmi bizottsághoz utasittatik; hiszen akkor is, midőn e ház mentelmi jogának elvi jelentősége és azon módozatok, melyeken ez érvényesítendő, szóba jöttek, akkor is a ház e kérdést a mentelmi bizottsághoz utasítá azon felhívással, hogy a kérdésnek elvi oldalát megvilágítva, tegyen indítványt arra nézve, hogy mi legyen az eljárás az egyes képviselők mentelmi jogának megóvására, Ma ennél, nézetem szerint, még egy nagyobb fontosságú, nagyobb jelentőségű kérdés van napirenden. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Mert itt a háznak, mint egésznek szabadságáról, a képviselőház souverainitásának attribútumairól van szó, hogy meddig terjed ezen háznak joga arra nézve, hogy a maga tanácskozási szabadságát mindenkivel szemben, nemcsak a hatalommal, de egyes polgárokkal szemben is megvédelmezhesse (Igaz! Ugy van!) s hogy a nyilvánosság, mely törvény szerint alkotmányosságunknak szintén egyik előfeltétele és attribútuma, mikép óvassékmeg, egyezvén az a közrend elmúlaszthatatlan igényeivel. Azt hiszem, ez oly nagy fontosságú kérdés, hogy remélem, mikép a ház másra magát elhatározni nem fogja, mint arra, hogy mielőtt e kérdésben végérvényesen döntene, az igen t. elnök ur jelentését a mentelmi bizottsághoz, mint legilletékesebb bizottsághoz utasítsa azzal, hogy a mentelmi bizottság ezen háznak tegyen jelentést ugy arra nézve, a mit az elnök ur a jelentésében érint, valamint hogy mit tart követendőnek a ház részéről a jövendőben. Ez az én véleményem. (Élénk helyeslés a bal- és ssélsö baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház? Én is követem az előttem szólott t. képviselő ur példáját s szárazon, egyszerűn a dologhoz kívánok szólani. (Halljuk! Halljuk!) Ezen kivül az a megjegyzésem, hogy azt mondani: elvárjuk a belügyminister úrtól, a mit megígért, hogy megvizsgálván az ügyet, jelentést tesz és elvárunk bizonyos teendőket az igazságügyminister úrtól is, lehet; de azt, a kinek felelőssége a főváros összes lakosságának vagyoni és személyi biztonságára nézve fennáll, itt a házban már mint bűnöst előre elítélni, ezt nem tartom sem törvényesnek, sem alkotmányos dolognak. (Igaz! Ugy van! jóbbfelöl. Mozgás balfelöl.) Már pedig bocsánatot kérek, a t. képviselő ur absolute kimondta az ő bűnösségét, a mit pedig
